Új, „21. századi” komfortigényeket kielégítő utasváró épül ülőhelyekkel, fűtéssel-hűtéssel és mosdó lehetőségekkel a Ferihegy 2-n, a jelenleg még üzemelő régi, fapados utasváró mellett – tudta meg a Magyar Nemzet kormányszócső „építőipari forrásokból”.
Nem kellett messzire menniük az információért: az építkezés kerítésén már ott virít Orbán Viktor miniszterelnök kötélbarátja, Garancsi István tulajdonolta cég, a Market Építő Zrt. logója. Igaz, ez nem lenne szokatlan a Markettől: korábban a ferihegyi hotelt, Airport Hotelt, a Wizz Air hangárját is a Market húzta fel. Az már annál inkább meglepő, hogy a beruházás részleteiről sem a kormánylapnak, sem pedig a Népszavának nem nyilatkozott a Budapest Airport (BA) Zrt. Lapunknak azt sem indokolták, hogy miért nem verték nagydobra a láthatóan hetek óta zajló – félig szerkezetkész – beruházás hírét.
A Magyar Nemzet szerint az új, modern utasváró építésével lebontják majd az eddigi fapados utasvárót, közkeletű nevén bádogterminált. Ami biztos: ottjártunkkor az építkezés mellett most is teljes fordulatszámon üzemelt az utóbbi években komoly kormányzati kritikákkal illetett fapados utasváró. „Nem csúcstechnika de jobb mint a régi” – fogalmazott egy szakmai forrásunk az építkezés eddigi képeit látva: szerinte láthatóan könnyűszerkezetes terminál épül, mérete nagyjából a jelenlegi bádogtermináléval egyezik meg. A beruházás értékét százmillió forint körülire becsülte, ami messze nem egy nagy beruházás a BA méreteihez képest, korábban ugyanis a cég egy 2024-ig szóló 225 milliárd forintos fejlesztési tervet jelentett be.
Egyelőre nyitott kérdés, hogy az új terminálhoz is fedetlen-fűtetlen folyosón juthatnak-e el majd az utazni vágyók, mint a régibe. Kérdés viszont, hogy miért volt ilyen sürgős a BA-nak, hogy láthatóan rekordgyorsasággal – ottjártunkkor is több tucat munkás serénykedett az építkezésen – felhúzzák az új terminált. Mint emlékezetes, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter áprilisban a kormány nevében ultimátumot nyújtott be a ferihegyi légikikötő üzemeltetőjének, mondván: az év végéig vagy rendezi a BA a fapados terminál áldatlan helyzetét, vagy a kormány rendeleti úton tiltja be a annak használatát.
Főként a kormányközeli sajtóban kormányzati szereplők régóta komoly kampányt folytattak a céggel szemben, így gyakran felmerült, hogy az Orbán-kabinet arra törekszik, hogy valahogy visszaszerezze a korábban több lépcsőben privatizált BA-t. A kormányzat ezt hivatalosan soha nem ismerte el. Később a G7 írta meg, hogy Mészáros Lőrinc és köre kacsingathat a BA-ra, ám piaci szereplők ezt erős fenntartással fogadták, mivel az igencsak drága mulatság lett volna: a BA koncessziós díja több mint ötszázmilliárd forintos, ehhez jönne a cég piaci értéke, így összességében jóval több mint 700 milliárdba kerülne az Airport. Ugyanakkor Rogán Antal egy, a gazdasági bizottságban tett kiszólásából kiderült: ténylegesen volt szándék a BA felvásárlására. A Napi.hu tudósítása szerint Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök a Parlament gazdasági bizottságában azon kesergett, hogy próbálkoztak ugyan a BA megszerzésével, „ám sajnos nem ment”. Ugyanakkor az ülésen Rogán fenntartotta, hogy az lenne a helyes, hogy a magyar állam bármilyen formában vissza tudná szerezni a BA-t. A kormányzati harapófogóba szorult BA nyáron komoly menedzsmenti átalakítást hajtott végre, így távozott a fejlesztési igazgató Stephan Schattney, vele együtt lecserélték a cég kommunikációs és kormányzati kapcsolati igazgatóit, majd júliusban bejelentették, hogy távozik Budapestről Jost Lammers vezérigazgató is. Vélhetőleg nem a BA vezér szakmai képességeivel lehetett baj: az év elejétől ugyanis Lammers a második legnagyobb német légikikötő, a müncheni repülőtér vezetését veszi át.
