Újratárgyalná a tavaly megkötött kétéves bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), Kordás László elnök ezért kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását a Pénzügyminisztériumnál – tudta meg a Népszava. A tavaly év végén elfogadott bérmegállapodás az idei és a jövő évre vonatkozóan is 8-8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést rögzített, és szintén 8 százalékban határozták meg az általános béremelésre vonatkozó ajánlást is. Ennek megfelelően a minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer, a garantált bérminimum pedig bruttó 195 ezer forint. Jövőre előbbi bruttó 161 ezer, utóbbi 210 600 forintra nő. Kordás László szerint azonban a gazdaság eddigi teljesítményére vonatkozó elemzések azt mutatják: jóval nagyobb, 10 százalék feletti béremelésre is lehetőség lett volna már az idén is. Így jövőre kétszámjegyű emelést szeretnének. A MASZSZ vezetője egyébként ezen az állásponton volt már a tavalyi bértárgyalásokon is, ezért – bár a kormány igyekezett azt propagálni, hogy a teljes munkaadói és munkavállalói oldal megegyezett - nem is írta alá a két évre szóló bérmegállapodást.
Az előrejelzések szerint körülbelül 10 százalékos béremeléssel számolhatnak a magyar munkavállalók az idén, ami Kordás László szerint visszaigazolja a szakszervezeti szövetség korábbi álláspontját. A kormány szándékosan alulbecsülte a várható béremelkedés mértékét. Az elmúlt tíz év tapasztalata alapján a kormányzati ciklus első felében visszafogja ugyanis a bérnövekedést, hogy a második felében, a választásokhoz közeledve nagyobb keresetemelkedésnek adjon teret. Majd az egészet elinflálja – vázolta a szakszervezeti vezető. Mindennek az eredményeként a bérek reálértéke 1 százalékkal elmarad a tíz évvel ezelőttihez képest, amit nemhogy bérrobbanásnak, de még egy pukkanásnak sem lehet nevezni – fogalmazott Kordás László. Márpedig így Magyarország egyre jobban lemarad a bérversenyben, a Visegrádi országok mind jóval nagyobb ütemben emelték a legkisebb fizetéseket az elmúlt években.
Mint arra az mfor.hu elemzése is rámutatott: idővel a román és a horvát minimálbérhez képest is leszakadhatnak a magyar legkisebb keresetek, így nemcsak a régióban, de az Európai Unióban is a magyar minimálbér lehet a sereghajtó. A lengyel kormány a napokban a korábbinál is nagyobb, 14 százalékos minimálbér-emelést kezdeményezett, így Lengyelországban jövőre több mint 198 ezer forintnak megfelelő zloty lesz a legkisebb bér. A szlovákok várhatóan 11, a csehek 4 százalékkal emelnek majd. Jövőre így a lengyel minimálbér 31, a szlovák 20, a cseh 12 százalékkal lehet magasabb, mint a magyar, a román pedig csak 2 százalékkal marad el.
Az sem mindegy, mennyit vonnak el adó formájában a minimálbérből. A KPMG Minimum Wage Survey elemzése alapján legnagyobb mértékű, 41,5 százalékos elvonás Romániában terheli a legkisebb bért, Magyarországon 34 százalékot tesznek ki a különféle adók és járulékok. A lengyelek viszont csak 21, a szlovákok 16, a csehek pedig 14 százalékot vesznek el. Vásárlóerő paritáson ráadásul végképp sereghajtó a magyar minimálbér: noha nominálisan alacsonyabb a román nettó minimálbér, Romániában több terméket lehet vásárolni belőle, mint a itthon a magyar minimálbérből.
Mindeközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatná egy európai minimálbér bevezetését. Igaz, az elképzelés részleteiről egyelőre nem sokat tudni. A különböző gazdasági fejlettségű régiókban egy teljesen egységes minimálbér valószínűleg nem volna járható út, de van olyan elképzelés, miszerint az átlagkereset 60 százalékát kellene elérniük a legkisebb fizetéseknek. Az arány Magyarországon jelenleg 41 százalék. Egy ilyen elképzelés megvalósítása tehát bőven 200 ezer forint feletti magyar minimálbért jelentene. Ezt Kordás László szerint el is kellene érni, különben menthetetlenül leszakadunk a régiótól.
A munkaadók ugyanakkor minden minimálbér-emelésnél panaszkodnak, hogy nem tudják kigazdálkodni annak fedezetét, a szakszervezet ezért az adócsökkentést és a progresszív adózás bevezetését is szükségesnek tartja. Elképzeléseik szerint a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak személyi jövedelemadó mentesnek kellene lennie, afölött 500-600 ezer forintig pedig 9 százalékos adókulcsot vetnének ki. Az ennél nagyobb kereseteknél pedig maradna a jelenlegi 15 százalékos adókulcs – magyarázza Kordás László. Így a magasabb bérből élők nem veszítenének jelenlegi pozíciójukból, a kisebb keresetűek fizetéséből viszont több maradna meg a zsebekben.
A fenti európai folyamatok és a magyar gazdaság előrejelzettnél jobb teljesítménye miatt a tavalyi két éves bérmegállapodás újragondolására van szükség – összegezte a MASZSZ elnöke. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke viszont meglepődött a felvetésen, amelyet egyelőre korainak is tart. Mint lapunknak elmondta: a tavaly kötött bérmegállapodás tartalmaz egy olyan kitételt, miszerint a béremelés mértékét felül lehet vizsgálni, ha bizonyos gazdasági paraméterek a megállapodásban tervezetthez képest másképpen teljesülnek. A bérmegállapodás 2,7 százalékos inflációval, 3,9 százalékos GDP-növekedéssel, valamint 2,9 százalékos termelékenységnövekedéssel számol az idei évre nézve. Újratárgyalni akkor lehet a jövő évi összegeket, ha a végleges mutatók legalább 1 százalékkal eltérnek az előrejelzéstől, vagy a három mérőszám összesen legalább 2 százalékos eltérést mutat.
Mindezek alakulásakor egész éves adatokat kell vizsgálni, azaz az újratárgyalás legkorábban decemberben lenne időszerű – hangsúlyozta Rolek Ferenc. Leszögezte: amennyiben viszont nem változnak érdemben az előrejelzett számok, akkor nem érdemes újranyitni a bértárgyalásokat, az MGYOSZ nem lesz ebben partner.
