Kockázatos az MNB és a Pénzügyminisztérium vitája a gazdaságról

Miközben a szaktárca már a költségvetési törvényben is megfogalmazta a jövőre tervezett szigorítást, a jegybank egyelőre továbbra ragaszkodik a gazdaságélénkítő monetáris politika folytatáshoz.

Bár a Pénzügykutató (PUK) Zrt. előrejelzése némileg derűlátóbb a magyar gazdaság rövid távú növekedési kilátásait illetően, a bővülés üteme szerintük is csökkenni fog jövőre. Míg idén a kutatók még a GDP 4,7, jövőre már csak 3,8 százalékos bővülésre számítanak. Ebben egyebek mellett a fogyasztás és a beruházások visszaesése is szerepet játszik. Ez utóbbi akár meg is feleződhet és a 2019-es adathoz képest alig 7-8 százalékkal bővülhet.

Az idei, főleg állami beruházási kedvet még ösztönzik a lassacskán lecsengő, de ütemesen érkező uniós források, és a vállalati szektorban is tart még a lendület a kormányzati támogatások, valamint a jegybank rendkívül kedvező hitelkamat-politikájának köszönhetően. A cégek a kereskedelmi bankoktól némi túlzással ingyen kapják a hiteleket – vélik a kutatók. Persze ezeket a hiteleket is csak akkor érdemes felvenni, ha legalább valamilyen esélyt lát a vállalkozó a termékei piacra juttatására. Ezért is elgondolkodtató, hogy idén az első félévben a tavalyihoz képest csupán kismértékben nőtt a szektor hitelállománya és nagyjából 600 milliárd forint volt.

Hosszabb távon kockázatot jelent a Pénzügyminisztérium (PM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőinek személyes konfliktusán túl a két intézmény közötti gazdaság és monetáris filozófiai különbség. Miközben a szaktárca már a költségvetési törvényben is megfogalmazta a jövőre tervezett szigorítást, a jegybank egyelőre továbbra ragaszkodik a gazdaságélénkítő monetáris politika folytatáshoz. Sőt, az MNB tájékoztatása alapján nem zárható ki a további lazítás sem – jegyezte meg Várhegyi Éva, a PUK Zrt. kutatásvezetője.

A fogyasztást ösztönzi az idei 8 százalék körüli reálbérnövekedés, ami még jövőre is elérheti a 6 százalékot. Az idei inflációt éves szinten a 3.2 százalékra várják, 2020-ban is nagyjából a jegybank inflációs célja, azaz 3 százalék körül alakulhat a pénzromlás. A gyenge forint, amely ugyan év eleje óta 4 százalékot gyengült az euróval szemben, egyelőre nincs jelentős hatással az árindexre – állapították meg a kutatók. Egy hosszan tartó erőteljes, vagy zuhanásszerű gyengülés azonban kockázatos lehet.

Természetesen valamilyen rendkívüli esemény, például egy előre nem látható konfliktus az olajárakat jelentősen emelheti ami inflációs nyomást gyakorolhat.

Gondot jelenthet a hatékonyságot és a termelékenységet meghaladó bérkiáramlás, de ezt a fokozódó munkaerőhiány miatt egyelőre nehéz lenne jelentősen visszafogni. Ez azonban főleg a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak okoz egyre nagyobb gondot. Legtöbbjük aközött választhat, hogy vagy árat emel, vagy lehúzza a rolót, vagy újra feketén, vagy részben feketén foglalkoztatja alkalmazottait.

A Népszava kérdésre a kutatók elmondták a kormányzat adócsökkentő intézkedései érdemben nem jelentenek különösebben nagy segítséget a kkv-knak. Az e körnek juttatott források sem bővülnek jelentősen, miközben például a BMW csak idén 33 milliárd forintos költségvetési támogatást kapott, annyit, amennyit a Mercedes az évek során.