Trump megtiltotta a tanúknak, hogy megjelenjenek a képviselőházi meghallgatáson

Publikálás dátuma
2019.09.17. 19:47
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Beütemezték keddre az első hivatalos meghallgatást Donald Trump bűnvádi menesztésének (impeachment) ügyében az amerikai képviselőházi demokraták, de a Fehér Ház hallgatást parancsol a beidézett tanúknak.
Jerrold Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának az elnöke történetesen az igazságszolgáltatás akadályozása vádpontjával próbál jogi fogást találni az elnökön. Trump azonban – és ez jól mutatja a helyzet fonákságát – most élni kíván a végrehajtó hatalmat úgymond régtől fogva megillető jogával, hogy megtiltsa bizalmas beszélgetések tartalmának a felfedését, vagyis, ha úgy tetszik, akadályozza az igazságszolgáltatást.  A vád abból a vizsgálatból táplálkozik, amelyet Robert Mueller különleges ügyész folytatott csaknem két éven át annak kiderítésére, hogy a 2016-os elnökválasztási kampányban Trump munkatársai összejátszottak-e a választás eredményét befolyásolni próbáló Moszkvával, az ellenlábas, Hillary Clinton lejáratása érdekében. Erre a kérdésre Mueller nem talált olyan bizonyítékot, ami igenlő választ indokolna. Trump azonban elnökként igencsak rossz néven vette a vizsgálódást, és miután menesztette az azt kezdeményező akkori FBI-főnököt, magára vonta az igazságszolgáltatás akadályozásának a gyanúját is. Ez utóbbi vádpontban Mueller jelentése nem mondta ugyan ki az elnök bűnösségét, de azonosított olyan tényállásokat, amelyek értelmezhetők akár úgy is. E tényállásokat igyekszik most megragadni a képviselőházi bizottság, hogy impeachmentre okot adó tényeket tárjon fel. Három tanút idéztek be. Közülük kettőnek – Rick Dearborn volt kabinetvezető-helyettesnek és Rob Porter volt személyzeti titkárnak – Trump kerek-perec megtiltotta, hogy elmenjen a meghallgatásra. A harmadik, Corey Lewandowski, aki Trump 2016-os választási kampánycsapatának volt a tagja, megjelenhet ugyan a bizottság előtt, ám nem nyilatkozhat azokról a megbeszéléseiről, amelyeket Donald Trumppal folytatott elnökké választása után. Márpedig pontosan erre lennének kíváncsiak a demokraták - konkrétan arra, mi igaz abból, amit a Mueller-jelentés állít, nevezetesen hogy Trump felszólította Lewandowskit, „utasítsa” Jeff Sessions igazságügyi minisztert arra, hogy korlátozza Mueller vizsgálódását, különben „ki van rúgva”. Lewandowski állítólag nem akarta ezt az üzenetet átadni Sessionsnek, inkább megkérte erre Dearbornt, de végül ő sem hajtotta végre a kényelmetlen feladatot.   

Nem akar háborút, de...

Az amerikai elnök nagyon valószínűnek tartja, hogy Irán áll a szaúdi olajmezők elleni támadás hátterében, de biztosan még nem állítja. Donald Trump azt is mondta, országa nem akar háborút Iránnal, bár felkészül, és megvan rá a katonai képessége. Úgy fogalmazott, nem akar új konfliktusokat, bár ez néha elengedhetetlen.    Nyilatkozata előtt Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője szintén Iránt okolta a szaúdi támadásért. Szerinte ez nem maradhat következmények nélkül. Egyben felszólította a nemzetközi közösséget is a cselekvésre.

Politikai bombák Olaszországban

Publikálás dátuma
2019.09.17. 19:10

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Új pártot hozott létre a volt olasz miniszterelnök, Matteo Renzi. Ez lényegében a most újra kormányra került Demokrata Párt szétválását jelenti.
Ha azt gondoltuk, hogy Giuseppe Conte második kormányának egy héttel ezelőtti megalakulásával valamiféle nyugalom költözik az olasz belpolitikába, nagyot tévedtünk. Az még nem nagy meglepetés, hogy Matteo Salvini volt belügyminiszter, a jobboldali populista Liga elnöke bejelentette, folyamatosan támadni fogja az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) alkotta kormányt. Nem olyan személyiség, aki beletörődik a vereségbe. Salvini egy múlt hétvégén tartott rendezvényen több tízezer híve előtt kilátásba helyezte, népszavazások megrendezésével akarja megnehezíteni a kabinet munkáját. Elsősorban azt akarja megakadályozni, hogy visszavonják az ő nevéhez fűződő törvényeket. Azokról a jogszabályokról van szó, amelyek kriminalizálják mindazokat is, akik segédkezet nyújtanának a menekültek számára. Itáliában akkor lehet népszavazást rendezni, ha egy erre vonatkozó kezdeményezést legalább félmillióan támogatnak. Salvini szerint azonban ez nem jelenthet gondot, ötmillió aláírást is simán összegyűjtenek. Salvini áskálódása azonban csak az egyik gond. Nem éppen a kabinet egységét szolgálja Matteo Renzi sem. A volt miniszterelnök új párt létrehozását jelentette be, ami de facto a Demokrata Párt kettészakadását jelenti éppen most, egy héttel azután, hogy a párt egy és negyedév után visszakerült a kabinetbe. Renzi az olasz belpolitika nagy reménységének számított, de nem tudott élni a lehetőséggel. 2014 februárjában, belső puccs révén került a demokraták élére, s úgy látszott, húzása bevált, mivel kormánya nagy népszerűségnek örvendett. A reformok emberének mutatkozott, aki a választási reform megváltoztatásáért Silvio Berlusconi volt kormányfővel is összefogott. Kormányfői megbízatása alatt lazított a munkaerőpiaci szabályokon, átalakította a közigazgatást, egyszerűsítette a civil ügyek bírósági tárgyalását, bevezette az azonos neműek élettársi kapcsolatát és számos kisadót törölt el. Renzit ugyanakkor időnként megcsalta politikai szimata. Az általa javasolt alkotmánymódosítást népszavazásnak kellett szentesítenie. Az ekkor már népszerűtlen Renzi teljesen feleslegesen jelentette be: ha a referendum elbukik, lemond. Bár meg volt győződve arról, hogy honfitársai igent mondanak a reformcsomagra, nem így történt, így 2016 decemberében távoznia kellett a kormányfői bársonyszékből. A PD számára tehertétellé vált a személye, de csak azután volt hajlandó lemondani a PD főtitkári tisztségéről, hogy pártja a várakozások alatt szerepelt a 2018 márciusában megrendezett parlamenti választáson. Lemondásától függetlenül továbbra is komoly befolyást gyakorolt a pártra például a képviselők révén: a demokraták honatyáinak jelentős része az ő kiválasztottja volt. Renzit ezért új pártjába a PD több nagyágyúja követheti. Nicola Zingaretti, a PD elnöke az utolsó pillanatig győzködte Renzit arról, mondjon le terveiről, hiába. Az új párt centrista lesz, a PD munkáját irányító Zingaretti viszont a demokraták balszárnyához sorolható. A legnagyobb kérdés az, mi lesz az egy hete hivatalban lévő kormány sorsa? Renzi mindenkit megnyugtatott, marad a kabinetben, s támogatja annak munkáját. Hírek szerint Teresa Bellanova agrárminiszter és Elena Binetti családügyi tárcavezető is csatlakozik az új politikai erőhöz. Renzi új frakciót is alapít, állítása szerint legalább harminc honatya csatlakozhat hozzá. A PD számára azért is drámai Renzi lépése, mert a párt, ha lassan is, de kezdte megközelíteni a közvélemény-kutatásokban a felméréseket vezető Ligát.

Tovább tart Boris Johnson kálváriája

Publikálás dátuma
2019.09.17. 18:28
Boris Johnson és Xavier Bettel
Fotó: FRANCOIS WALSCHAERTS / AFP
Minden oldalról kihívásokkal kell szembenéznie a brit kormányfőnek. Johnson rosszul is viseli a rá nehezedő nyomást.
Kitűnő ebédje ellenére végül rossz szájízzel hagyta el Luxemburgot Boris Johnson kormányfő, aki előbb Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság távozó elnökével és Michel Barnier Brexit-ügyi főtárgyalóval találkozott, majd Európa egyik legkisebb országának kormányfőjével, Xavier Bettellel tárgyalt. A keddi brit lapok nagy terjedelemben tekintenek vissza a Boris Johnson által elszenvedett megaláztatásra. A Bettellel tervezett közös sajtóértekezlet színhelyén, közvetlenül a pódium előtt zajos tüntetők, köztük Luxemburgban letelepült britek kemény kritikát gyakoroltak, az kiabálva felé, hogy „Tűnj el, Boris!”, és „Mondd meg az igazat!”. Johnson mindezt olyan ijesztőnek tartotta, hogy szólt, tegyék át egy belső terembe a sajtó előtti megjelenést. A luxemburgi kormányfő nemcsak visszautasította a brit kérelmet, hanem látványosan üresen hagyta brit hivatali megfelelője kijelölt helyét. A látogató így nem tudta megvédeni magát az olyan támadásokkal szemben, mint hogy az Egyesült Királyság nem terjeszt elő konkrét javaslatokat az uniónak, így London a felelős a Brexit-válságért, nem az Európai Unió. Sok nagy-britanniai lakos egyetértését váltotta ki a luxemburgi kormányfő, amikor azt mondta, a „bizonytalanság valóságos pokol az EU állampolgárok számára”. Daniel Hannan, brit EP-képviselő sajtótájékoztató helyett „Brexit-ellenes nagygyűlésnek” nevezte az eseményt és emlékeztetett: „az Euro-föderalisták ilyen kicsinyes, de alaposan átgondolt lépései vezettek ahhoz, hogy a britek el akarják hagyni az Uniót”. Nigel Evans, volt parlamenti házelnök „szánalmas hencegésként” értékelte Xavier Bettel akcióját. Kedden Londonra, a Legfelső Bíróságra helyeződött át Boris Johnson folytatódó kálváriája. Mint arról lapunk is többször beszámolt, a parlament szokatlanul hosszú időre szóló felfüggesztése, kevésbé drámai latin szóval prorogációja mögött sokan, köztük a szigetországot 1990 és 1997 között vezető Sir John Major és Gina Miller befolyásos üzletasszony politikai okokat véltek felfedezni, elsősorban az országgyűlés elnémításának szándékát. Ezért Angliában és Skóciában egyaránt jogi kereset indult a parlamenti ülésszak lezárásának visszavonására, mert az intézkedés ellenzői csak a parlament ülésezése mellett látnak garanciát arra, hogy szorosan rajta tartsák a szemüket a Brexit-folyamaton és Boris Johnson ne vihesse ki az országot - a képviselők által elfogadott törvény ellenére - megállapodás nélkül az Európai Unióból. A jogi procedúra mögött az a rossz érzés is húzódik, hogy Johnson – egyik elődje, David Cameron kifejezésével élve – „otthon hagyta az igazságot” és félrevezette II. Erzsébetet a prorogáció szükségességéről. Miután egy angliai bíróság megítélése szerint az ügy a politikusokra, nem a bíróságra tartozik, majd a skóciai felsőbíróság ezt felülbírálta, kimondva, hogy a „cél a parlament elnémítása, illetve az alku-nélküli Brexit politikájának a képviselők beavatkozása által meg nem zavart folytatása volt”, így „törvénytelennek és érvénytelennek” számít, a vita a Legfelső Bíróságon folytatódik. A kedden megkezdődött, várhatóan háromnapos, élő tévéadásban követhető tárgyalás súlyát jelzi, hogy a legmagasabb jogi grémium lehetséges legtöbb, tizenegy tagja vesz részt benne. Az első napon Gina Miller ügyvédje, Lord Pannick kifejtette: az „ügy lényege, vajon a minisztereknek, alkotmányosan az alacsonyabb rangú partnernek, joguk van- e megvonni a magasabb rendű féltől, a parlamenttől az ellenőrzés, a felügyelet jogát”. Az eset elbírálásában sokat segített volna, ha Boris Johnson rendelkezésre állt volna egy tanúvallomás erejéig. A Sky News hírcsatornának a prorogáció alkalmából adott, a bíróság előtt idézett nyilatkozata mindenesetre a politikai szándék felé billenti el Justitia mérlegét.