Biztos ami biztos, átadtak egy hónapokkal ezelőtt befejezett bicikliutat Ercsiben

Publikálás dátuma
2019.10.05. 18:54
Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár (középen), Galambos Dénes miniszterelnöki biztos (balra) és Győri Máté polgármester, az átadás során átvágott szalagdarabokkal
Fotó: Ercsi Web/Youtube
Az út júniusban már használható volt, de kampányidőszakban ki törődik ilyen apróságokkal.
Komoly ünnepséget szerveztek pénteken Ercsiben: Győri Máté fideszes polgármester Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár és Galambos Dénes miniszterelnöki biztos közösen adtak át egy kerékpárutat. Ahogy a Fejér megyei FEOL írja, "Ercsiben a Duna-parti kompkikötőtől a Cukorgyári lakótelepen álló Szent Erzsébet-­kápolnáig épült ki kerékpárút az elmúlt hónapokban, 3,2 kilométer hosszúságban". 
Csakhogy ugyanez a lap már júniusban is azt írta, hogy ugyanez a kerékpárút elkészült:  "Fontos fejlesztés volt a kerékpárút, amely elkészült, így a kompkikötőtől a Cukorgyári lakótelep melletti Szent Erzsébet-kápolnáig lehet eljutni" - vette észre a 444.hu.
Ez persze nem számít egyedülálló bravúrnak, hiszen Vigh László, Zalaegerszeg fideszes országgyűlési képviselője kétszer is átadta a Milejszeg és Nagylengyel közötti földutat, a ceremóniákról pedig mindkét esetben hűen beszámolt a Zala megyei ZAOL.
Szerző

Posták százait zárhatják be a választások után

Publikálás dátuma
2019.10.05. 17:06
Illusztráció: Shutterstock
Míg a Magyar Posta létszámhiánnyal küzd, a vidéki hivatalok jó része kihasználatlan; falusi kisposták tömegére vár felszámolás.
Az önkormányzati választások és a rezsiutalványok kézbesítése után, október 17-én mintegy 300 falusi kispostát zárhatnak be országszerte - értesült a Napi.hu, több szakszervezeti forrásból. Még nem ismert azoknak a településeknek a listája, ahol bezárnak a postai hivatalok, de az biztos, hogy a Békés megyei Kisdombegyházán október 17-én nyit ki utoljára a helyi posta. 
"Már bejelentették, hogy bezárunk, október 17-én délig vagyok nyitva, 18-án már kipakolunk. Nagyon sajnálom" - mondta a lapnak a kisdombegyházi posta egyik munkatársa. A szomszédos Dombegyházán viszont megmarad a hivatal. A portál érdeklődött a Magyar Postánál hogy összesen hány kispostát zárnak be az önkormányzati választások után, ám egyelőre nem kaptak választ. A KSH adatai szerint 2018 végén 2437 volt a postai szolgáltatóhelyek száma, alvállalkozók további 245 hivatalt üzemeltettek, míg mobilpostai szolgáltatással 1136 település rendelkezett. A statisztikákból az is kiderül: 2010-ben csak 2031 darab saját üzemeltetésű postai szolgáltatóhelye volt a Magyar Postának, ellenben még 714 alvállalkozó látott ebben üzletet. Azóta folyamatosan emelkedett a saját fenntartású, és csökkent az alvállalkozói posták száma, míg a mobilpostai szolgáltatás gyakorlatilag stagnált. Ugyanakkor a posták bezárását már legalább 2016 óta tervezi a kormány.
"A posta jelenleg is végzi azt a felmérését, ami alapján eldöntik, hogy melyik 10 ezer fő alatti településen működnek együtt a takarékokkal. Háromszáz-ötszáz település jöhet szóba, ahol megvalósulhat az együttműködés. Ezeken a kistelepüléseken a tényleges postai tevékenység valójában nagyon alacsony, vagyis a hatékonyságban vannak hiányosságok. Például napi átlag 5 óra kihasználatlan kapacitás figyelhető meg érintett postakörben, 121 postán a feladott napi könyvelt levélküldemény nem éri el az 5 darabot, 412 postán a feladott heti csomag darabszáma átlagosan 1 darab, vagyis a kapacitás kihasználatlan, ezért veszteséges ezeken a helyeken a működés" - olvasható a Posta.hu oldalon Szarka Zsolt, a Magyar Posta volt vezérigazgatójának 2016-os nyilatkozata. Azóta aligha javult a kihasználtság, hiszen a feladott levelek volumene évről évre csökken. 
Több száz kisposta bezárása természetesen a dolgozókat is érintené. Egyrészt szintet lépett a munkaerőhiány a Magyar Postánál: Rajkán már nem viszik ki a levelet, ezért az emberek maguk mennek el a küldeményekért a helyi postahivatalba. Ugyanakkor, a tervezett bezárások mellett az állami cég hatalmas létszámhiánnyal küzd: legalább 300 embert azonnal fel tudna venni kézbesítő, postai ügyintéző vagy gépkocsivezető pozícióba Szerencstől Szombathelyig, de Budapesten is rengeteg a betöltetlen állás. Pedig átlagosan 10 százalékos az idei bérfejlesztés a március elején aláírt bérmegállapodás szerint. Vagyis munka lenne az állami társaságnál, csak nem a falusi kispostákon. Ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan rúgják ki az embereket a cégtől: tavasszal csoportos létszám-leépítést hajtottak végre, mintegy 300 fővel csökkentették az irányítási-adminisztratív területen az állomány létszámát. 
Szerző

Időutazás: Kövér László bocsánatot kért a székelyektől az Andrássy-kormány liberális döntései miatt

Publikálás dátuma
2019.10.05. 16:27
Kövér László szalagot vág a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ kapujában, Szász Jenő és Kandikó József társaságában, 2019. október 5-én
Fotó: Veres Nándor / MTI
Egyúttal üzent Bukarestnek is: adósai a Székelyföldnek, és nem lenne szerencsés, ha útját állnák a régió fejlődésének.
Üzent a román vezetésnek Kövér László szombaton a Székelyudvarhelyen Egyetemi Központ (SZÉK) felújított épületének avatóünnepségén. Mint az MTI írja, Kövér szerint Székelyföldnek és a székelységnek történelmi kárpótlás jár Budapestről és Bukarestből egyaránt - : mindkét fővárosból elvárhatják a jó szót, mert Románia és Magyarország erkölcsi értelemben egyaránt adósuknak számít. Székelyföld és népe ugyanis ezer év alatt Magyarországnak, száz év alatt Romániának adott többet, mint amennyit visszakapott tőlük.
Hozzátette: a 21. században sem Románia, sem Magyarország nem akarja elveszíteni a saját gazdasági erőforrásai fölötti rendelkezést, a szülőföld megtartó erejét, értékteremtő munkavállalóit, ezért mindkét országtól elvárható a cselekvés azért, hogy mindez Székelyföldön se történhessen meg. A házelnök szerint ez Romániának állami, Magyarországnak pedig nemzeti kötelessége, emellett a közös regionális érdek is ezt kívánja.
Magyarországnak érdeke, hogy Románia is hozzáadjon Közép-Európa erejéhez, Romániának pedig érdeke, hogy ne vesztese, hanem egyik nyertese legyen Közép-Európa politikai és gazdasági megerősödésének. "Mindkét esetben az út Székelyföldön és Erdélyen keresztül vezet" - állapította meg Kövér László.

Szavait nehéz lenne másként értelmi, mint burkolt figyelmeztetésnek: a román döntéshozók ne állják útját a régió magyar tőkéjű fejlesztésének – hiszen az egyetemi központ épületét is a Bethlen Gábor Alap 30 milliós támogatásával valósították meg, A BGA pedig az Átlátszó Erdély szerint csak tavaly 47 milliárd forintot utalt különböző erdélyi szervezetek számára. Ennél pedig több pénz is áramolhatott Erdélybe, mivel a kormány számos támogatási céllal nyújt forrásokat a helyi magyarságnak.

Bocsánatot kért a liberális Andrássy-kabinet miatt

Miután megleckéztette a román kormányt, Kövér megkövette a székelyeket azért, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően az Országgyűlés a liberális gazdaságpolitika jegyében a birtokrendezési törvényekkel felszámolta az addigi székelyföldi közösségi tulajdonformát, amely „a legerősebb gazdasági kapocs volt a székely ember és a szülőföldje között.”
Magyarán, Kövér László bocsánatot kért egy 152 évvel ezelőtt hozott döntésért, melyet az Andrássy-kormány igazságügyi minisztere, Horvát Boldizsár hagyott jóvá, sok egyéb reformintézkedés mellett.

A házelnök azt is Budapest és Bukarest múltbeli hibáinak tulajdonította, hogy Székelyföld a megfelelő infrastruktúra hiánya és az örökös tőkehiány miatt a múltban Magyarországnak, jelenleg pedig Romániának az egyik legelhanyagoltabb régiója. A házelnök elérkezettnek látta az időt, hogy a magyar állam által fenntartott erdélyi Sapientia egyetem is szakot vagy szakokat indítson Székelyudvarhelyen.  A Székelyudvarhelyi Egyetemi Központban jelenleg az Óbudai Egyetem könnyűipari mérnöki alapszakán, az Edutus Egyetem kereskedelem és marketing alapszakán, a Pannon Egyetem vidékfejlesztési és agrármérnök alapszakán, illetve a Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás szakán tanulhatnak székelyföldi diákok.    A központ felújítása során a Bethlen Gábor Alap támogatásával és más források bevonásával kicserélték a háromemeletes épület nyílászáróit, felújították a vizesblokkokat, újrafestették az épület külső és belső falait, és fejlesztették a berendezéseit.  
Szerző
Frissítve: 2019.10.05. 17:57