MNB: százezer hiteles van bajban, és még kétszázezer szerződést dönthet be egy kamatemelkedés

Publikálás dátuma
2019.09.16. 14:27

Fotó: Népszava
Döntő többségük még a válság előttről való, forintosított egykori devizahitel.
Hiába dicsekszik a kormány a bajba jutott adósok megmentésével: a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb fogyasztóvédelmi jelentéséből az derül ki, hogy 2018 végén 109379 volt a bedőlt jelzáloghiteles-szerződések száma - írja az Azenpenzem.hu. Bár az MNB azt hangsúlyozza, hogy a számok fokozatos javulást mutatnak, valójában ezeknek az adósoknak a helyzetére senki nem kínált megoldást.
Az MNB adatai szerint 2013 végén 164 ezer késedelmes jelzáloghitel-szerződés volt, amiből közel 40 ezer a Nemzeti Eszközkezelőhöz került. Ezek az adósok voltak a szerencsések, az ő lakhatásuk ugyanis megoldódott. Az ingatlanpiac élénkülésének köszönhetően többen önkéntesen értékesítették az ingatlanokat, de a kényszerértékesítések is tovább csökkentették a késedelmes szerződések számát. Így az 5 évvel korábbi 164 ezerből körülbelül 80 ezer nem teljesítő jelzáloghitel-szerződés maradt. Mindezzel egy időben azonban további szerződések dőltek be: az MNB adatai szerint 2013 vége óta mintegy 29 ezer korábban teljesítő szerződés is késedelembe esett. Ezek jelentős része szintén 2010 előtti. Vagyis
a most számon tartott közel 110 ezer bedőlt szerződés döntő része a válság előttről való - ezeknek az ingatlanhiteleseknek tehát nem jutott segítség.

Miközben 2013 végén a nem teljesítő jelzáloghitel-szerződések közel 70 százaléka még a hitelintézetek mérlegében volt, ez az arány 2018 végére 27 százalékra mérséklődött. A követelésértékesítések következtében a hitelintézetek mérlegén belül a 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek összes háztartási hitelhez viszonyított aránya 4,5 százalékra csökkent a csúcsot jelentő közel 20 százalékos szintről. Vagyis a bankok mérlege szépen mutat, csak éppen a problémák nem szűntek meg.
A követeléskezelőkkel pedig rengeteg a gond. Általános, hogy a banki tartozásokat felvásárló cégek elképesztő költségekkel növelték a hátralékot, nem adtak az adósok számára megfelelő tájékoztatást, ráadásul sokszor a korábbi egyezségeket, sőt befizetéseket is figyelmen kívül hagyják. Az MNB idén adott ki felügyeleti ajánlást, ami megfelelő ellenőrzés és fellépés esetén javíthat a helyzeten. A követeléskezelők különben sokszor olyan olcsón vehetik meg a bedőlt hiteleket, mely összegért akár végtörleszthetnének az adósok is. Ennek kapcsán az uniós bíróság mondta ki nemrég, hogy a bankoknak jogában áll adósságban tartani ügyfeleiket, nem kötelesek nekik maguknak eladni tartozásukat.
Az ingatlanpiaci élénkülés egyenlőtlenül érintette az adósokat, írja még a gazdasági portál az MNB-jelentés nyomán. A késedelmes jelzáloghitel-adósok 72 százaléka városokban és községekben él. Az állomány mintegy 58,4 százaléka esetében a hitelfedezeti arány meghaladja a 100 százalékot, azaz az ingatlan értékesítése esetén sem biztosított a késedelmes követelés teljes körű kiegyenlítése.
A jelenleg teljesítő hitelek közül az MNB 210 ezer szerződést tart kockázatosnak.

Ezek azok a változó kamatozású ingatlanhitelek, amelyeknél egy kamatemelkedés súlyos gondokat okozhat. Közülük 129 ezer szerződés újabban felvett, változó kamatozású, legalább 10 éves futamidejű, de vannak forintosított, régi devizahitelesek is. Az MNB adatai szerint jelenleg 80 ezer volt devizahiteles lehet a jövőben problémás.
Szerző

Végleg lemaradhat Magyarország a bérversenyben

Publikálás dátuma
2019.09.16. 10:14

Fotó: Shutterstock
Elmaradni látszik az igazi felzárkózás.
Hiába büszkélkedik a kormány az elmúlt évek hatalmas minimálbér-emeléseivel, az igazi felzárkózás elmaradni látszik, míg a régiós országok igyekeznek kitörni az olcsó munkaerő, alacsony bérek világából – írja az mfor.hu. A portál felidézi: a napokban kiderült, hogy a lengyel kormány a tavaly nyáron javasoltnál is nagyobb mértékű minimálbér-emelést kezdeményezett, aminek értelmében jövő év elejétől bruttó 2600 zloty (198,6 ezer forint) lesz a minimálbér a korábban tervezett 2450 zloty helyett. Sőt, a kormányzó Jog és Igazságosság párt további emeléseket helyezett kilátásba, melynek eredményeként 2023 végére 4000 zlotyra vagyis több mint 305 ezer forintra emelnék a kötelezően adandó legkisebb bért. Július végén pedig a szlovák munkaügyi minisztérium javaslata látott napvilágot, mely szerint a mostani 520 eurós minimálbér 580 euróra emelkedne, hosszabb távon pedig szeretnék elérni, hogy az átlagbér 60 százalékának megfelelő összeg legyen a bérminimum. Tehát Lengyelországban 14, Szlovákiában pedig 11 százalékos emelésre lehet számítani jövőre. A portál Csehországban szerény 4 százalékos emelésre utaló információkat talált, melynek végén 518 euróról 542-re nőhet a kötelezően adandó legkisebb bér. Romániában a tervek szerint 446 euró után jövőre 475-öt kaphatnak az érintettek, ám a javaslat szerint 2020 októberében újabb emelés van kilátásban. A keleti szomszédunkban távlati cél, hogy a minimálbér szintje elérje az átlagos bruttó bér 45 százalékát (Magyarországon ez az arány jelenleg 41 százalék, Romániában pedig 40).
A KPMG Minimum Wage Survey elemzése alapján ráadásul nagyon eltérő mértékben adóztatják a vizsgált országok a minimálbéreket. A legnagyobb mértékű elvonás Romániában terheli a kötelező legkisebb bért, a bruttó 41,5 százalékát veszi el az állam különféle adók és járulékok formájában, majd után következik a magyar állam, mely 34 százalékos mértékben terheli a fizetéseket. A lengyeleknél 21, a szlovákoknál 16, a cseheknél pedig mindössze 14 százalékos az elvonás mértéke.
Önmagában a nettók vizsgálata azonban nem nyújt teljes képet a magyar minimálbérek fokozódó leszakadásáról, ehhez az országokra jellemző eltérő árszínvonalat is figyelembe kellene venni, vagyis ettől mentesíteni kellene az összegeket. Erre a vásárlóerő-paritáson vett bér alkalmas. Az mfor.hu becslése alapján a magyar minimálbér a sereghajtó a régióban. Noha nominálisan alacsonyabb a román nettó minimálbér, az érintettek többet tudnak vásárolni belőle, mint a magyarok idehaza. A jövő évre tervezett lengyel és szlovák emelés számításaik szerint vásárlóerő-paritáson számolva is jelentős növekedést eredményezhet, a kalkulált fizetés ugyanis mindkét országban 10 százaléknak nagyobb mértékben fog növekedni, magyarán ennyivel több mindenre fogja futni az érintett dolgozóknak az ideinél. Mindeközben a magyar és a cseh minimálbér vásárlóerő-paritáson 4,7 és 4,6 százalékkal emelkedhet, a románok felzárkózása pedig gyorsabb tempót mutat a hazai szintnél, hiszen a nettó minimálbér vásárlóereje 6,6 százalékos emelkedést mutat. Összefoglalva tehát a környező országok egyre inkább igyekeznek kitörni az olcsó munkaerő világából, melynek egyik eszköze a minimálbérek lendületes emelkedése lehet. Ennek hatása ugyanis idővel más bérszintekre is begyűrűzik, magával hozva a piaci körülmények között meghatározott fizetések emelkedését is – derül ki az mfor.hu cikkéből.
Szerző

331,50 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.09.16. 07:39

Fotó: Népszava
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel.
Az euró 331,50 forinton forgott reggel hét óra körül, 38 fillérrel emelkedett az árfolyama a péntek esti 331,12 forinthoz képest. A dollár árfolyama 298,95 forintról 299,42 forintra, a svájci franké pedig 301,83 forintról 302,94 forintra erősödött. A jent 2,7770 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,7652 forinttal. Az euró 1,1073 dolláron forgott hétfő reggel, nem változott az árfolyama a pénteki záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,19 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,0945 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9884 frankot kértek, 0,18 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,23 százalékot veszített értékéből a dollár, hétfő reggel 107,83 jent ért.
Szerző
Témák
forint euró dollár