Az eső oltotta el a bolíviai erdőtüzeket

Publikálás dátuma
2019.10.08. 16:17

Fotó: HO / AFP
A napok óta tartó heves esők eloltották a bolíviai esőerdőket két hónapja pusztító tüzeket.
"A műholdas feltételeken nem látható több égő vagy újra aktiválódott tűz"

- mondta Cinthia Asin, a Santa Cruz-i kormány környezetvédelmi ügyekért felelős munkatársa.

Az országos meteorológiai szolgálat közlése szerint jelenleg nincsenek már tüzek Chiquitaniában. Ugyanakkor figyelmeztettek arra, hogy várhatóan visszatér az erős napsütés és a magas hőmérséklet a terület fölé, ami ismét megnöveli a tüzek kialakulásának lehetőségét.
A kelet-bolíviai régiót erőteljesen sújtották a tüzek. A lángok több mint négymillió hektárnyi területet perzseltek fel a helyi hatóságok szerint.
Az esőzések segítettek a bolíviai katonaságnak abban, hogy megfékezzék a Chiquitania régióban tomboló lángokat. A száraz erdőségeket magába foglaló terület évszázadok óta az itt élő őslakos közösségek otthona.
Williams Kaliman, a fegyveres erők parancsnoka közölte, egyelőre nincsenek arra irányuló tervek, hogy visszahívják azt az ötezer katonát, akik az elmúlt húsz év legpusztítóbb bolíviai tüzeinek megfékezésére küldtek ki.
Pénteken a fővárosban százezrek tüntettek, mivel véleményük szerint a kormány túl lassan reagált a tüzekre. A bírálók szerint a fakitermelés mértékének kormány által engedélyezett növekedése okolható a katasztrófáért.
A kormány szerint több mint 20 millió dollárt költöttek a lángok megfékezésére. A válság kezelését illető kritikák jelentősen csorbították a bolíviai elnök, Evo Morales népszerűségét.
A szomszédos Brazíliában szintén jelentősen csökkent az amazóniai erdőtüzek száma szeptemberben az időjárási tényezők változásának és az ország katonaságának köszönhetően.
Szerző

Elégedetlenek a németek Kramp-Karrenbauerrel

Publikálás dátuma
2019.10.08. 10:00
Sokaknak nem tetszett a CDU-nál, hogy elvállalta a hadügyi tárcát
Fotó: Arne Immanuel Bänsch / AFP / dpa Picture-Alliance
Távolról sem biztos, hogy a nagyobbik német kormánypárt, a CDU jelenlegi elnöke ülhet majd Angela Merkel távozása után a szövetségi kancellári székbe.
A kereszténydemokraták tavaly decemberben megválasztott elnökének képességeiben nem csak saját párttársai kezdenek komolyan kételkedni, a közvélemény szívébe sem sikerült belopnia magát. Az Insa ügynökség felmérése lesújtó képet mutat. A megkérdezettek majdnem kétharmada, 63 százalék nyilatkozott úgy, hogy a kereszténydemokraták első emberét nem találja alkalmasnak a szövetségi kormány vezetésére. Az uniópártok, a CDU és a CSU szavazói is kétkedéssel szemlélik Saar-vidék egykori miniszterelnökének eddigi ténykedését. 56 százalékuk nyilatkozott úgy: nem tartják elég rátermettnek arra, hogy a kancellári székbe üljön. Ezzel szemben mindössze minden ötödik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy meglátása szerint Kramp-Karrenbauer igenis jó kancellár lenne. Hasonló eredményt hozott a Spiegel múlt pénteken közzétett felmérése. Igaz, ebben árnyalatnyival jobban szerepelt, mert 29 százalék nyilatkozott pozitívan róla. A visszaesés azonban egyértelmű, tavaly decemberben, nem sokkal megválasztását követően még minden második megkérdezett vélekedett így. Ami különösen drámai hír Kramp-Karrenbauer számára, hogy az öt lehetséges trónkövetelőből az ő megítélése a legrosszabb. Ám összességében nem áll jól az esetleges kancellárjelöltjek szénája, mert egyikük megítélése sem pozitív. Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnökről, Markus Söder bajor kormányfőről, a CSU elnökéről, Olaf Scholz szociáldemokrata szövetségi pénzügyminiszterről és a Zöldeket irányító Robert Habeckről van szó. Annegret Kramp-Karrenbauer megválasztása után még nagy népszerűségnek örvendett, ám a kezdeti lelkesedést hamar kijózanodás követte. Sokan elsősorban azt kifogásolták, hogy túl jó viszonyra törekszik a kereszténydemokraták jobbszárnyával. Angela Merkellel is hűvösebbé vált a viszonya, de hogy fenntartsák a látszatot, megkapta a hadügyi tárcát. Előző hétvégén fontos találkozót tartottak Berlinben Kramp-Karrenbauer és helyettesei részvételével, amelyen a CDU novemberi kongresszusát készítették elő. A kancellárt nem hívták meg a megbeszélésekre mondván, ő már csak a szövetségi kormányért felel. Nincs ebben semmi különös, Angela Merkel 2018-ban döntött úgy, hogy a pártban már nem kíván szerepet vállalni. Ugyanakkor az utóbbi napokban ismét híre ment annak, hogy a két politikus közötti viszony nem felhőtlen. A CDU elnöke eredetileg azt javasolta, hogy Merkel gépével utazzon New Yorkba, az ENSZ közgyűlésére, a kancellár azonban nemet mondott erre, arra kérte a hadügyminisztert, saját géppel menjen az Egyesült Államokba. Múlt hétvégén Kramp-Karrenbauer a Bild napilap hasábjain cáfolta, hogy emiatt bármiféle feszültség lenne a kancellár és közte. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung írta, a helyettes kormányszóvivő, Ulrike Demmer kommentárjából az derül ki, hogy a kancellári hivatalban meglehetősen rossz néven vették a hadügyminisztertől, hogy „stoppal” akart New Yorkba menni, mert mindkét politikus más és más céllal ment az Amerikába, ezért „hasonló professzionalizmussal” kell megszervezni az utat, ami virágnyelven szólva azt jelenti: a kancellár nem volt megelégedve azzal, ahogyan Kramp-Karrenbauer előkészítette az utat. Nemcsak a közvélemény, a befolyásos kereszténydemokrata tagszervezetek, az észak-rajna-vesztfáliai, a baden-württembergi, vagy a hesseni kezdenek tamáskodni Kramp-Karrenbauer rátermettsége kapcsán. Különösen azóta rendült meg benne a bizalom, hogy elvállalta a hadügyi tárca irányítását, miközben korábban éppen azt hangoztatta, hogy a pártelnöki tisztség egy embert kíván. A CDU elnöke számára különösen kellemetlen lehet, hogy Hessenben is megrendült a belé vetett bizalom, pedig a tartományi CDU politikusai kezdettől fogva támogatták őt. Feltűnő, hogy Volker Bouffier hesseni miniszterelnök, aki korábban Kramp-Karrenbauer nagy híve volt, mennyire visszafogottá vált AKK megítélését illetően. Hessenben ezért mind többen gondolják úgy, hogy a kancellári tisztségre mégis alkalmasabb lenne Friedrich Merz, aki a tavalyi pártelnök választáson csak hajszállal maradt le Kramp-Karrenbauer mögött. A CDU-nál sokan úgy vélik, Merz továbbra is készenlétben áll, s nem adta fel a lehetőségét annak, hogy Angela Merkel távozása után ő lesz a német szövetségi kormány feje.

Szabad szemmel: Orbán vadul fegyverkezik, és ennek a németek nagyon örülnek

Publikálás dátuma
2019.10.08. 06:43

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 8.
FAZ Magasan Magyarország vezeti a német hadiipar legfrissebb kiviteli statisztikáját. A berlini hatóságok a magyarok esetében 1,77 milliárd euró értékben engedélyeztek eladásokat, ami azzal függ össze, hogy Orbán Viktor masszívan fegyverkezik és meg akarja kétszerezni a katonai kiadásokat. A nagyságrend érzékeltetésére csak annyit: szeptemberig a német hadieszközök exportjának összértéke 6,35 milliárd euró volt, ami 75 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Vagyis a magyar vásárlások ebből jó egy negyedet kötnek le. A második helyet a listán Egyiptom foglalja el, 802 milliárd eurós megrendeléssel
Die Presse Az újság a Borkai-ügyet ismertetve úgy véli, Magyarországnak is lett a maga Ibizagate-je, olyannyira, hogy az affér kihat az egész választási kampányra. Az ismeretlen szerző által közzétett felvételeken a konzervatív győri polgármester látható, csinos hölgyek, kokain társaságában, de jelen van a korrupció is. A történet akaratlan főszereplője azzal a jelszóval igyekszik megtartani tisztségét most vasárnap, hogy „családapa, olimpiai bajnok, városvezető”. Közben pedig a videó tanúsága szerint a luxusjachton legalább az egyik hölgyvendéggel szeretkezett, aki azonban nem a felesége. A jobboldali politikus olyan kompromittáló helyzetben lepleződött le, hogy magyarázat aligha lehetséges. Az időzítés pedig éppen a közelgő választással függ össze, a maximális hatás érdekében. Ez azután azokat a feltételezéseket táplálja, hogy az ügyet az ellenzék robbantotta ki, hiszen Borkai helyett most már nem lehet mást indítani. Vagyis a Fidesz elveszítheti a 2. legnagyobb várost. Ami a képeket közzétevő ismeretlen blogger magáról ír, az nem a politikára utal. Nagyjából azt lehet kihámozni belőle, hogy nem a kormányt próbálja megbuktatni, hanem talán megállapodást akar, hogy megvásárolják a hallgatását, miután ő maga is benne volt sok minden disznóságban, korrupcióban, pénzmosásban. Egyes állításaival azonban nincs minden rendben és egyelőre hiányoznak a bizonyítékok is a visszaélésekre.
The New York Times Paul Krugman szerint az amerikai kormánypárt mára már nem normális politikai erő, hanem a Fidesz vagy a PiS politikai tengerentúli megfelelője, vagyis egy tekintélyuralmi rendszer van kialakulóban. A Nobel-díjas közgazdász hangsúlyozza, hogy nem a konzervatívokat uraló szélsőségesekre gondol, mert azok egyfolytában helyben járnak, miközben immár aligha lehet elkerülni a Trump elleni alkotmányos vádemelést. A politikai közép fanatikusairól van szó, miattuk hangsúlyozta a szerző már 6 éve, hogy a párt radikalizálódott és egyre inkább szembekerül a demokráciával, nem fogadja el annak legitimációját. Ám véleményét, miszerint a republikánusok egyre autoriterebbek lesznek és sorra szegik meg a demokratikus normákat, figyelmen kívül hagyták. Még az elnök megválasztása sem igen változtatott a közép elégedettségén, pedig nyilvánvaló párhuzam van a politikus irányvonala és az autoriter mozgalmak között, amelyek kizsigerelték a jogállamot Magyarországon és Lengyelországban. A kormánypárt, az egyetlen Mitt Romneyt leszámítva, mélyen hallgatott, amikor egyértelművé vált, hogy az elnök idegen országok segítségével akarta befolyásolni az amerikai politikát, majd az igazságszolgáltatás segítségével igyekezett elfojtani a bírálatokat, amikor a másik fél csupán alkotmányos jogaival élve akart Trump körmére nézni. A párt fokozatosan jutott el idáig, nem a Fehér Ház mostani gazdája züllesztette le a mostani szintre. Hiszen a fiatalabbik Bush hamis bizonyítékok alapján indított háborút Irak ellen, ami szintén a normák súlyos elárulását jelentette. Vagyis Trump nem torzulás. Szokatlanul otromba és látványosan korrupt, de ő a csúcs azon az úton, amelyen pártja évtizedek óta menetel. És az amerikai közélet mindaddig nem tud megújulni, amíg a centristák nem néznek szembe ezzel a kellemetlen ténnyel.  
Handelsblatt Európának véget kell vetnie a populisták által keltett káosznak és félelemnek, mivel ezek az erők nem kínálnak megoldást a gondra, csupán kihasználják a zűrzavart és az aggályokat. Így ítéli meg a helyzetet Enrico Letta volt olasz miniszterelnök, a Delors Intézet igazgatója, aki ezért azt javasolja, hogy az EU alakítson ki új migrációs politikát, amihez a német és az olasz vezetésnek kellene megadnia az alaphangot. Mint rámutat, ez világos üzenet volna az európaiak, valamint a világ számára. Vagyis az unió abbahagyná a harmatos reagálást és határozottan cselekedne, látván látva, hogy a Földközi-tenger tömegsírrá vált a menekültek számára és mindenütt jön föl a populizmus. Szerkezeti megoldással kell kirukkolni, miután a francia és német kormány kész foglalkozni a menedékkérők elosztásával. Hagyni kell a csudába, hogy melyik országnak hány embert kell befogadnia. Átmenetileg meg kell válni attól is, hogy az EU-ban csakis egyhangúan lehet dönteni a menekültpolitikáról és sürgősen meg kell reformálni a Dublini rendszert. Mert amíg főleg Magyarország megakadályozza a változtatást, addig nem lehet mit kezdeni a válsággal. Így azt kellene csinálni, hogy a tagállamok sutba vágják a meglévő megállapodásokat és új egyezményt kötnek. Ez történt annak idején a Schengeni egyezmény esetében is, amit a pénz vezérelt, de most a humanitás sem lehet kevésbé fontos. Létre kell hozni egy megfelelő jogkörrel felruházott európai hatóságot, amely objektív szempontok alapján elosztja a menedékkérőket és a gazdasági migránsokat. Felelős a humanitárius lépésekért, valamint a családegyesítésért, egyidejűleg pedig, a külső határok ellenőrzésével szavatolja a rendezett bevándorlást. Mert harmadik utat kell találni a lezárt kikötők és a felemelt sorompók között, tiszteletben tartva az emberi jogokat. Seehofer már rájött, hogy a menedékvita csakis a szélsőséges AfD-nek jó.
The Times Az még nem antiszemitizmus, ha valaki kérdéseket tesz fel Soros György kapcsán – írja Adam LeBor, a Budapesten élő brit újságíró, miután a londoni Alsóház tory elnöke a minap azt állította, hogy az emberbarát spekuláns a kilépést elutasító tábor fő-fő anyagi támogatója. Erre reagált úgy a Munkáspárt egyik képviselője, hogy Rees-Mogg zsidóellenes összeesküvés-elméleteket gerjeszt. A szerző kiemeli, hogy ő maga zsidó, ráadásul sok éven át szerzett tapasztalatokat Közép, illetve Kelet-Európában, így orra van az antiszemitizmushoz. Ám úgy gondolja, hogy ezúttal nincs semmi alapja a felháborodásnak. Ugyanígy ítéli meg a helyzetet a Zsidó Krónika c. folyóirat szerkesztője is, aki azt mondta, hogy az még nem antiszemitizmus, ha megemlítik egy zsidó nevét. Az tény, hogy Soros a 2016-os népszavazás után több százezer fontot adományozott az eredmény megváltoztatására, és miért ne lehetne rákérdezni, hogy egy külföldi milliárdos miért avatkozik bele a brit demokráciába. Ez nem egyenlő a szélsőjobb ocsmány antiszemitizmusával, ami a szálak gonosz mozgatójának állítja be Sorost. De ettől még lehet ésszerű vitát folytatni a befolyásáról. Az üzletember a rendszerváltás óta dollár milliárdokat költött Európában és Ázsiában a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül és azok különösen jó munkát végeztek a roma jogok, illetve a sajtószabadság területén. Ám a befektető gyakran próbál nyugati liberális programot ráerőltetni olyan társadalmakra, amelyek továbbra konzervatívok. A kettő együtt azonban nem megy: nem lehetsz egyszerre jó ügyek támogatója és pártos politikai aktivista. Ami pedig Rees-Mogg megjegyzését illeti, előbb vegyük vissza a hangot, főként mivel annak kapcsán egyesek fegyverként akarják használni a zsidókat a brit kulturális háborúban. Utána pedig beszéljünk Sorosról.    
Szerző