Antti Rinne finn és Orbán Viktor magyar kormányfő jóval több érzékeny témát érintett, mint amennyiről hétfői budapesti sajtótájékoztatójukon beszéltek – értesült a Népszava. Információink szerint például Antti Rinne a migráció kapcsán arról beszélt, Oroszországban már most 1,5 millió észak-koreai menekült van a határ orosz oldalán. Ha ők megindulnának Európa felé és mondjuk csak a tizedük Finnországban kérne menedékjogot, már megoldhatatlan feladat elé állítaná a finn menekültügyi rendszert. Az ottani szisztémának ugyanis 2015-ben gondot okozott az a pár száz menedékkérő is, amelyik a finn-orosz határt átlépte. Pedig valamennyien jogosultak lennének menekült státuszra. Orbán Viktor válaszában csak annyit mondott, hogy Magyarország biztonságos harmadik országból továbbra sem fog menekülteket befogadni, számára pedig Oroszország is annak minősül, éppen úgy, mint például Szerbia.
Antti Rinne szerint viszont a bevándorlás ügyében az Európai Unió tagállamainak meg kell találniuk a közös nevezőt, mert ha minden ország saját menekültpolitikát folytat, akkor hamarosan a munkaerő szabad áramlása kerülhet veszélybe az EU-ban, márpedig több országban szükség van az utánpótlást jelentő bevándorlásra. Ennek alátámasztására elmondta, hogy országa nagyon komoly demográfiai gondokkal küzd, az idén várhatóan csak 45 ezer gyerek születik majd az országban, ami 150 éves mélypontot jelent. Ahhoz, hogy a jóléti államot fenn tudják tartani a következő években a jelenlegi 72-ről 80 százalékra kellene emelni a foglalkoztatási arányt, de várhatóan még az amúgy célul kitűzött 75 százalékot is nagyon nehezen érik el. Orbán Viktor erre csak annyit felelt, hogy tiszteletben tartja ugyan a finn álláspontot, de "Magyarország továbbra sem lesz bevándorló ország", legfeljebb határozott idejű munkaszerződéssel jöhetnek külföldiek. Ráadásul a magyar kormányfő szerint Magyarországnak „tartaléka” is van: az az egy millió határon túli magyar, aki az elmúlt években állampolgárságot kapott. Ez azért érdekes, mert a kormány nyilvánosan mindig azt hangoztatja, hogy a határon túli magyar közösségek fenntartása a stratégiai célja, de ezek szerint adott esetben kifejezetten kívánatos lenne, ha ők Magyarországra települnének a munkaerőhiány csökkentése érdekében.
Antti Rinne békülékeny hangnemet ütött meg az uniós ügyekkel kapcsolatban. Azt hangsúlyozta, hogy szerinte túl sok energiát pazarolunk el a vitás ügyekre, ahelyett, hogy arra koncentrálnánk, amiben a tagállamok egyetértenek. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban azt mondta, az a fő baj szerinte, hogy Jean-Claude Juncker kvázi felhatalmazást kapott az EU fontosabb tagállamaitól, hogy az Európai Bizottság elnökeként politizáljon. Ha viszont politikai programot követ, akkor lehetetlen annak az elvárásnak megfelelnie, hogy a testület valamennyi kormányfője támogassa - mondta a magyar kormányfő. Mint ismert, Orbán Viktor a kezdetektől ellenezte Juncker megválasztását.
A magyar miniszterelnök a másik nagy hibának azt nevezte, hogy megválasztották Donald Tusk volt lengyel kormányfőt az Európai Tanács elnökének. Mint ismert, Tuskot annak idején Orbán kifejezetten támogatta, még azt is vállalta, hogy emiatt egy időre lehűlt a kapcsolat közte és Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság Párt elnöke között, utóbbi ugyanis nem akarta Tuskot ilyen pozícióban látni. Donald Tusk ráadásul a legesélyesebb jelölt az Európai Néppárt elnökének a párt tisztújításán, s ha Orbán Viktor már nem támogatja, az érdekes helyzetet eredményez majd a Fidesz és a Néppárt viszonyában.
A megbeszélések harmadik fontosabb momentuma az volt, hogy Orbán Viktor szerint a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat néhány „zászlóshajó projekttel” kellene előmozdítani, például az atomipar terén – a Roszatom Finnországban is épít egy atomerőművet jelenleg.
