Emelkedik a "rossz" koleszterinszint a menopauza után

Publikálás dátuma
2019.09.19. 17:17

Fotó: COLLANGES/V / AFP
Növekszik a menopauzán átesett nők koleszterinszintje, ennek okát azonban egyelőre nem állapították meg ausztrál kutatók.
Növekszik a menopauzán átesett nők koleszterinszintje - állapították meg több mint 100 ezer nő adatainak vizsgálatával az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) munkatársai. Ambikairajah szakértő elmondása szerint kutatásaik során arra jutottak, hogy a menopauzán átesett nőknél általában az ajánlott szint feletti az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) szintje - olvasható a MedicalXpress egészségügyi portálon. Az LDL segíti a zsírsejtek szállítását a testben és gyakran rossz koleszterinnek is nevezik.
"A menopauzán átesett nők koleszterinszintje magasabb, mint a menopauza előtt álló nőké. Emiatt náluk magasabb a szív-, érrendszeri betegségek, például a szívbetegség és a szélütés kockázata"

- mondta Ambikairajah.

A szakértő szerint további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, mi okozza a növekedést.
"AZ LDL-t rossz koleszterinnek, míg a HDL-t (nagy sűrűségű lipoprotein) jó koleszterinnek tartják, de mindkettőre szükségünk van testünk működéséhez"

- emelte ki a szakértő.

 "Az LDL-profil minden nő esetében más a kockázati tényezőktől függően. Ha valakinél nem áll fenn a túlsúly vagy a koszorúér-problémák kockázata, az LDL szintje lehet magasabb, mint annál, aki például túlsúlyos. A tanulmány rávilágít, hogy a menopauza után lévő nőknek ellenőriztetniük kell LDL-szintjüket és azt, hogy esetükben fennáll-e valamilyen rizikó" - fejtette ki Ambikairajah.
Szerző

Kiütés nélkül is viszkethetünk

Publikálás dátuma
2019.09.19. 14:45

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Vakarózásra általában a bőrön jelentkező kiütések késztetnek, de ezek hiányában is több oka lehet a viszketésnek.
„Gyakran ártatlan okok húzódnak meg a viszketés megjelenése mögött, de fontos, hogy ezt szakorvos diagnosztizálja, hiszen ki kell zárni az idegek, a vese, a máj, a pajzsmirigy egyes betegségeit” – mondta Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus. Ehhez figyelembe kell venni, hogy állandóan vagy időszakosan jelentkezik-e a viszketés, a teljes testet érinti vagy csak bizonyos területet, enyhe vagy erős az inger, mióta tart, van-e konkrét kiváltó oka. 
A viszketés lehetséges oka lehet a száraz bőr, amelynek felszíne különösen a hidegebb hónapokban pikkelyessé is válhat. Ilyenkor a bőrgyógyász a gyakori, rendszeres hidratáláson túl életviteli tanácsokat és speciális készítményeket is tud ajánlani. Szúnyog, pók, ágyi poloska és más rovarok is ejthetnek olyan csípést, amely viszketést és irritációt okoz. Az esetek döntő többségében ezek nem igényelnek kezelést, de ha a viszketés nem múlik el néhány nap alatt, esetleg romlik, vagy a csípés helye felülfertőződik, érdemes megmutatni orvosnak. 
Viszonylag gyakori, hogy bizonyos, főleg magas vérnyomásra szedett gyógyszerek viszketést okoznak mellékhatásként, kiütésekkel vagy anélkül. Bizonyos idegeket is érintő rendellenességek, betegségek akár viszketést is okozhatnak, ilyen például a stroke, a cukorbetegség vagy a herpesz vírus okozta betegség után jelentkező neuralgia. Az idegeket érintő sérülések következményeként is jelentkezhet ilyen panasz. 
A vesebetegség, különösen előrehaladott stádiumban, okozhat bőrviszketést, bár ennek konkrét kiváltó oka még nem teljesen ismert. Az olyan májbetegségek, mint a cirrózis és a hepatitis okozhatnak viszketést, amely gyakran a tenyéren és a talpon a legkínzóbb. Néhány betegnél a meleg és az éjszaka fokozza a tünet súlyosságát. Bár a bőrdaganatok nem feltétlenül járnak szignifikáns tünetekkel, korai jelként néha jelentkezhet viszketés. A nyirokrendszer daganatos megbetegedése – más jellegzetes tünetek mellett – akár viszketést is okoz. Ebben az esetben természetesen elsősorban az alapbetegséget kell kezelni – tette hozzá a szakember.
Szerző
Témák
viszketés

Ételek is okozhatnak szemviszketést

Publikálás dátuma
2019.09.18. 14:14

Fotó: B. BOISSONNET/BSIP / AFP
Pollenszezonban a keresztallergiát okozó táplálékok úgynevezett orális allergia szindrómát válthatnak ki, ezért nem árt tudni, milyen ételek okozhatnak tüneteket.
Keresztallergiát olyan ételek okozhatnak, amelyeknek fehérjeszerkezete az allergizáló anyagokéhoz hasonló. Fogyasztásuk esetén a szervezet, ahogy allergia esetén is, kóros immunválasszal, ellenanyag termelésével reagál. Keresztallergia során elsősorban az úgynevezett orális allergia szindróma, a szájüregben és a garatban jelentkező panaszok alakulhatnak ki. Leggyakoribb az ajkak és a nyelv viszketése, ödémája, illetve a garat ödémája is, de orr- vagy szemviszketés is jelentkezhet. Egy tengerparti nyaraláson egy pollenallergiásnak általában csökkennek vagy nincsenek tünetei, de bizonyos ételek elfogyasztása okozhatja a tünetek megjelenését - mondta Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa a Népszavának.
Jelenleg a Kárpát-medencében a fekete üröm és a parlagfű pollenkoncentrációja a legmagasabb. Utóbbi keresztallergizáló ételei a görög- és a sárgadinnye, a banán, az uborka, a cukkini, a paradicsom. Fekete üröm allergia esetén pedig a zeller, a sárgarépa, a napraforgó és a méz fogyasztása válthatja ki, illetve erősítheti fel a panaszokat. Gyakori még a nyírfa pollenjére kialakuló allergia, amely sok nyersanyaggal, például az almával, a körtével, a cseresznyével, az őszi- és a sárgabarackkal, a szilvával, a kivivel, a zellerrel, a sárgarépával, a burgonyával, a mogyoróval és a mandulával is keresztallergiát mutat. A fűfélékre allergiások tüneteit a dinnyék, a krumpli, a paradicsom, a narancs és a mogyoró válthatja ki vagy erősítheti fel.  
Érdemes diagnosztizáltatni, pontosan mi váltja ki az allergiás tüneteket, ekkor beazonosítható, az is, milyen nyersanyagok okoznak keresztallergiát. Megelőzéshez érdemes ezeket az ételeket kerülni, de vannak olyan kezelések, készítmények, amelyek még a pollenszezon kezdete előtt felkészítik a nyálkahártyát a várható terhelésre. Súlyos allergia esetén ki lehet próbálni az úgynevezett deszenzitizációs, érzékenységet csökkentő, immunspecifikus kezeléseket, amelyek egy év alatt csökkentik, három-négy év alatt pedig akár meg is szüntetik az allergiát. Egyre többet hallani, hogy az allergia kialakulásában a túlzásba vitt higiénia és az anyatejes szoptatás hiánya is közrejátszik, ezért az ezekre való odafigyelés is a megelőzés egyik módja lehet – jegyezte meg a szakember.
Szerző