Előfizetés

Biztos kezekben Budapest: csak júliusban 17,5 milliárdos hitelt vettek fel az OTP-től

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.01. 17:25

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Egy hónapon belül négy hitelszerződést kötött a fővárosi önkormányzat Csányi Sándor bankjával. Kell a pénz a költségvetési lyukak betöméséhez is.
Csak idén júliusban mintegy 17,5 milliárd forint folyószámlahitelt kapott a fővárosi önkormányzat az OTP Banktól – tudta meg a Napi.hu, a budapesti városháza szerződéseit böngészve. Mint cikkükben emlékeztetnek, a főváros termeli a magyar GDP bő negyven százalékát, 
Budapest mégis adósságban úszik és a hitelek nélkül nem tudná finanszírozni magát: még februárban fogadták el Budapest költségvetését, az idei hiány 114 milliárd forintot tesz ki.

A hiányt három forrásból fedezik: 25,3 milliárdot az előző évek maradványaiból, 66,7 milliárd forintot új hitelek felvételéből, további 27,9 milliárdot pedig a meglévő befektetések értékesítéséből teremtenek elő. A júliusi szerződéseket átnézve kiderül, hogy a fővárosi önkormányzat pénzügyi főosztálya szinte naponta köt hitelszerződést az OTP-vel. Például július 5-én 5,7 milliárd forint hitelről szólt a szerződés, három nappal később újabb 855 millió forint következett, július 11-én 2,5 milliárd forint hitelre volt szükség, de július 15-én is 3,4 milliárd forintért fordult Budapest az OTP-hez.

Minden évre jut 20-25 milliárd

Mindez persze nem most kezdődött, hiszen átmenetileg bevétellel nem fedezett kiadások kifizetésére már évek óta biztosít hitelkeretet a bank a fővárosnak. Például 2018-ban is 25 milliárd forintos volt a hitelkeret összege. Már 2014-ben is megírta a Napi.hu, hogy fővárosi önkormányzat beruházásainak finanszírozásához összesen 20 milliárdos hitelt vett fel az OTP Banktól. A hitelre szintén a hiányos költségvetés miatt volt szükség. Óriási adósságot görget maga előtt Budapest: a 2018-as költségvetést is 131 milliárd forintos hiánnyal fogadták el, amit például 75 milliárd forintos hitellel tömtek be. Jelentős többletkiadással jár a 3-as metró pótlása, és a korábbi 5-ről 10 milliárd forintra nőtt a főváros által fizetendő szolidaritási adó.
Az OTP-t nagyon szeretik az önkormányzatok - jegyzi meg a lap -  a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kimutatása szerint 2018 végén összesen 145 milliárd forint volt az önkormányzatok hitelállománya, ebből pedig 85 milliárd forintot az OTP nyújtott a megszorult településeknek. Ez az összeg idén még tovább növekedhetett, hiszen az MNB júliusi statisztikái szerint már 174,4 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak a helyi önkormányzatok, és csak a fővárosi önkormányzat 17,5 milliárd forintról szóló hitelszerződést kötött júliusban a Csányi Sándor által elnökölt pénzintézettel.
Tarlós István főpolgármester korábban elmondta: szerinte a fővárosi költségvetésben szereplő 66,7 milliárd forint hitel nem kényszerűségből felvett működési kölcsön, hanem a fejlesztések finanszírozását szolgáló forrás.

Emellett évek óta rendelkezésre áll az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelkerete, amit eddig nem hívtak le, most viszont ebből finanszírozzák az előkészített fejlesztéseket. Ha ezt nem venné fel a főváros, attól még még működne, hiszen ezt a pénzt csak fejlesztésre lehet elkölteni. Igaz, ettől még hitel, amit vissza kell fizetni.
Tarlós szerint a 66,7 milliárd forint hitel nem kényszerűségből felvett működési kölcsön, hanem a fejlesztések finanszírozását szolgáló forrás
Fotó: Népszava

Újra nőnek az adóssághegyek

Bár a második Orbán-kormány idején, 2011 és 2014 között az állam átvállalta az önkormányzatok addig felgyülemlett adósságait – a hazai települések kétharmadát összesen 1369 milliárd forintnyi tartozástól szabadították meg azzal a felvétellel, hogy felügyeletet látnak el a további hitelfelvételeknél -  újrakezdődött az eladósodási hullám. Lapunk írta meg, hogy az önkormányzati cégek cirka ezermilliárdos adósságot görgetnek maguk előtt országszerte, ezúttal már kormányzati asszisztenciával több megyei jogú város pedig újabb milliárdos vagy éppen tízmilliárdos tartozást halmozott fel.

Aláírások a népszavazásért

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.01. 16:53

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az ellenzék a lakókra bízná, hogy milyen ipari tevékenységet engednek be az egykori Ikarus-telepre.
Aláírásgyűjtésbe kezd a Demokratikus Koalíció (DK) a XVI. kerületben, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a volt Ikarus gyártelep területének övezeti besorolását és rendezési tervét csak helyi népszavazás eredményeként módosíthassa. A kérdés azért aktuális, mert néhány héttel ezelőtt egy kínai hátterű vállalkozás 2,2 milliárd forintért megvette a majdnem 30 hektáros területet, de egyelőre nem nyilatkoztak arról, hogy milyen tevékenységet akarnak folytatni a lakóövezettel körbevett telepen. Raktárbázis és elektromos autók összeszerelő üzeme is szóba került, de a környéken élők nem kaptak megnyugtató választ, hogy milyen teherforgalomra, esetleg zajterhelésre számítsanak. Az ellenzék közös polgármester-jelöltje, Nemes Gábor lapunknak úgy nyilatkozott: veszélyesnek tartja, hogy a kerület eddigi fideszes vezetése csak adóbevételi forrásként tekint az ipartelep új tulajdonosaira és nem foglalkozik a lakosság életminőségét fenyegető veszélyekkel. A kérdőívvel a Budapesti út, Sarjú utca, Margit utca és Arany János utca által határolt területen élőket keresik meg.

Sertéspestis: Buda is elesett

Népszava
Publikálás dátuma
2019.10.01. 16:37
Illusztráció
Fotó: AFP
Egész Budát sertéspestissel fertőzött területté nyilvánították, az elhullott állatokat tömegsírba temetik.
A Magasles vadászblog szúrta ki, hogy a Nébih frissítette Magyarország interaktív sertéspestis-térképét és eszerint a hatóság Buda teljes területét, illetve Budapest agglomerációjának teljes dunántúli felét úgynevezett "szigorúan korlátozott területté" nyilvánította - írja a 444. Múlt héten tömegesen kezdtek elhullani a vaddisznók a Pilisi Parkerdő Zrt. budakeszi erdészetének disznóskertjében. (A Budakeszi Erdészet elkerített vadászterülete nem azonos a Budakeszi Vadasparkkal.)  Budapest és környéke egyik felének szigorúan korlátozott területté nyilvánítása különleges szabályokkal jár, amiket az országos főállatorvos szabott meg egy idén februári határozatában. Ezek egy része komoly terheket ró az otthon disznót tartó magánemberekre - olvasható a portálon. Akit azon kapnak, hogy moslékkal etet, annak állami kompenzáció nélkül, azonnal leölik a teljes állományát. Aki kültéren tartja a disznóit, az köteles a helyszínt kettős kerítéssel körbevenni. Ha nem teszi meg, akkor 90 napon belül kártalanítás nélkül leölik az állatait. (Ha súlyosbodik a helyzet, az illetékesek dönthetnek úgy, hogy az SZKT-n belül válogatás nélkül minden nem nagyüzemben tartott disznót leölnek.) Az érintett területen belül nemcsak a nagyobb telepeken, hanem otthon is kötelező kötelező lesz a kéz- és lábfertőtlenítő használata. A budakeszi disznóskertben nem égetéssel vagy megsemmisítőtelepre való szállítással, hanem egy helyszínen ásott tömegsírba való temetéssel szabadulnak meg a rengeteg hullától. A Nébih szerint az elföldelés "engedélyezett és biztonságos megoldás. A földdel való betakarást megelőzően a testek vírusölő szerrel történő permetezése és a gödör megfelelő mérete alapján ez a módszer további fertőzésveszélyt nem jelent."