Elképesztő katonai parádéval ünnepelték a Kínai Népköztársaság 70. születésnapját

Publikálás dátuma
2019.10.01. 12:00

Fotó: Lan Hongguang / Xinhua/AFP
A parádén 160 katonai repülőgépet és 580 hadi felszerelést vonultattak fel. A legnagyobb szenzációt a Dongfeng 41-típusú, interkontinentális ballisztikus rakéta jelentette, amely egyes szakértői vélemények szerint szinte az Egyesült Államok bármely pontját képes elérni.
A Kínai Népköztársaság megalakulásának 70. évfordulóján nagyszabású katonai parádét tartottak kedden a kínai főváros, Peking szívében található Tienanmen téren. Az eseményen részt vett Hszi Csin-ping kínai elnök, aki a kormányzat több magas rangú tagjával, valamint Csiang Zö-min és Hu Csin-tao korábbi elnökökkel együtt vonult be az egykori császári palota Mennyei Béke Kapujának (Tienanmen) nevezett bejárata fölött húzódó mellvédre, ahol 1949. október 1-én Mao Ce-tung, az ország egykori vezetője kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot. A kapuval szemben, amely fölött ma is Mao portréja látható, a több mint 440 ezer négyzetméteres Tienanmen tér fekszik. A térre vezető Csang'an sugárúton csaknem 15 ezer katona és több száz hadi jármű sorakozott fel.
Hszi Csin-ping ünnepi beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a népköztársaság születéséhez, és az elmúlt hetven évben megvalósított fejlődésének. A kínai elnök azt mondta: Kína a békés fejlődés útján marad, folytatja a kölcsönös előnyöket biztosító együttműködések stratégiáját, és további nyitást fog végrehajtani. "Folytatjuk a munkát a világ minden népével annak érdekében, hogy az emberiség közös jövőjét biztosító közösséget alakíthassunk ki" - hangsúlyozta. A kínai Népi Felszabadító Hadsereg elkötelezett az ország szuverenitásának, biztonságának, a fejlődéséhez kapcsolódó érdekeinek védelme, valamint a világ békéjének fenntartása mellett - fogalmazott Hszi. Szót ejtett Hongkongról is, ahol hónapok óta tömegtüntetések zajlanak: "az előttünk álló úton ragaszkodnunk kell a békés újraegyesülés, valamint az "egy ország, két rendszer", elveihez, és fenn kell tartanunk Hongkong és Makaó hosszú távú virágzását és stabilitását."
Ezután a kínai haderő különböző csapatai vonultak fel. A sort a hadsereg legidősebb és legnagyobb létszámú ágának számító, 1927-ben megalakított szárazföldi erő katonái indították, de elmasíroztak a Mennyei Béke Kapuja előtt egyebek mellett a most bemutatkozó, a stratégiai támogatás biztosítására életre hívott szakasz katonái, akárcsak a félkatonai, fegyveres rendőrség, a kínai ENSZ-békefenntartók, valamint a hadsereg különböző osztagaiban szolgáló katonanők és a női milícia is.
A parádén 160 katonai repülőgépet és 580 hadi felszerelést vonultattak fel. Számos fegyvert első alkalommal mutattak be: a légierők legújabb, Z-20-as típusú helikoptere, a H-6N típusú, hazai gyártású stratégiai bombázó repülőgép, valamint a H-6K típusú, szintén kínai fejlesztésű közepes és hosszú hatótávolságú bombázó is kedden debütált. A legnagyobb szenzációt azonban a Dongfeng 41-típusú, interkontinentális ballisztikus rakéta jelentette, amely egyes szakértői vélemények szerint szinte az Egyesült Államok bármely pontját képes elérni.
A katonai bemutató után mintegy százezer ember, köztük diákok, élmunkások, az 56 nemzetiség képviselői, valamint Kínában élő külföldiek vonultak fel.
Szerző
Frissítve: 2019.10.01. 14:41

Strache befejezi politikai karrierjét

Publikálás dátuma
2019.10.01. 11:44

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A szélsőjbboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) korábbi, bukott vezetője kedden közölte, hogy távozik a politikából, és felfüggeszti párttagságát is.
Heinz-Christian Strache, aki 14 évig állt a párt élén, arra hivatkozott, hogy az elmúlt hetek-hónapok támadásaitól a továbbiakban meg akarja védeni családját. Legfontosabb céljának azt nevezte, hogy távozása ne okozzon feszültséget az FPÖ-n belül, a mozgalom mindenképpen őrizze meg egységét. A vasárnapi ausztriai parlamenti választáson az FPÖ-re leadott szavazatok aránya csaknem 10 százalékponttal volt kevesebb, mint két évvel ezelőtt, amikor kormányra került a Néppárt koalíciós partnereként, és a pártvezérből alkancellár lett. Az FPÖ parlamenti mandátumainak a száma ennél is jobban megcsappant, 51-ről 30-ra esett vissza. A lehangoló eredmények nyomán a párt egyre több hangadója az 50 éves politikust tette mindezért felelőssé, és követelte, hogy Strache hagyja el a politika porondját. Idén májusban – tíz nappal az európai parlamenti választások elől - hétperces videó került fel a világhálóra. Az eredetileg hétórás ibizai felvételből összevágott dokumentumból kiderült, hogy Strache korrupcióra, hazaárulásra is kész lenne egy magát orosz oligarchának kiadó fiatal nő javára, ha az pénzzel tömné a pártot, és megvenné neki Ausztria legbefolyásosabb bulvárlapját. A videó akkora botrányt kavart, hogy a vetítés utáni napon az FPÖ-vezér kénytelen volt lemondani összes tisztségéről. Valójában azonban nem akart visszavonulni, pár nap múlva már a visszatérésen kezdett munkálkodni, összeesküvést emlegetett, és a bécsi pártszervezetet nézte ki karrierje folytatására. Amikor ez ellenállásba ütközött, feleségének próbálta átjátszani a jövedelmező pozíciót. Néhány nappal a szeptember végi parlamenti választás előtt újabb politikai bomba robbant, ezúttal a korrupt Strache kapzsiságát leleplezve: 22 ezer eurós fizetésén túl más párttagok nevére töltött ki számlát havi 12 ezer euró értékben, saját és felesége luxuskiadásainak fedezésére. Ezt már az FPÖ tagsága sem nyelte le. A Bécs harmadik kerületében félárván felnőtt, fogtechnikus végzettségű Strache a szabadságpárti karrier előtt az FPÖ-nél is extrémebb jobboldallal barátkozott. Amikor 2005-ben átvette a Szabadságpárt irányítását Jörg Haidertől, a pártot korábban sikerre vivő elődtől - aki aztán elhagyta az FPÖ-t, és új mozgalmat alapított -, senki sem gondolta róla, hogy képes lesz a nagy előd nyomdokába lépni. De kiváló szervezőkészségével, ügyes taktikázásával és kompromisszumkészségével sikerült ismét 26 százalékra felvinni a pártot. Az utóbbi hónapokban az FPÖ új vezetője, az ideológiailag mérsékeltebb Norbert Hofer és a szélsőséges Herbert Kickl korábbi belügyminiszter között oszlott meg a párton belüli hatalom - ők együtt képviselték azt a kettősséget, ami Strachéban egymagában megvolt. A Szabadságpárt a választásokig a koalíció folytatását sürgette a Néppárttal, a gyenge eredmények azonban ennek a realitását erősen megkérdőjelezik - bár Strache távoztával a kancellárjelölt Sebastian Kurznak már csak Kickltől kellene megszabadulnia ahhoz, hogy akár újból felállhasson a néppárti-szabadságpárti koalíció.
Frissítve: 2019.10.01. 15:44

Az iráni elnök még úgy sem beszélt Trumppal és Macronnal, hogy szinte a szállodai szobájának ajtaja előtt várták

Publikálás dátuma
2019.10.01. 10:37
Fotó: AFP/Brendan Smialowski
Aztán telefonon sem lehetett vele beszélni.
A New Yorker értesülései szerint Emmanuel Macron francia államfő múlt kedden az esti órákban bejelentés nélkül megjelent az ENSZ-központ melletti szállodában, ahol Haszan Róháni iráni elnök szállt meg, technikusok pedig előzőleg biztonságos telefonvonalat létesítettek közte és Donald Trump között egy tárgyalóteremben, ami ugyanazon az emeleten volt, ahol az iráni elnök szobája is - írja az MTI. Róháni azonban a szobájából sem jött ki, a biztonságos vonalat sem használta, vagyis faképnél hagyta Macront és Trumpot. Macron néhány órával később újra próbálkozott, össze akart hozni hármójuk között egy telefonbeszélgetést, miután Trump beszédet mondott az ENSZ-közgyűlésen, és azt hangoztatta, hogy valamennyi országnak fel kell lépnie Irán ellen, és "felelős kormány nem támogathatja az iráni vérszomjas magatartást." Trump közvetlenül Iránt tette felelőssé a szaúdi olajlétesítmények elleni közelmúltbeli támadásokért. Róháni másnap, szerdán szólalt fel az ENSZ-ben, de nem tett említést Macron próbálkozásáról. Beszédében elutasította a tárgyalást Trumppal, hacsak az amerikai elnök nem vet véget az Irán elleni büntetőintézkedéseknek. Néhány órával később Trump megtiltotta néhány iráni kormányilletékes és családtagjaik beutazását az Egyesült Államokba. A Perzsa-öböl térségében az elmúlt hónapokban egyre feszültebbé vált a helyzet, miután Iránt nehéz helyzetbe hozta az, hogy Washington - ottani szóhasználattal élve - "maximális nyomásgyakorlási kampányt" indított ellene, miután kilépett a 2015-ös atomalkuból, amely korlátozta Irán atomipari tevékenységét. Az európai vezetők közül leginkább Macron törekedett arra, hogy életben tartsa a hathatalmi atommegállapodást. A dpa német hírügynökség ezzel összefüggésben felemlegeti azt, hogy a múlt kedden - a New Yorker által leírt fiaskó előtt - lencsevégre kapták Macront, amint arra utasítja tolmácsát, hogy közölje Róhánival: elszalajt egy lehetőséget, ha úgy hagyja el az Egyesült Államokat, hogy nem találkozik Trumppal.
Szerző