A vízhiány lesz az úr

Publikálás dátuma
2019.10.05. 09:00
Egyre többen vagyunk, és egyre többet fogyasztunk a csökkenő tartalékból
Fotó: Népszava
A mezőgazdaságtól az ipari termelésen át a hétköznapokig mindent megváltoztat az ivó- és öntözővízkészletek megcsappanása. A változásnak főként vesztesei lesznek.
Közel 10 százalékkal csökkent az európai áramtermelés, amikor idén július végén a nyugat-európai folyók vízhiánya miatt le kellett állítani több vízhűtésű atomerőművet. A probléma az utóbbi években visszatérően jelentkezik – tavaly Paksot is közvetlenül érintette –, és jelentős feszültségeket indukál az energiatermelésben (amiatt is, mivel az aszályos időszakokban a vízerőművek termelése is visszaesik illetve leáll), ami már az ipar teljesítményét is hátrányosan befolyásolja. A mezőgazdaságban a terméshozamoknak az ezredforduló óta tapasztalható visszaesése a leglátványosabb következmény. Most évtizedenként átlagosan 2 százalékkal esik vissza a gabonanövények produktuma a csapadékhiányos időszakok bővülése nyomán, ami nem tűnik soknak, de a tempó gyorsul: 4 fokos átlaghőmérséklet-növekedés már 25 százalékos terméscsökkenéssel jár, ami az élelmiszer-ellátás megrendülésével, lázadásokkal és fegyveres konfliktusokkal járna az ENSZ előrejelzése szerint. Kínában a rizs és a kukorica esetében 30-40, Indiában a búzánál mintegy 25 százalékos terméscsökkenéssel számolnak az évtized közepéig – már ez a két változás felboríthatja a nemzetközi élelmiszerkereskedelmet. Ám hiába riogatnak a nemzetközi szervezetek évtizedek óta a vízkészletek kiapadásával – olyan könnyen érthető magyarázatokba csomagolva, mint hogy az ivóvíz drágább lesz a benzinnél, és hogy hamarosan háborúk indulnak a víz miatt, az emberiség egyelőre nem kezeli gyakorlati kockázatként a vízhiányt. Az egy főre eső vízfogyasztás nem egyszerűen nő – holott minden józan mérlegelés szerint csökkennie kellene, már csak a népességrobbanás miatt is –, hanem gyorsabban bővül, mint a Föld lakossága. A fejlett világban egy ember naponta átlagosan 2-3 liter vizet iszik naponta, a napi élelmiszer-szükségletének kielégítéséhez pedig 3000 liter vízre van szüksége. A mosogatás, mosás, mosakodás, vécéöblítés, locsolás, autómosás stb. vízfogyasztása még az előbbieken felül jelentkezik. Magyarországon110 liter a fejenkénti napi vízfogyasztás – az érték a rendszerváltás után csökkent, mostanában lassan nő. Bolygónkon jelenleg ötből két ember vízhiányos régióban él, több mint kétmilliárd ember fogyaszt szennyezett vagy erősen szennyezett ivóvizet, közel ötmilliárd ember szennyvize (a világ szennyvíztermelésének legalább a háromnegyede) pedig mindenféle tisztítás nélkül kerül a környezetbe. A globális vízhiány komplex, sok okú jelenség. A Föld vízkörforgásában részt vevő víz mennyisége nem változik, de egyre több ember kénytelen osztozni (fizikailag) ugyanannyi vízen, miközben a fogyasztható vízkészletek a környezetszennyezés miatt egyre zsugorodnak. Vagyis az egy emberre jutó vízadag az éghajlatváltozás nélkül is csökkenne – a klíma ott jön a képbe, hogy egyrészt a gleccserek elolvadása, a tengerszint emelkedése miatt egyes sűrűn lakott területek édesvíz nélkül maradnak, másrészt a csapadékeloszlás egyenlőtlenebbé válása következtében bizonyos régiókban a korábbinál jóval kevesebb az eső (vagy egy-két részletben, özönvízszerűen zúdul le az egész éves adag), ami a felhasználás szempontjából közel ugyanakkora probléma, mint az aszály. A vízszennyezés nehezen túlbecsülhető probléma. Az ipari és a lakossági szennyvizek, illetve a mezőgazdaság mellé (a Greenpeace adatai szerint az EU talajvizeinek 7 százalékában találhatóak meg növényvédő szerek a határértékek feletti mennyiségben, és az Unió vizes élőhelyeinek 43 százalékát krónikusan mérgezik a növényvédő szerek; az európai folyókban lévő mérgek 74 százaléka agrokemikália) az utóbbi évtizedben felzárkózott a minden felszíni vízben jelen lévő műanyagszennyezés. Ugyancsak a WWF idén publikált kutatása mutatta meg, hogy egy átlagember hetente egy bankkártyányi műanyagot fogyaszt el ezen az úton.

Beolvasnak Áder Jánosnak

Nemzetközi nyilatkozatot olvasnak fel világszerte október 6-án ó az ökológiai és klímaválságról, cselekvésre sürgetve a politikusokat. Az Extinction Rebellion nevű szervezet által indított kezdeményezés keretében idehaza a kormány halogató klímapolitikáját kiszolgáló Áder János elnök hivatala előtt, a Váralagút tetején olvassák fel a nyilatkozatot vasárnap 14 órakor.

Nagyobb meleg, több aszály

Az Országos Meteorlológiai Szolgálat (OMSZ) adatai szerint 1901 és 2018 között Magyarországon az évi csapadékösszeg átlagosan 4,5 százalékkal csökkent. Nincs szó monoton visszaesésről - az elmúlt 10 évben fordult elő az eddigi legcsapadékosabb év 2010-ben, illetve a legszárazabb év 2011-ben –, a tendencia mégis jól látható - tájékoztatta a Népszavát Bíróné Kircsi Andrea, az OMSZ éghajlati szakértője. A csapadékos napok évi száma összességében szintén csökkent az említett időszakban, átlagban 20 nappal. A szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válását jelzi, hogy a 20 millimétert meghaladó csapadékú napok száma közben átlagosan 1,3 nappal emelkedett, miközben a száraz időszakok is 4 nappal hosszabbodtak. A nyári csapadék egyre intenzívebb, s a rendkívül száraz évek gyakorisága is megnőtt. A múlt század eleje óta tapasztalt 1,23 °Celsius fokos magyarországi évi átlaghőmérséklet-emelkedés meghaladja a globális változás mértékét. A trend folytatódik: 2021–2050-re 1,5-2 Celsius fokkal, míg 2071–2100-ra már drasztikusan, 3,5-4,5 Celsius fokkal emelkedhet a hőmérséklet az 1971–2000 időszakhoz képest. Az átlagosnál nagyobb kitettségünkkel is összefügg, hogy – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017-es jelentése szerint – a GDP-hez viszonyítva – a Cseh Köztársaságban, Horvátországban és Magyarországon okozta eddig a legtöbb veszteséget, azaz konkrét anyagi kárt a klímaváltozás, a leglátványosabban az aszályos években. Hazánkban a homoktalajok vízmegtartó-képessége a legrosszabb, így a Nyírség és a Belső-Somogy mellett a Kiskunság homoktalajjal borított területei a leginkább veszélyeztetett tájak. Ugyanakkor a különböző klímamodellekben a dél-békési illetve a dél-baranyai területek is kiemelt aszálykockázatú régióként szerepelnek. A klímaváltozás egyebek mellett a Balatont is súlyosan érinti. Jelenleg még víztöbblettel rendelkezik Közép-Európa legnagyobb tava – vagyis a vízutánpótlás meghaladja a párolgás miatti veszteséget –, ám a pozitív szaldó mértéke egyre csökken, és a számítógépes modellszámítások szerint néhány évtized alatt drámai változások következhetnek be – figyelmeztetett Mika János éghajlatkutató.
A sekélyebb Velencei tó az elmúlt évtizedekben többször is a kiszáradás közelébe került, csak a korlátozott hatósugarú mesterséges vízpótlással sikerült megmenteni. A tavat akár már két egymás utáni aszályos év is a kiszáradás szélére sodorhatja. A Duna-Tisza közi homokhátság már korábban félsivatagos területté vált – tudományos vita tárgya, hogy a régióban a talajvízszint több méteres süllyedése a túlzott vízkiemelésnek, vagy a globális felmelegedés hatására csökkenő csapadék-utánpótlásnak tudható-e be. Az egyre gyakoribb aszályra az egyre kiterjedtebb öntözés lenne az egyik logikus válasz. Magyarországon becslések szerint 300 – 500 ezer hektár alkalmas az öntözéses gazdálkodásra, de mindössze 100-120 ezer hektáron van kiépített öntözőrendszer. és jelenleg alig 75- 80 ezer hektáron folytatnak önözéses gazdálkodást. A kiépítés a talaj- illetve terepviszonyoktól és a technológiától függően átlagosan 1-1,5 millió forintos beruházást is igényel, a gyümölcsösökben, fóliás zöldségtermesztésben alkalmazott korszerű csepegtető, vagy az elsősorban szántóföldi növényeknél használt mikroszórófejes öntözőrendszer ennél is drágább lehet. – Bihari Tamás

Igény lenne rá

Az öntözésfejlesztési stratégia szóló kormányhatározat kapcsán 2017 és 2018 fordulóján a kamarai falugazdászok összesen majd’ 40 ezer termelő adatait rögzítették, illetve mintegy 1,2 millió hektár terület mértek fel – közölte a Népszavával a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az öntözéses gazdálkodást hátráltatja az elaprózódott birtokszerkezet, illetve a termelői együttműködések hiánya, a tulajdonosi hozzájárulások megszerzésének bonyolultsága, továbbá egyes területeken a vízátvezetési anomáliák. A fejlesztés csak hosszabb távon térül meg, komoly önerő kell a beruházáshoz és a fenntartáshoz is. Az igények alapján 260 ezer hektáron épülhetne új öntözőrendszer. Hét kiemelt beruházásnak már az előkészítése is folyik: a Homokhátság valamint a Szarvas-holtág vízpótlása; a Keleti-főcsatorna és övcsatornáinak rekonstrukciója, kapacitásbővítése; Jánossomorja és térségének vízpótlása; Tiszakécske öntözőcsatornái; a Taktaközi-öntözőcsatorna; kettős működésű csatornák rekonstrukciói, kiemelten a Hajdúságban. Reális cél, hogy 2022-ig mintegy 100 ezer hektárral bővüljön az öntözhető terület nagysága. (B. T.)

Terminátor: új szerep

Arnold Schwarzenegger személyesen is beszédet mond az október közepén, Budapesten megrendezendő Víz Világtalálkozón. Kalifornia környezetvédelmi elkötelezettségű egykori republikánus kormányzója a bevezető fellépők között kapott helyt. A megnyitót Áder János köztársasági elnök tartja, aki után António Guterres ENSZ-főtitkár videóüzenetét hallgatják meg. Ezt követően többek között Arnold Schwarzenegger, majd Shri Gajendra Singh Shekhawat, India vízügyi minisztere vázolja elképzeléseit. A rendezvény szeptemberi meghívója szerint bevezető beszédet mondott volna Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, illetve a témában elsődlegesen érintett államok képviselői közül Jorge Carlos Fonseca zöld-foki szigeteki és Carlos Alvarado Quesada Costa Rica-i elnök is. Kérdésünkre, hogy utóbbiak megjelenését mi akadályozta , a szervező külügyi tárca lapzártánk után annyit válaszolt, hogy a program folyamatosan frissül. Schwarzenegger és Áder május végén már kezet rázott a Schwarzenegger alapította R20 elnevezésű klímavédelmi kezdeményezés májusi osztrák csúcstalálkozóján. Schwarzenegger évek óta a Terminátor minden erejét beveti a környezet védelme érdekében. Élesen szembehelyezkedik akár a saját pártcsaládjához tartozó, a klímavédelmet ugyanakkor (Orbán Viktorhoz hasonlóan) meglehetős hanyagul kezelő Donald Trump amerikai elnökkel is. Schwarzenegger a bécsi konferencián találkozott Greta Thunberggel is, akinek felajánlott egy elektromos autót. (Marnitz István)

Orbán 4,5 milliárdot küldött a Király sportközpont fejlesztésére

Publikálás dátuma
2019.10.05. 08:56

Fotó: Draskovics Ádám
Örülhet az egykori válogatott kapus, közpénzeső hullik a szombathelyi egyesületre.
Nincs megállás a futballmennyország megvalósításában, Szombathelyen sem: miközben a város az NBII-be pottyant csapat és a 16 milliárdos stadion üzemeltetését nyögi, egyedi támogatást intézett a kormányfő Király Gábor egykori kapus sportegyesületének, írja a 444.hu. A portál a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent határozatra hivatkozik, mely szerint 
Orbán Viktor 4 505 212 085 forint költségvetési forrás biztosításáról döntött, hogy megvalósuljon a KIRÁLY Sportlétesítmény fejlesztése II. üteme.

Az összeget két részletben utalja a kormányzat: idén 426 milliót, jövőre 4 milliárdot fizetnek. A miniszterelnök 2012-ben járt a Király Sportlétesítményben, az akkori beszámoló szerint elégedetten nyugtázta a látottakat - Király Gábor pedig óriási megtiszteltetésnek érezte spontán látogatását.
Szerző
Frissítve: 2019.10.05. 09:08

Józsefvárosban tilos a labda, még a gyerekek háromkerekű biciklijeit sem engedik be a játszótérre

Publikálás dátuma
2019.10.05. 08:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Pikó András, az ellenzék józsefvárosi polgármesterjelöltje pénteken a kerület több pontját érintve mutatta be a helyi problémákat, bár mint mondta, nem akarja azt sem eltagadni, hogy voltak fejlesztések és pozitív változások is az elmúlt időszakban.
A séta a Horváth Mihály térről indult, amit 2014-ben kezdtek felújítani. Pikó András szerint a fejlesztés és az új játszótér kialakítása pozitív fejlemény, ám a beruházás után kevesebb lett a zöldfelület a téren. Ez szerinte arra vezethető vissza, hogy az önkormányzat egy rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszínt akart kialakítani, de a lakókat nem kérdezték meg arról, hogy nekik milyen elképzeléseik lennének. A játszótéren abszurd módon megtiltották a labdázást – ez egyébként a kerület legtöbb játszótere esetében így van Pikó szerint, sőt még a kisgyerekek háromkerekű biciklijeit sem engedik be elvileg.
Pikó András azt ígérte, ha polgármester lesz, akkor minden felújítást közösségi tervezés előz majd meg. A Teleki téren például ezt a módszert alkalmazták és a végeredmény is pozitív lett – mondta az ellenzéki jelölt.
A másik nagy, az egész kerületet érintő probléma a nyilvános vécék hiánya, valamint hogy sok helyen csak a házak homlokzatát újítják fel, miközben a lakások ugyanolyan rossz állapotban maradnak. Arra is van példa – a Magdolna utcában mutatott egyet a polgármesterjelölt – hogy ugyan az épület teljes külső felújítása megtörténik, de mivel a ház az alapoktól nedvesedik, az új vakolatot már hónapok múlva ledobják a falak, a lakások pedig ugyanolyan dohosak, egészségtelenek maradnak, mint a „felújítás” előtt. Pikó András szerint ennek megakadályozására már megvannak a megfelelő technológiák, csak alkalmazni kellene azokat.
A túra egyik állomása a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ irodája volt, amit az ellenzéki jelölt „a kerületi fideszes korrupció keltetőjének” nevezett, a társaság több pártkádernek nyújt jól fizető tisztségeket.
Szerző