Di Maio: Orbán nem ismeri az olasz népet, beszéljen inkább csak a magyarokról

Publikálás dátuma
2019.09.22. 08:40
Orbán Rómában, az Atreju című szélsőjobboldali rendezvényen
Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Fölösleges beavatkozásnak nevezte az olasz külügyminiszter Orbán beszédét, amivel egy szélsőjobboldali olasz pártot biztatott a puskapor szárazon tartására.
Fél órás beszédben ecsetelte Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Rómában a Fratelli d'Italia (Olaszország Fivérei) szélsőjobboldali párt egy rendezvényén, hogy még ettől, az őt meghívó, Mussolinit nosztalgiával emlegető társaságtól is jobbra áll. "Bízzál Istenben és tartsad szárazon a puskaport" - biztatta a jelenlévőket. Érkezése kapcsán már előre üzent Giuseppe Conte olasz miniszterelnök: felvetette, hogy Orbán és a V4-ek cserben hagyták Matteo Salvinit, a Liga olasz jobboldali párt vezetőjét - aki így kiszorult a kormányból -, és nem léptek ki az Európai Néppártból, hogy nemzetközi pártcsaládot ( Európai Szövetség az Emberekért és Nemzetekért) alapító olasz szövetségesük mellé álljanak. Később pedig reagált Luigi Di Maio olasz külügyminiszter, az M5S kormánypárt vezetője is.
"Nem engedem meg senkinek, hogy bírálja vagy támadja Olaszországot, főképpen annak nem, aki a mi határaink rovására szuverenista"

- olvasható közleményében. Di Maio elutasította Orbánnak az FdI tlálkozóján elhangzott kijelentéseit és "felesleges beavatkozásnak" nevezte szavait. Hozzátette:
"Orbán nem ismeri az olasz népet, tehát a saját népéről beszéljen, ha akar, ne a miénkről"

Giorgia Meloni, az FdI elnöke azonnali válaszában "zavarba ejtőnek" nevezte Luigi Di Maio reakcióját. Meloni hangsúlyozta, sajnálja, hogy miközben a magyar miniszterelnök felajánlja, hogy "segít" Olaszországnak megállítani a menedékkérő embereket, ezek szétosztása helyett, "Di Maio egy olyan országot támad, amely jobban végzi munkáját mint a Conte-kormány". (Ez persze vitatható; tudni lehet, hogy ereszt a magyar határkerítés, és abból a kevés menedékkérőből is, akik még jönnek, sokan könnyedén átjutnak az országon.) Meloni hozzátette, az FdI földgömböt ajándékoz Di Maiónak, hogy lássa, hogy az Európai Unióban Magyarország éppúgy "határállam" mint Olaszország.

Szabad szemmel: mintha Orbán diktált volna von der Leyennek

Publikálás dátuma
2019.09.22. 07:34

Nemzetközi sajtószemle, 2019. szeptember 22.
Le Monde Nyomás alá került a Bizottság leendő elnöke, mert keménynek ígérkezik a pár nap múlva kezdődő strasbourgi meghallgatások egy része. Von der Leyen a héten diszkréten személyesen próbálta enyhíteni a feszültséget a nagy pártok frakcióvezetőinél bizonyos jelölések, illetve annak kapcsán, hogy a migrációval foglalkozó portfólió az „európai életmód védelme” elnevezést kapta. De nem sokkal szerencsésebb a „Demográfia és demokrácia” titulus sem, mert úgy hangzik, mintha Orbán Viktortól kölcsönözte volna, aki úgy gondolja, hogy az asszonynak otthon kell maradnia, nevelnie kell a gyerekeket és vasárnap el kell járnia a férjével a templomba – ironizál a zöldek társ-frakcióvezetője, a német Philippe Lamberts. A szociáldemokrata csoport vezetője megüzente von der Leyennek, hogy változatlanul fontosnak tartják a jogállamot, amivel nyilvánvalóan a magyar kormányfő által jelölt Trócsányi Lászlóra utalt. A Néppártban azzal az érvvel igyekeznek elhárítani volt a vádat a volt igazságügyi miniszterrel szemben, mármint, hogy segédkezet nyújtott a jogállam megsértéséhez, hogy nem is tagja a Fidesznek. Azaz próbálnak elkülönülni a párttól, amelynek tagsága fel van függesztve. De ettől még tény, hogy a politikus bírja az EPP támogatását. Egy francia köztársasági képviselő, Francois-Xavier Bellamy meg is kérdezte, mi értelme volt a Magyarországról folytatott kétéves vitának? És Orbán, illetve Macron nem paktált-e le, amikor Juncker utódját kellett megválasztani? De nehéz pillanatokra számíthat a francia, a belga, a román és hírek szerint a portugál jelölt is. Ám mivel minden pártcsaládban van gyenge láncszem, beavatottak szerint ezek várhatóan semlegesítik egymást. Csakhogy a képviselők 60 százaléka új, ezért lazábban kezeli a pártfegyelmet. Azon kívül a meghallgatások rosszul is elsülhetnek, az pedig dominóhatást válthat ki. Az mindenesetre sokatmondó, hogy a legproblémásabb kiválasztottakat: Trócsányit és a francia Goulard-t mindjárt a jövő hónap elején hallgatják meg, hogy ha kell, tudjon lépni a Bizottság.
Le Figaro Kelet- és Nyugat-Európa között nem csupán politikai, hanem filozófiai törésvonal is húzódik – állítja egy francia újságíró, aki nemrégiben könyvet írt a földrész középső részéről. Max-Erwann Gastineau szerint a két oldal kölcsönösen az értékek miatt vádolja a másikat. A Nyugat a toleranciát, a nyitottságot és az emberi jogokat kéri számon, a Kelet viszont azt hangsúlyozza, hogy a másik fél eltávolodik a keresztény gyökerektől. Az ellentéteket a menekültválság élezte ki, sőt a dolgok idáig jutottak, hogy Orbán Viktor a nyílt társadalom, a liberális rend ellen fordult. Az állítja, hogy ami a régi tagállamokban van, az immár liberalizmus – demokrácia nélkül, vagyis az emberek nem képesek aktívan alakítani a sorsukat benne. Az által megfogalmazott keresztény demokrácia nem tagadja a szabadelvűséget, de sajátos, nemzeti megközelítést alkalmaz. Továbbá kivonja a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat az igazságszolgáltatás ellenőrzése alól. Orbán ellenez egy olyan Európát, amely az államok fejére nő és nem engedi, hogy ők alakítsák a saját törvényeiket. Alapvetően itt tér el álláspontja az EU-étól. Ebben azonban Csehország és Szlovákia különbözik tőle, mert ők igazodnak a liberális demokrácia nyugati kánonjához. De ők is elutasítják a multikulturalizmust és ragaszkodnak a nemzeti keretekhez, úgy hogy jelenleg nem lehet a térség megosztottságáról beszélni. A lengyelek mások, ők követik a magyar modellt. A V4-ek igyekeznek befolyásolni a brüsszeli politikai napirendet, főleg a migráció ügyében. De céljuk nem az elszakadás, a magyar miniszterelnök nem Európa ellensége. A szerző úgy gondolja, hogy a Nyugatnak érdemes fontolóra vennie a keleti megközelítést, annál is inkább, mert a földrésznek mindkét lábára szüksége van ahhoz, hogy előre jusson.
Die Presse A kommentár feltűnőnek tartja, hogy a szombati választás előtt a külpolitika teljes egészében hiányzik az osztrák választási kampányból, olyannyira, hogy az FPÖ részéről csupán Hofer pártelnök pár nappal ezelőtti budapesti látogatása esik ebbe a kategóriába, már ha egyáltalán. Pedig az országot igen nagy figyelem kíséri külföldön a konzervatív-szélsőjobbos koalíció bukása és bizonyos botrányok miatt. Boldog osztrákok azt hiszik, hogy Ausztria egyedül van a világban és nem kell senkire sem tekintettel lennie. Ám pl. a német kancellár már Kurz első berlini látogatásakor szóba hozta, miként is állhatott össze az ÖVP a Szabadságpárttal. De az Ibizagate nemzetközi blamázsa óta a külföld különösen érdeklődik az ország iránt, merthogy az immár nem tud szabadulni a gyanútól: eltűri a vörös vonalak átlépését a szélsőjobbos kormánypárt részéről. Így azután ha Kurz a jövőben elmegy beszélgetős német tévéműsorokba, akár kancellárként, akár nem, akkor védekezésre szorul, mert immár nem az életkoráról, hanem arról faggatják majd, mennyire szilárd az osztrák demokrácia, és hogy nem kellene-e bizonyos dolgoktól elhatárolódnia. Viszont ha megint az FPÖ-vel áll össze, akkor magyarázkodhat, mert joggal érdemelte ki a világ figyelmét.
Szerző

Földrengés rázta meg Albániát, félszáz ember megsérült

Publikálás dátuma
2019.09.21. 20:37

Fotó: GENT SHKULLAKU / AFP
Sokan pánikba esve az utcákra és a parkokba menekültek.
Földrengés rázta meg szombaton Durres albániai kikötővárost és Tiranát, a fővárost, mintegy félszázan könnyebben megsérültek, anyagi károk keletkeztek, és sokan pánikba esve az utcákra és a parkokba menekültek. A lökések ereje elérte az 5,6 fokot, a védelmi minisztérium közlése szerint ez volt a legsúlyosabb földrengés Albániában az elmúlt 30 évben. Helyi médiajelentések szerint a földrengés 49 sérültjét ápolják Tirana fő kórházában. Durresben egy ember eltörte a lábát, amikor kirohant az utcára, vidéken többeket lehulló téglák és vakolatdarabok sebesítettek meg. Az amerikai Földtani Intézet (U.S. Geological Survey) 5,6 fokozatúnak mérte a földrengést, míg az Albán Földtani Intézet szerint az első rengés 5,8, a 11 perccel később bekövetkező második pedig 5,3 fokú volt.
Szerző