Idáig még egyszer sem fordult elő, hogy az Európai Parlament Jogi Bizottsága a hivatalos meghallgatások előtt akár egyetlen jelöltet is visszautasított volna azok bizonyos anyagi ügyei miatt, ám most ez a sors érte Trócsányi Lászlót és román kolléganőjét. Az EP elnöke ezért most levélben tájékoztatja a fejleményről von der Leyent, aki ily módon nehéz helyzetbe került. Eredetileg nagyjából 10 leendő biztosnál kérdezett rá a jogi ügyekben illetékes testület bizonyos pénzügyi érdekeltségekre, ám csakis a magyar és a román kérték meg, hogy zárt ajtók mögött személyesen adjon magyarázatot a feltételezett szabálytalanságokra.
A Bizottság elnöke most kérheti a két államot, hogy jelöljön valaki mást, de azt is megteheti, hogy kitart a két eredeti kiválasztott mellett, csak azoknak előbb el kell oszlatniuk az aggályokat. A Jogi Bizottság hétfőn újra tárgyalja a kérdést, miután Sassoli, a Parlament elnöke leült von der Leyennel. A haladó, illetve liberális frakció azt akarja, hogy mind Trócsányi, mind a román Plumb vegye a kalapját, ha nem tudják tisztázni az ügyet.
A lap emlékeztet arra, hogy mielőtt miniszter lett, Trócsányi ügyvédi irodája 500 ezer euróért vállalta a Fejlesztési Minisztérium jogi képviseletét. Majd még további állami szerződéseket is kötött, amikor alapítója már az igazságügyi tárcát vezette. Az egyik – nagyjából egymillió euró értékben – Pakshoz kapcsolódott. De a politikusnak azt is felróják, hogy milyen törvényekhez adta a nevét a kormány szolgálatában. Maga a politikus tagadja a vádakat és azt állítja, hogy 2007 óta nem vett fel pénzt az irodánál, illetve hogy az nem is írt alá semmiféle megállapodást a hatalommal, miután ő bekerült az Orbán-kabinetbe. Kovács Zoltán szerint itt valójában arról van szó, hogy bevándorláspárti EP-képviselők nem képesek eltűrni egy migrációellenes biztost. Egyébként Trócsányit a tegnapi titkos szavazáson 11-en utasították el, 9-en támogatták, ketten tartózkodtak.
Csapás von der Leyen számára, hogy az EP példátlan módon elvetette a magyar és a román jelöltet, mivel a Bizottság leendő elnökének a jövő hónapban el kell fogadtatnia komplett csapatát, ha a testület november 1-jével munkába akar lépni. Ily módon Trócsányi és Plumb nem vehet részt a hétfőn kezdődő meghallgatásokon, anélkül pedig nem kaphatják meg a megbízatást. Olyan már volt, hogy egy-két jelölt elbukott, amikor a parlamenti képviselők a nyilvánosság előtt sarokba szorították őket, de az páratlan, hogy valaki már ez előtt, a zárt ajtók mögött tartott ülésen ne mehessen tovább. De hát Strasbourg 2016 óta fokozottan ügyel az érdekütközések kizárására. Trócsányi mindenesetre azt állította, hogy esetében politikai döntést hoztak és jogi következményeket helyezett kilátásba. Pedig már korábban figyelmeztették, hogy a liberálisok részéről kemény menetre számíthat, amiért segített létrehozni a jogi keretet Orbán Viktor számára.
Elvileg azonban még mindketten lehetnek biztosok, ha meggyőzik az Európai Parlamentet, hogy új tisztségük ellátását nem zavarják a vitatott ügyek. A felfüggesztésük láttán a két kormány küldhet új megbízottat. Csak azoknak már nagyon kevés idejük maradna, hogy felkészüljenek a meghallgatásokra, pedig ott egy csomó kérdésre kellene válaszolniuk, kezdve a politikai víziójuktól egészen egy sor technikai részletig. Mindenesetre a mostani döntés kiélezheti a feszültséget az EP, illetve Magyarország és Románia között, amelynek vitája van Brüsszellel a jogállam miatt.
Brüsszelben kifelé áll Trócsányi és a román Plumb rúdja, ami igencsak kellemetlen a Bizottság következő elnöke számára. Von der Leyennek jelen állás szerint meg kell állapodnia a Parlamenttel a hogyan továbbról. Az viszont biztos, hogy az EP-elnöke felkéri a Jogi Bizottságot, így annak pontosan meg kell adnia, hogy milyen megoldást javasol a szóban forgó érdekütközések felszámolására. Ezért egyáltalán nem biztos, hogy a testület új jelöltek állítását indítványozza. Az is elképzelhető, hogy ők ketten új területet kapnak. A Bizottság zöld alelnöke azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a két bukott jelölt nem önt záros határidőn belül tiszta vizet a pohárba, akkor más jelölteket kell kérni a magyar és a román vezetéstől. Von der Leyennek szemére vetik, hogy nem elég alaposan nézte meg, kiket is delegálnak bizonyos országok.
A lap súlyos figyelmeztető lövésként értékeli a magyar és a román jelölt kudarcát, hozzátéve, hogy nehéz napok várnak most a Bizottság következő elnökére. De hát Trócsányi és Plumb nem tudta megnyugtatni a Jogi Bizottságot, hogy új tisztségük ellátását nem befolyásolják bizonyos pénzügyek. Így most olyan diákokként jelennek meg, akiket nem engednek vizsgázni. De a döntés mutatja, milyen göröngyös lehet még az út a volt német védelmi miniszter számára. A Jogi Bizottság zöld alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a labda most von der Leyennél van. Meg kell magyaráznia, egyáltalán miért ment bele a magyar és a román személyi javaslatba. A fejlemény alátámasztja, hogy az EP-képviselők bizonyítani kívánják erejüket. Sokan még mindig nem emésztették meg a csúcsjelölti rendszer kudarcát, és hogy az állam- és kormányfők olyasvalakit futtattak be a Bizottság élén, aki eredetileg nem is indult a posztért.
Hogy mi lesz ezek után, mármint hogy kigolyóznak-e bárkit Strasbourgban, abban szerepet játszhatnak a pártszempontok. Ezt jelzi, hogy Trócsányi a Néppárthoz tartozik, Plumb pedig szociáldemokrata. Az elemzés azonban megjegyzi, hogy von der Leyen mindkét jelölttől fájdalom nélkül meg tudna válni, de az már érzékenyen érintené, ha nem jutna túl az erőpróbán a francia Goulard, aki az egységes piac leendő felelőseként kulcsfigura volna a Bizottságban.
Hogy érdekütközés miatt elakadt a magyar és a román biztosjelölt jóváhagyása, sőt bizonytalanná vált a további sorsuk, az csapás mindkét kormány számára. Így Orbán Viktornak, aki Trócsányit javasolta, illetve a politikai válsággal küszködő bukaresti vezetésnek. A Bizottság szóvivője azt közölte, a Jogi Bizottság döntésének ismeretében, hogy az ügynek jó pár kimenetele lehetséges. Egy illetékes szerint von der Leyen felkérheti Magyarországot és Romániát, hogy küldjenek valaki mást, ha a két érintett nem tudja tisztázni magát.
Összeomlás fenyegeti az új Bizottságot, mert félő, hogy mások is Trócsányi, illetve a Plumb sorsára jutnak a jelöltek közül. A magyar politikus, Orbán bizalmasa ellen az anyagi ügyeken túlmenően az a kifogás, hogy segített megfosztani függetlenségétől az ország igazságszolgáltatását. Mivel ő és román kollégája más más pártcsaládot képvisel, azzal számolnak, hogy más frakciók tagjait is igencsak keményen harapófogóba veszik a meghallgatásokon. Itt elsősorban a belga liberális Reynders neve kerül szóba. Trócsányi utódjaként Járóka Líviát, illetve Győri Enikőt emlegetik.
Mind a két megbukott jelölt kilövésre kiszemelt vadnak számított és ez be is jött. Ursula von der Leyen alighanem éppen azért szánta Trócsányi Lászlónak a bővítési posztot, mert tudta, hogy az EP minden bizonnyal nem adja áldását a jelölésre, mivel a felvételre váró nyugat-balkáni országokban mindennél fontosabb, hogy kialakuljon a jogállam. Márpedig ha van olyan tag az EU-ban, amely a demokráciaellenes politikája miatt nem alkalmas erre a feladatra, akkor az éppen Magyarország. Trócsányi jelölése már korábban nagy felzúdulást váltott ki Délkelet-Európában, mivel az Orbán-kabinet nacionalista és tekintélyelvű politikusok mögé állt a térségben, ideértve, hogy menedéket adott a korrupció miatt elítélt volt macedón miniszterelnöknek.
Ezért akik számára fontos a reform és a nyílt társadalom, azoknak elejétől fogva érthetetlen volt, miért bízza rá von der Leyen a felvételek előkészítését egy magyar politikusra. Azonnal jelzésnek tekintették, hogy a bővítést immár senki sem veszi komolyan az EU-ban. A magyar fél ugyan kiáll a nyitás mellett, de olyan módon, hogy az nem számíthat többségre Brüsszelben. Nem kizárt, hogy von der Leyen ezek után arról győzködi majd Orbánt, hogy érje be egy másik szakterülettel.
Az EP visszavág, és hogy máris elvetett két jelöltet, az erődemonstráció a nemzeti kormányfőkkel szemben – hangsúlyozza a kommentár. Nem okvetlenül lehetett várni, hogy ekkora bomba robban. De a Jogi Bizottság azt üzente von der Leyennek, hogy ezek után az szíveskedjen új megbízottakról tanácskozni Budapesttel, illetve Bukaresttel. Punktum. A két hoppon maradt politikus még csak a hivatal formális feltételeinek sem felel meg, arról nem beszélve, hogy kétséges, mennyire fogadják el az európai értékeket, a jogállamot. Ily módon feleslegessé vált az alapos kikérdezés. A pozitív azonban az a dologban, hogy a képviselők bizonyították: nem lehet velük viccelni, amikor az európai értékek védelme, a szabályok betartása, a korrupció legyűrése, a demokratikus eszmény a tét.
Mind a magyar vezetés, mind az időközben bekasztlizott román szociáldemokrata pártvezér azt bizonyította, hogy adott esetben édes mindegy neki az európai jog. Most újból megkapták érte a borsos számlát: hírnevük tovább zuhant. Az EP hajthatatlansága és keménysége abban is megmutatkozott, hogy ilyen gyorsan és egyértelműen lépett. De ezek után joggal lehet számítani arra, hogy további áldozatok lesznek a meghallgatások során. Von der Leyennek fel kell készülnie arra, hogy még a megalakulás előtt át kell alakítania a Bizottságot. Ilyesmi már megtörtént máskor is, ám a politikus aligha ragaszkodik az eredeti felálláshoz, mert nem kockáztatja, hogy az egész csapat kollektívan megbukik.
Máris főhet von der Leyen feje, mert a Jogi Bizottság határozata az első nagy próbatétel elé állítja. Ha a testület ezek után úgy foglal állást a részletes indoklásban, hogy feloldhatatlan kifogásai vannak a két jelölttel szemben, az kellemetlen helyzetbe hozza a Bizottság elnökét, mert a magyar és a román kormány máris dühösen reagált az elutasításra. Az ülés egyik részvevője névtelenül elárulta, hogy továbbra is fennmaradt a bizonytalanság Trócsányi és Plumb kifogásolt anyagi ügyei kapcsán, ezért nem adták meg egyiküknek sem a zöld jelzést, de még csak nem is kérték fel őket az érdekkonfliktus tisztázására. A testületnek most tájékoztatnia kell az EP elnökét, hogy a stasbourgi eljárásjoggal összhangban milyen megoldást javasol.
A hírügynökség szerint befolyásolhatja Karácsony Gergely esélyeit a most kiszivárgott felvétel, de még nem lehet tudni, milyen mértékben. A jelentés azonban emlékeztet arra, hogy Gyurcsány Ferenc annak idején az őszödi beszéd kénytelen volt távoznia a hatalomból. Így most bizonyosan csapást jelent a főváros elhódítására készülő baloldalnak, hogy főpolgármester jelöltje az ellenzék belharcairól beszél a titokban készült hangfelvételen, amely azonban vágott formában jelent meg. Karácsony pontosan arra hívta fel a figyelmet a botrány kirobbanása után, hogy itt egy meghamisított változatról van szó, amivel meg akarják félemlíteni, méghozzá titkosszolgálati eszközökkel. A tudósítás idézi Gulyás Gergely, aki azt mondta szokásos sajtótájékoztatóján, hogy ami történt, az feltehetőleg a baloldal belső ellentéteinek a következménye, merthogy az ellenzéknél maffiaszerű viszonyok uralkodnak, és ennek része Karácsony.
Magyarország is csatlakozik a német és a francia külügyminiszter által életre hívott „Szövetség a Multilateralizmusért” elnevezésű kezdeményezéshez, ám Szijjártó Péter mindjárt az elején úgy nyilatkozott, hogy nem szabad államokat támadni csak azért, mert azok hazafias úton haladnak. A lap megjegyzi, hogy a magyar kormány Trump legvehemensebb támogatói közé tartozik, márpedig az új platform nem utolsósorban az amerikai elnök politikájára adott válasznak tekinthető. A tegnapi, new yorki alakuló ülésen mintegy 60 állam vett részt. Előzőleg a német diplomácia vezetője az ENSZ-Közgyűlésben kiemelte, hogy a nemzetközi együttműködés nem jelenti a saját ország elárulását. Sokkal inkább előfeltétel, hogy jól menjen az adott nemzet sora.
A Szövetség a Multilateralizmusért nem hivatalos fórumként ölt alakot. A részvevők (azok többségének – a szerk. megj.) meggyőződése, hogy egyedül a szabályokra épülő nemzetközi rend képes szavatolni a stabilitást és a békét, továbbá csakis együttműködéssel lehet megoldani olyan kihívásokat, mint pl. a klímaváltozás. Utóbbiról a német miniszter azt mondta, hogy az egyre inkább a háború és béke kérdése lesz. Egyébként az USA is képviseltette magát az induló értekezleten, csak alacsonyabb szinten.
Hogy Trump terhelő bizonyítékokat akart kapni legnagyobb Demokrata-párti riválisáról az ukrán elnöktől, az sajnálatos eljárás, amely azonban beleillik a globális irányzatba – írja Fareed Zakaria. A neves elemző, aki annak idején megalkotta az illiberális demokrácia fogalmát, emlékeztet arra, hogy itt arról van szó: az Egyesült Államok első embere az ország erejét használta fel személyes célokból, noha ez a hatalom élet-halál kérdést jelenthetett Ukrainak számára. Bármennyire is szomorú, ma már a demokratikus normák, sőt, talán a törvények megszegése bevett gyakorlatnak számít a Fehér Ház uránál, de egyáltalán nem egyedi, ha szétnézünk a világban. Az olyan vezetők, mint Erdogan és Orbán megváltoztatták az alkotmányt, hogy megtámogassák az egypártrendszert, vagy éppenséggel az egy emberre épülő rezsimet.
Egyelőre nem világos, miért tapasztalni ennyi helyen demokratikus visszaesést. Az adatok arra utalnak, hogy nőtt a tekintélyelvűség népszerűsége. Ami azt jelenti, hogy az emberek jó pár államban erőskezű főnököt akarnak, akinek nem kell törődnie a parlamenttel és a választásokkal. Az ok alighanem az, hogy a nagy változások forgatagában sokan bizonytalannak érzik magukat és aggódnak. A Pew 27 demokráciában végzett felmérést, már ha Magyarországot és Oroszországot ebbe a kategóriába lehet sorolni, és az jött ki, hogy 21 országban a többség édes mindegynek tartja, ki győz az urnáknál. Ezért készek támogatni a populistákat, akik rájátszanak a félelmekre, lecsapnak a bűnbakokra és határozott intézkedéseket ígérnek.
Ez azután párosul a mind erősebb törzsi politizálással, ami az intézmények, a normák és a jogállam ellensége. Pedig utóbbinak az az értelme, hogy mindenkire érvényes, barátra és ellenségre egyaránt. Itt olyanokat emelnek piedesztálra, akik megszegik a törvényt, állítólag a saját törzsük érdekében. És a nagy pártok képtelenek a populisták és demagógok útját állni, azok a közösségi médián keresztül közvetlenül a tömegekhez fordulhatnak, hogy kihasználják a dühöt, amit korábban a pártok csillapítani szoktak. Amerikában a Republikánus Párt a populizmus fő szálláscsinálója.
A jövő hétfőn Bécsben ideiglenes helyszínen kezdődik meg az oktatás a CEU-n. A tanárok és a diákok, kb. 600-an, ingáznak a magyar és az osztrák főváros között a három részre felosztott tanév során Az első esztendőben 60 olyan programot hirdettek meg, amelyet akkreditáltak az Egyesült Államokban, a jogtól kezdve, egészen a nacionalizmus és a gender szakig. De a következő iskolaévtől ezeket már csak Bécsben lehet tanulni. Most először két alapfokú képzést is meghirdettek, ez volt a feltétel, hogy Ausztria befogadja a magánegyetemet. A iskola a 10. kerületben van (ahol Lázár János nemrégiben migránsoffenzívát vizionált – a szerk. megj.), egy hatemeletes épületben. A végleges kampusz legkorábban 4 év múlva készül el, még a szerződés sem végleges.
A CEU magyarországi engedélye 2022 végéig szól, de az egyetem utána sem szeretné teljes mértékben elhagyni Budapestet. Ez vonatkozik mind a kutatásokra, mind a nyilvános tevékenységre. Az újság idézi Ignatieff rektornak az idei magyar megnyitón elhangzott kijelentését, miszerint az intézmény továbbra is a szabadság világító tornya lesz a városban.
Civil szervezetek a Fertő-tavon tett tegnapi bejárás után azt követelik, hogy Ausztria tegyen többet a magyar oldalon tervezett nagyarányú idegenforgalmi fejlesztések megakadályozására. Így szükségesnek tartják a táj védelmét, nemzetközi hatástanulmány elkészítését és azt is, hogy az osztrák kormány megint fusson neki a dolognak Brüsszelben. „A Fertő-tó Barátai” és más civil szervezetek képviselői egy hajón tartották meg a sajtótájékoztatót, mert egyetlen magyar vendéglőben sem kaptak helyet. Még nem tudni, mikor kezdődnek az építkezések, amelyek eredményeként egy szabadidő parkot, szállodát, több sportpályát, nagy parkolót és kikötőt alakítanak ki. Pedig a magyar szakasz kicsike, arról nem beszélve, hogy az UNESCO világörökségének része és Natura-2000-es terület. Az egyik osztrák szervező elmondta, hogy a magyar hatóságok nem kívánnak módosítani a terveket, halad a terület privatizálása.
