Több tízmilliárdos lejárt számlákat görgetnek maguk előtt a közintézmények

Egyetlen hónap alatt 10,5 milliárd forinttal nőtt a költségvetési szervek lejárt tartozása. Ilyen mértékű ugrásra hat éve nem volt példa. A teljes tartozás a 70 milliárdhoz közelít.

Dől a pénz az államhoz a vártnál gyorsabb gazdasági növekedésnek és magasabb inflációnak köszönhetően, az első nyolc hónapban a tervezetthez képest 409 milliárd forintos többletbevételre tett szert időarányosan. Míg a bevételek korlátlanul emelkedhetnek, a kiadások rögzítettek, így hiába nőnek a költségek, amíg a kormány nem rendelkezik, a költségvetési intézményeknek a szabott keretből kellene kijönniük. Emiatt fordulhatott elő, hogy a közpénzből gazdálkodó intézmények tartozásállománya augusztus végén elérte 68,6 milliárd forintot, ami ugyan nem kirívó adat, de szokatlanul nagy az egyhavi ugrás: a Magyar Államkincstár adatai szerint ugyanis egyetlen hónap alatt 10,5 milliárd forinttal emelkedett. Ez arra vezethető vissza, hogy a beszállító cégek ugyan próbálják növelni az áraikat (a növekvő bérek, az emelkedő infláció miatt), de költségvetési szervek nem mindig tudnak fizetni.

A legnagyobb a baj kétségtelenül az egészségügyi intézményeknél; a kórházak, szakrendelők, klinikák összesített adóssága augusztus végén már elérte az 53,3 milliárd forintot, azaz a tavaly decemberi konszolidáció óta ezen intézmények adóssága 38 milliárd forinttal nőtt. Ha folytatódik a mostani tendencia a kórházak lejárt adósság az év végére megközelítheti a 60 milliárd forintot – vagyis érik a menetrend szerinti év végi adósságrendezés.

De nem csupán a kórházaknál vannak finanszírozási problémák, hanem más intézményeknél is. A kincstár adatai szerint a legnagyobb mértékben (2,8 milliárd forinttal) a Nemzeti Sportközpontok lejárt adóssága emelkedett – így az elérte a hónap végén a 3,4 milliárd forintot. Jelenleg egyszerre több stadion, sportlétesítmény végső kivitelezése is folyik, könnyen lehetséges, hogy elszámolási vita miatt egy vagy akár több számlát szándékosan nem fizetett ki az intézmény. Hasonló a helyzet a Kormányzati Fejlesztési Ügynökségen, vagy épp az Országos Bírósági Hivatal hirtelen megugró tartozásai mögött – vagyis ezeknél a kirívó tartozás emelkedések mögött nem feltétlenül rendszerszintű, hanem egyszeri a probléma, hiszen ezen intézmények egyik hónapról a másikra megjelennek a nagy állami adósok listáján, a következő hónapokban pedig eltűnnek, ami arra utal, hogy határidőn túl, de mégis fizetnek.

A kórházakhoz hasonló rendszerszintű problémát lehet tapasztalni viszont a kormányhivataloknál, az tankerületek finanszírozásában, de még ide lehet sorolni a rendőrséget is. A kormányhivatalok lejárt, kifizetetlen adóssága augusztus végén 1,3 milliárd forint volt, ami 180 millió forinttal magasabb az előző havi állománynál. Az 1,3 milliárdos tartozás költségvetési szempontból nem megrendítő, azt bármikor ki tudná egyenlíteni a hivatalokért felelős Miniszterelnökiség, ám valamiért azt tartják természetesnek, hogy mindig görgetnek maguk előtt lejárt számlákat.

A kormányhivatalok (és nem ritkán a NAV) tartozása ugyanakkor azért is visszás , mert ezen intézmények felelősek a cégek törvényes működésért – így azokat a cégeket is ellenellenőrzik akinek nem fizetnek. A pár milliárd forintos tartozás ugyanis a költségvetésnek nem oszt, nem szorozz, de ha egy kisvállalkozónak nem fizetnek ki hónapokig akárcsak néhány millió forintos számlát, az akár annak a működését is veszélyezteti. Ugyanis ezen számlák mögött olyan szállítói követelések vannak, amiket a cégek már teljesítettek – ez lehet a rezsitől, bármilyen egyszerű eszközbeszerzésig bármi – a lényeg az, hogy ilyenkor a cégek kényszerhiteleznek az államnak.

A kormányhivatalok mellett a tankerületi központok is állandó finanszírozási hiánnyal küszködnek – ezt jelzi folyamatos jelenlétük a kincstár feketelistáján. A probléma általános, ugyanis a 60 körzetből 36-nak volt augusztus végén lejárt tartozása, ha még csak néhány millió forint is. Hasonló a helyzet a rendőrségnél, amelyek minden évben alulfinanszírozottak – augusztus végén 1,1 milliárd forintnyi kifizetetlen számlát görgettek maguk előtt. Az lejárt tartozások többsége a legnagyobb, vagyis a fővárosi rendőrkapitányságnál jött össze, de méretéhez képest jelentős adóssággal küzd a Vas megyei rendőrség is a többi megyéből néhány milliós, tízmilliós lejárt tartozást jelentettek. A rendőrségek annyiban is hasonlítanak a kórházakhoz, hogy az év végén itt is a Belügyminisztérium konszolidálja az intézményeit.