Selejt a Shell-kúton: kiderült, melyik fuvarozócég sofőrje vétett hibát

Publikálás dátuma
2019.10.03. 08:00

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
Két hete napokig a benzinesek gázolajat, a dízelesek pedig benzint tankoltak a fővárosban a Shell Füredi úti telepén. A társaság következetesen kerüli alvállalkozója megnevezését, melynek gépkocsivezetője összecserélte a fuvarjegyen a két üzemanyagot.
Amikor a Mol finomítójából a Klacska nevű fuvarozócég tartálykocsijába átfejtették a Shell Füredi úti kútjába szánt benzint és gázolajat, a gépkocsivezető fordítva jegyezte fel a szállítólevélre az autó rekeszeinek tartalmát – ebben gyökerezik az a végzetszerű eseménysor, aminek végén több száz autó egyenként több tízezer vagy akár több millió forintos kárt szenvedett. A Shell a probléma kiküszöbölése végett a jövőben nem rendel gázolajból és benzinből egyező mennyiséget. Így, ha a kút tartályának mérői a megrendelttől eltérő szintet észlelnek, az legalábbis rendellenességre utal. Ugyanakkor ez a megoldás nem válik iparági szabvánnyá, más hálózatokra nem vonatkozik. Így hasonló eset az országban máskor is előfordulhat. Szeptember 20-án reggel a Shell Füredi úti telepén a legnagyobb nyugalommal fejtették le a Klacska járművéről a Fuelsave benzinnek, illetve gázolajnak vélt terméket. A kúton a két anyag keveredése kizárt, hiszen (a tankoláshoz hasonlóan) a tartályokba csak a megfelelő pisztoly illeszthető. Csak épp a tartályautó rekesze akkor már eleve más anyagot tartalmazott, mint amit a szállítójegyre a gépkocsivezető feljegyzett. Bár a két üzemanyag színe és szaga is eltér, az átfejtés elvileg zárt rendszer, amiben nincsenek ilyen szubjektív ellenőrzési pontok. A tartályokban a bekerülő anyag kémiai összetételét sem vizsgálják. Ezt szakértők nem tartják sem szükségesnek, sem költséghatékonynak. Forrásaink szerint ilyen fatális eseménysorra a hazai üzemanyag-forgalmazás történetében még soha nem került sor. (A valaha volt Jet egy kútjánál évtizedekkel ezelőtt a lefejtés során összecserélték a csöveket, amit viszont a megrendelt és betankolt mennyiség eltérése alapján azonnal észleltek, így semmilyen gépjárműben nem esett kár.) A finomító depójában ugyanakkor – legalábbis a mostani eset fényében – forrásaink el tudnának képzelni pótlólagos utóellenőrzési lehetőségeket. A nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség megkeresésünkre lapunkat a Shellhez irányította, a Molnál pedig annyit erősítettek meg, hogy a szállítmány – amúgy értelemszerűen - százhalombattai finomítójukból származott, ahol a Mol semminemű hibát nem vétett. Az eset kapcsán további szerencsétlen körülmény az is, hogy ezúttal mindkét termékből egyforma mennyiséget rendeltek, így a lefejtés során az eltérés nem bukott ki. Ráadásul kisebb forgalmú hétvégi napok következtek. Így a kúton több mint másfél napig zajlott a téves üzemanyag értékesítése. A gyanútlan autósok a benzines járművekbe dízelt, a dízelesekbe pedig benzint töltöttek. A Shell közleményei szerint másnap késő délután érkezett hozzájuk az első „néhány panasz”, kizárólag benzinüzemű járművek kapcsán. Ezek után le is állították a benzinfejet. Arra azonban kérdésünkre sem adtak érdemi magyarázatot, hogy ez miért nem keltett a kút személyzetében kétséget a dízeltartály megfelelő tartalma iránt. Így e tekintetben megvárták a vasárnap estét és azt a kútfejet csak akkor állították le, amikor az első gázolajos panaszok is beérkeztek. Ez azért tetézi a bajt, mert a dízelautókban sokkal nagyobb kárt tesz a benzin, mint fordítva. Forrásaink az átlagos kárt – a betankolt üzemanyag tényleges benzin-gázolaj-arányától függően – a benzines gépjárművekben néhány tízezer forintra teszik. A régebbi dízeleseknek szintén viszonylag nagy a tűrésküszöbe. Ám egy új, modern dízeles gépjárműben a benzin akár milliós károkat is okozhat. A Shell honlapján közzétett, frissített közlemények szerint a kérdéses időszakban körülbelül ezren vásároltak szándékukkal ellentétes üzemanyagot. Eddig az érintettek körülbelül fele jelentkezett be a társaságnál. Közülük „biztosítási szakértőik” szeptember végéig 300 vevőjükkel vették fel a kapcsolatot. 50 ezer forint felett először a szerviz árajánlatát kell benyújtani a társaságnak. Kérdésünkre azt is közölték, hogy 33 ezer liter üzemanyagot értékesítettek tévesen. A Shell az autósok számára minden elismert javítási költséget megtérít és elnézést kér. Bár a felelősség nyilatkozatuk szerint egyértelműen a fuvarozócéget, azon belül pedig annak gépkocsivezetőjét terheli, alvállalkozójuk megnevezését következetesen kerülik. A két társaság közötti szerződéses, kártérítési viszonyt szintén belügynek nevezik. Miközben biztosítanak, hogy a vizsgálatok zajlanak, illetve mostantól csak eltérő mennyiséget rendelnek a két üzemanyagból, felhívták fuvarozójuk figyelmét „a biztonsági és ellenőrzési előírások szigorú betartására és a követelmények dolgozóik felé történő ismételt megerősítésére”. Emellett várják a további javaslatokat. Hatóságok nem kapcsolódtak a folyamatba, illetve eddig sem feljelentés nem született, sem per nem indult. Az eset szakértők szerint leginkább a „rossz minőségű termék forgalomba hozatala” bűntette, illetve vétsége gyanúját veti fel, ám ezt elsősorban a vevők indíthatnák a Shell ellen. Ugyanakkor a hibát a gépjárművezető követte el, így ez a lépés leginkább a Klacskára várna. Kapcsolódó kérdéseinket elküldtük az osztrák hátterű szállítócégnek is, ám onnan  cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, telefonon pedig többször „lukra futottunk”. Mindazonáltal a Shell válaszai megerősítik forrásaink véleményét, miszerint a nézeteltéréseket az érintett szereplők lehetőleg nyilvános viták nélkül, házon belül rendezik. A valós okokra ugyanakkor leginkább a Klacska weboldalának nyitólapja világít rá, amit szinte beterít a gépkocsivezetői álláshirdetés. Forrásaink úgy fogalmaztak, hogy a jó sofőrök rég külföldre távoztak, a szakma egyre hígul, így mind rosszabb, megbízhatatlanabb lehet az állomány. Ettől függetlenül változatlanul adódik a kérdés: mi szűri ki a jövőben, ha az – adminisztrációs feladatokra ki nem képzett – sofőr elbambul és a mondjuk azonos mennyiségű megrendelt benzin és gázolaj betöltése során a szállítólevélen fordítva jelöli meg a tartály rekeszeinek tartalmát?

Több tízmilliós kár

A Shell kérdésünkre korainak nevezte az eset nyomán őket ért kárra vonatkozó becslést. Számításunk szerint az autósok javítási költségei több tízmillió forintra rúgnak. Az összekeveredett üzemanyagok lefejtése, elszállítása, a tartályok tisztítása úgyszintén tízmilliós nagyságrend. Arra pedig nem kaptunk választ, hogy az eset miatt érzékeltek-e forgalomcsökkenést.

Tényleg „alacsony” az adó

Jövőre az unió által engedélyezett legalsó szint alá kerül a hazai üzemanyagok jövedékiadó-szintje. Az Európai Unió hivatalos lapjában tegnap megjelent, 334,79 forintos euróárfolyam alapján ugyanis a benzin literenkénti adójának 35,9 eurócenten, illetve a gázolaj esetében 33 eurócenten meghúzott alsó értéke 2020-ra 120,19, illetve 110,48 forintra jön ki. Ez pedig nettó 19, illetve 13 fillérrel már magasabb a hazai szintnél. Miközben az illetékes Pénzügyminisztérium múlt heti, vonatkozó kérdésünkre úgy tartotta, emiatt nincs szükség a jövedéki adó emelésére, tegnapi megkeresésünkre, miszerint a látszólagos ellentmondást miként hidalják át, lapzártánkig nem kaptunk választ.

Szerző
Témák
Shell üzemanyag

333,84 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.10.02. 19:49

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben szerda este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 333,84 forintra csökkent este hét órakor a reggel nyolc órakor jegyzett 335,73 forintról. Az euró szerdán 333,63 forint és 335,73 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 309,04 forintról 305,63 forintra, a dolláré pedig 306,99 forintról 304,66 forintra csökkent. Az euró a reggeli 1,0916 dollár után este 1,0958 dolláron állt. 
Szerző

Nem érdekli a Fideszt a gyenge forint

Publikálás dátuma
2019.10.02. 17:34

Fotó: Népszava
Nem hajlandók színt vallani a monetáris és a fiskális politika hazai felelősei, miért is gyengül immár hosszan és folyamatosan a forint. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának DK-ás elnöke másodszor is sikertelenül próbálkozott a kormánypárti tagok összeterelésével és a meghívottak beszámoltatásával.
Szerdán ismét határozatképtelen volt az Országgyűlés költségvetési bizottságának rendkívüli ülése. Varju László (DK)  elnök a bizottságot azért hívta össze, hogy Matolcsy György MNB-elnököt, Varga Mihály pénzügyminisztert és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatóját beszámoltassa arról, hogy mi az oka annak, hogy a forint árfolyama tartósan a történelmi mélypontja közelében jár az euróval szemben, de az amerikai dollárhoz és a svájci frankhoz képest is rendkívül gyenge a kurzus. Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy egy euróért 334-336, az amerikai dollárért 306-307, a svájci frankért pedig 306-309 forintot kell napjainkban adni. A kormánypárti képviselők, akárcsak korábban most sem tartották érdemesnek a költségvetési bizottságban megjelenni. Miután Szücs Lajos (Fidesz) alelnök ezt a szándékot előre jelezte, így a meghívott pénzügyi vezetők is távol maradtak. A határozatképtelen ülésen Varju László kifejtette: Varga Mihály is elismerte, hogy a gazdaság "aranykora" véget ért. A jövőt illetően ellentétes álláspontot képvisel a pénzügyi tárca vezetője és az MNB elnöke. Míg Varga Mihály a takarékosságra helyezi a hangsúlyt, addig Matolcsy György továbbra is a növekedés híve. A kettejük közötti nyílt vitát a forint árfolyama is megsínyli. A bizottsági elnök arra emlékeztetett. hogy 2010-ben egy euró 275 forintot ért szemben a mostani 330 forint feletti árfolyammal. Az MNB érdekelt a gyenge forintban, mert így az uniós pénzek átváltásakor árfolyamnyereséget tud elérni. Eközben a konjunktúra bizalmi indexe a mélybe zuhant. Ezért is érdemes lenne, ha Varga Mihály és Matolcsy György a bizottság előtt tisztázná nézeteltérését. Ennek kapcsán Mesterházy Attila (MSZP) közölte, hogy erről mindkettejük számára írásbeli kérdést nyújtott be.  Varju László arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőtlen forint előbb-utóbb újabb drágulást okoz majd a benzinkutakon és a boltokban, de nemcsak az embereknek van miért aggódniuk, hiszen a forint gyengülése ugyanúgy érinti a vállalatokat és a kormányt is. A "rekordgyenge" forint átírja az ország államadósság-mutatóit, és veszélybe sodorhatja a költségvetést. Felelős vezető nem nézheti tétlenül ezt a folyamatot. "Egyértelmű, hogy a forint komoly bajban van, ez nem egy döccenés vagy hullámvölgy, amin átsuhanunk majd, hanem egy frontális ütközés, amiben azt kell végiggondolni, hogy még ki tudunk-e szállni az éppen felrobbanni készülő helyzetből"- fogalmazott a bizottsági elnök. A devizaárfolyam alakulása szempontjából nem közömbös a magyar export alakulása. Az MNB 2019 szeptemberi Inflációs jelentésében arra, figyelmeztet, hogy "hazánk kis nyitott gazdaságként erőteljesen kitett a külső konjunktúra alakulásának,  ami (...) visszavetheti a hazai termelés és export növekedési ütemét." Arra is felhívták a figyelmet, hogy "a hazai ipar mélyen integrálódott az európai értékláncba, így a német járműipar gyenge teljesítménye a reálgazdasági csatornán keresztül középtávon a hazai gazdasági teljesítménybe is begyűrűzik."
Szerző
Témák
forint/euró
Frissítve: 2019.10.02. 22:39