Orbán az emberek és népek Európájáról ad elő az olasz szélsőjobb rendezvényén

Publikálás dátuma
2019.09.20. 09:56

Fotó: Botár Gergely / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Giorgia Meloni, a Fratelli d'Italia (Olasz Testvérek, FdI) párt elnöke meghívására Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond szombaton az Atreju nevű jobboldali rendezvényen Rómában - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke pénteken. Orbán Viktort Az emberek és a népek Európája témakörében kérték fel előadása megtartására, amit a közönség kérdései követnek. A Fidesz elnöke külön tárgyalást is folytat majd az FdI elnökével Rómában - közölte Havasi Bertalan. Az Atreju a Fratelli d'Italia - azóta már megszűnt - ifjúsági tagozatának országos politikai, kulturális találkozójaként született 1998-ban, és azóta is minden év szeptemberében megrendezésre kerül Róma valamely - évről-évre változó - kerületében. Az FdI egy 2012-ben alakult szélsőjobboldali párt, amely a Le Pen-féle Nemzeti fronttal, a német AfD-vel, a lengyel PiS-szel és persze a Fidesszel érez szellemi rokonságot. A legutóbbi, 2018-as olaszországi parlamenti választáson 4,3 százalékot szerzett párt vezetőjét tavaly februárban az Országházban fogadta Orbán Viktor.
Szerző

Elfogyott a türelem: országos szociális sztrájk lesz október 10-én

Publikálás dátuma
2019.09.20. 09:30

Fotó: AFP
A kormány becsapta a dolgozókat, egyetlen márciusi ígéretét sem teljesítette, ezért munkabeszüntetést készít elő két szakszervezet.
Bírósághoz fordult a sztrájk jogszerűsége és a még elégséges szoláltatás megállapítása érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), miután a tavasszal velük tárgyaló humántárca két fontos vállalása közül egyik sem valósult meg. Egy nappal a március 14-re meghirdetett országos közszolgálati sztrájk előtt a szociális ágazatot irányító Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hivatalos sztrájktárgyaláson ígéretet tett rá, hogy április 30-ig megteremti a jogalapját a szociális területen dolgozók kollektív szerződésének, továbbá június 30-ig kidolgoz egy többéves bérfelzárkóztatási programot, ezért a két szakszervezet ebben az ágazatban felfüggesztette a sztrájkot. Csak az önkormányzati dolgozók és a kormányzati igazgatás alkalmazottai körében tartottak munkabeszüntetést egy tisztességes béremelésért, rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozásáért, és egy egységes érdekegyeztető fórumért, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény dolgozókra hátrányos pontjainak megváltoztatásáért. A 800 ezer embernek segítő nagyjából 90 ezer főt foglalkoztató szociális terület szakszervezeteinek optimizmusát erősítette, hogy Simon Attila, a tárca szociális ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára április közepén arról tájékoztatta őket: elkészült egy javaslat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő intézmények kollektív szerződéséről, amit az érdekvédők válaszlevélben üdvözöltek. Ez volt április 25-én, azóta hiába keresték a minisztériumot, többé nem állt velük szóba a kormány. Elfogyott a türelem – mondják az MKKSZ és a SZÁD vezetői, s ezt szeptember 10-én levélben is megírták Kásler Miklós miniszternek, de tőle sem kaptak semmilyen reakciót. Ezért a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordultak, annak kimondását várva, hogy a felfüggesztett sztrájk folytatása a kormány hozzáállása miatt jogszerű. A beadványhoz csatolt mellékletben javaslatot tettek a következő területek még elégséges szolgáltatásaira egy kétórás figyelmeztető sztrájk, egy ötnapos és egy ennél is hosszabb munkabeszüntetés esetére: • Gyermekjóléti Szolgálatok és Központ • házi segítségnyújtás • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és diszpécserszolgálat • szociális alapszolgáltatás • hajléktalanok nappali ellátása • szakosított ellátás bentlakásos intézményekben A javaslat szerint vészhelyzetben mindent elkövetnek így is, hogy az ellátottak jobban legyenek vagy orvosi segítséget kapjanak, a sztrájkról előre értesítik őket. A házi segítségnyújtásban a gyógyszereket szétosztják, de például ágyneműt csak akkor cserélnek, ha az nagyon szennyezett, 5 napos vagy hosszabb munkabeszüntetésnél bevásárolnak a gondozottnak, a halaszthatatlan hivatalos ügyeit is elintézik, de dohányárut, szeszesitalt nem vesznek. A jelzőrendszeres segítségnyújtás gyakorlatilag nem változik, mert vészjelzsekor természetesen mindent megtesznek, a hajléktalanok nappali ellátásában azonban a kétórás figyelmeztető sztrájk esetén csak felügyeletet biztosítanak, hosszabb távon viszont bezárnák az intézményt. Az olyan szociális alapszolgáltatásoknál, mint a falugondnoki szolgálat, ilyenkor teljesen leállna a munka, a bentlakásos intézményekben ritkulna a nem veszélyt elhárító feladatok elvégzése, például a fésülés, borotválás. Mivel nem kiszámítható a bírósági döntés időpontja, a két szakszervezet ugyan október 10-re hirdeti meg a szociális sztrájkot, de ha eddig az időpontig nem kapnak választ, készek elhalasztani a munkabeszüntetést a Szociális Munka Napját követő munkanapra, vagyis november 13-ra, vagy az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság többi szakszervezetének esetleges sztrájknapjára. A sztrájk folytatását bejelentő közleményükben úgy fogalmaznak: az MKKSZ és a SZÁD nem hagyja, hogy a kormány mint munkaadó a legkiszolgáltatottabb és segítségre szoruló magyar polgárokat segítő szociális dolgozókat éhbérért dolgoztassa.
Frissítve: 2019.09.20. 10:00

Handó a saját javaslatait teszteli a bírókon

Publikálás dátuma
2019.09.20. 08:15

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Ugyan nem kötelező a kitöltése, de nem is anonim az az elektronikus kérdőív, amelyet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke küldött ki a napokban a bírósági dolgozóknak.
Handó Tünde ugyanis, mint arra az Országos Bírói Tanács (OBT) felhívta a figyelmet, a bírósági intraneten kéri ki kollégái véleményét. Az OBT szerint Handó utólag így támasztaná alá saját korábbi módosító javaslatait.
Egy általunk megkérdezett bíró azt mondta, tudomása szerint nem kötelező az online kérdőív kitöltése, de amikor ő arra a gombra nyomott, hogy később tölti ki, a számítógép megjelenítette személyes adatait, emailcímét és jelszavát is. Ebből arra következtet, hogy a kérdőívet kitöltők anonimitása legalábbis nem biztosított. Kérdésünkre nem tudta megmondani, hányan tölthették ki a kérdőívet ennek ellenére is, ő maga azonban egyetlen ilyen bírósági dolgozót sem ismer. Noha a kérdőív kitöltése nem kötelező, az Azonnali.hu szerint a Fővárosi Ítélőtábla elnöke, Riba Csilla már kérte az ítélőtáblán dolgozó bírókat, hogy válaszoljanak a kérdésekre. A portál úgy tudja, más bírósági vezetők is küldtek levelet beosztottaiknak.
A kérdőív a következő négy kérdésből áll: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az OBT-ben valamennyi törvényszék, ítélőtábla és a Kúria önálló képviselettel kellene rendelkeznie?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy az OBT tagjai a legdemokratikusabb úton, közvetlenül az összbírói értekezleteken, illetve a Kúria teljes ülésén kerüljenek megválasztásra?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető a jövőben ne lehessen az OBT tagja?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy az OBT-nek jelenlegi tagjai kitölthessék mandátumukat?”
Handó a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényt módosítaná, a 15 taggal működő OBT létszámát 26-ra emelné, a tagok megválasztását pedig a mai elektori rendszer helyett az egyes törvényszéki, ítélőtáblai és kúrai összbírói értekezletekre bízná, s valamennyi törvényszék, ítélőtábla és a Kúria is "képviselettel" rendelkezne a tanácsban. Az OBT szerint Handó javaslatainak célja a testület hatékonyságának csökkentése, a mai tagok ellehetetlenítése. Ráadásul a negyedik kérdés ellentétes a törvény rendelkezésével, az OBT választott tagjai ugyanis nem visszahívhatók.  

Répássy Árpád lehet az utód

Egyedüliként a Miskolci Törvényszék elnöke, Répássy Árpád pályázott az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesi tisztségére. A Handó által kiírt pályázat július 30-án zárult, az OBH elnökhelyettesét az OBH elnökének javaslatára az államfő nevezi ki határozatlan időre. Répássy Árpád, aki a fideszes politikus Répássy Róbert unokatestvére, egyike a Handóhoz leginkább lojális bíróknak. Az általános elnökhelyettesi poszt eddig nem létezett az OBH-ban, ezért is gondolják sokan, kinevezése esetén Répássy lehet a 2022. január 1-jén lejáró mandátumú Handó utódja az OBH elnöki székében.

Szerző
Témák
bíróságok OBH OBT