Betegbiztonság: bárkit érhet ellátási baleset

Mennyire van biztonságban a beteg az orvosi kezelések alatt? Mit tehetnek a rendszer szereplői az ellátási (orvosi) hibák elkerüléséért? – egyebek mellett ezekre a kérdésekre próbáltak válaszokat találni a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja által szervezett Betegbiztonsági Konferenciáján kedden a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) székházában.

A betegbiztonság 1999-ben az egyesült államokbeli Institute of Medicine jelentése után került a figyelem középpontjába, e dokumentumban szerepelt először az a becsült adat, miszerint 44-98 ezer amerikai hal meg évente nem kívánt események miatt. Az ellátási hibák pontos számáról nincs adat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a fejlett országokban – így Magyarországon is – minden tizedik kórházi felvétel után kialakulnak olyan nem várt események, mint például, hogy nem a megfelelő beavatkozást kapja valaki. Vagy nem akkor, és nem az előírt dózisban kapja meg a beteg a gyógyszerét, illetve figyelmetlenség, gondatlanság áldozatává válik. Valószínűleg ilyen ellátási hiba okozhatta annak az idős orvosnak a halálát is, akinek történetét az Index idézte a minap. A doktor annak a kórháznak a parkolójában esett el, ahol korábban maga is vezető orvosként dolgozott. Ám hiába volt nyilvánvaló, hogy beütötte a fejét, infarktus gyanútól kezdve altatófüggőségig kapott kezelést, és végül 3 nap múlva meghalt. Hét évvel ezelőtt a szegedi gyermekgyógyászati klinikán, egy 13 éves gyereknek a vénás injekciót tévedésből a gerinccsatornájába adták be. A gyerek meghalt, az egyetemi klinika pedig elismerte a felelősségét. Az egykori ÁNTSZ adatai szerint is például a hazai kórházi fertőzések fele alapos kézmosással elkerülhető lenne.

Az ellátási hibák növekedésében jelentős szerepet játszik a kórházak „elszegényedése” is. – Nincs elég szakember, sok a korszerűtlen eszköz, és a legtöbb kórházban hiányzik a klíma is. Ez utóbbi pedig nem segíti a kórházi fertőzések mérséklését. Ilyen körülmények között a kórházi vezető pengeélen táncol, és nincs túl nagy eszköztára – derült ki Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnökének előadásából. Ismét emlékeztettet arra, hogy ideje szembenézni a valósággal, észszerűsíteni kell az ellátórendszert, és olyat kell kialakítani, ami a hazai finanszírozási körülmények és a meglévő szakemberekkel működtethető.

A betegutak optimalizálását sürgette Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, aki szerint nagy ellátócentrumokkal biztosítható az ellátási hibák minimalizálása. Az ilyen centrumokban van esélye annak, hogy kellő gyakorlatot szerezzen az orvos ahhoz, hogy a legnehezebb helyzetekben is a lehető legjobban reagáljon. A kisebb ellátóhelyeken nagyobb a szövődmények, az ellátási hibák kockázata – mondta.