Észak-Korea hétfőn óva intette az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot attól, hogy felvessék a kommunista vezetés rakétatesztjeinek ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT), mert az „felszítaná Phenjan törekvését szuverenitásának megvédésére”. A 15 tagú ENSZ BT várhatóan kedden ülésezik zárt ajtók mögött annak nyomán, hogy Észak-Korea a múlt héten saját közlése szerint sikeresen tesztelt egy új típusú, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát (SLBM). Az ülést Németország kezdeményezte Franciaország és Nagy-Britannia támogatásával.

Hozzátette:

Újságírói kérdésre válaszolva, hogy Phenjan milyen módon védené meg szuverenitását, és magában foglalna-e ez további rakétateszteket, az észak-koreai diplomata így felelt:

Hozzátette: ez nem jelent feltétlenül egy újabb rakétatesztet. A Reuters hírügynökség szerint a mostani kísérlet volt a legprovokatívabb Észak-Korea részéről azóta, hogy 2018-ban ismét felvette a párbeszédet az Egyesült Államokkal. A nukleáris leszerelésről folytatott munkamegbeszélések szombaton szakadtak meg Észak-Korea és az Egyesült Államok között. Vasárnap a phenjani külügyminisztérium bejelentette: Észak-Korea nem fog tovább tárgyalni, míg az Egyesült Államok nem foganatosít „gyakorlati intézkedéseket”, hogy változtasson a kommunista országgal szembeni ellenséges politikáján.

A délkelet-indiai Telangana államban elbocsátották az állami közlekedési vállalat 48 ezer alkalmazottját, mert a tilalom ellenére sztrájkoltak. Kalvakuntla Csandrasekar Rao, az indiai tagállam főminisztere az NDTV televízió műsorában hétfőn kijelentette: „megbocsájthatatlan bűncselekmény” követtek el, mert kedden lesz az egyik legfontosabb hindu ünnep, és emberek millió akarnak majd hazautazni családjaikhoz. A telanganai buszsofőrök, kalauzok, jegypénztárosok, de az állami cég más dolgozói is a múlt héten bejelentették: határozatlan ideig beszüntetik a munkát, hogy így követeljenek jobb munkakörülményeket. A vállalat két nap munkabeszüntetést követően felszólította dolgozóit, hogy térjenek vissza munkahelyükre. Mivel ezt nem tették meg, elbocsájtotta őket. A személyszállítás zavartalanságának biztosítására a cég saját közlése szerint

Az indiai jog tiltja „a nélkülözhetetlen szolgáltatásokat” nyújtó közalkalmazottaknak a munkabeszüntetést, amennyiben mégis így tesznek, el lehet bocsájtani őket. Ilyen munkakörnek számít a többi között a személy- és áruszállítás, a telefonszolgáltatás, illetve a vámhatóságnál végzett tevékenység is. A tilalom ellenére gyakran sztrájkolnak ezekben az ágazatokban, és nem is szokták elbocsájtani ezeket a munkavállalókat, mivel az intézkedések kellemetlen politikai következményekkel járhatnak. 2003-ban Tamilnáduban az akkori főminiszter több mint 170 ezer sztrájkoló közalkalmazottat és tanárt bocsájtott el. Később azonban nem választották újra, a helyi sajtó szerint éppen azért, mert a tömeges elbocsájtást zokon vették a helyi választópolgárok.

Egy New York-i szövetségi bíró hétfőn elrendelte  Donald Trump elnök adóbevallásának benyújtását nyolc évre visszamenőleg - írja az MTI.  A bíró, Victor Marrero visszautasította Donald Trump korábbi érvelését, miszerint elnökként mentességet élvezne büntetőjogi vizsgálatok alól. Döntését indokolva Marrero visszataszítónak nevezte, hogy az elnök mentességre hivatkozik. 

Donald Trump a bírói döntés megjelenése után ügyvédjei révén azonnal fellebbezést nyújtott be a manhattani szövetségi fellebbviteli bíróságon, amely rövid utasításban felfüggesztette a bírói döntés végrehajtatását. 

Trump ügyvédjei azzal érveltek, hogy a mindenkori amerikai elnök az alkotmány értelmében mentes az ilyen jellegű vizsgálatoktól, amelyekre csakis azután kerülhet sor, amikor már távozott a hivatalából.    „A radikális baloldali demokraták minden téren kudarcot vallottak, így most New York állam és New York városának helyi demokratáit nyomják előtérbe” - írta a Twitteren Trump Marrero döntése után. Trump hozzáfűzte: „soha egyetlen elnökkel sem történt meg korábban ilyesmi. De még csak hasonló sem” - fogalmazott mikroblog-bejegyzésében. Amerikai sajtójelentések szerint Trump ezzel egyidejűleg annak is próbálja elejét venni, hogy a német Deutsche Bank kiadja az üzleti ügyeire vonatkozó dokumentumokat, köztük adóbevallási papírjait is. Ezeket nem bíróság, hanem a szövetségi képviselőház több bizottsága kérte be.