Madridi lélekfürdő – Rejtélyes képeket is nagyító alá vesznek a csodák gyűjteményében

Publikálás dátuma
2019.10.10. 11:55
Jeremy Irons kiváló színész és múzeumi útikalauz, e filmnek is jót tesz a szereplése
Évente hárommillió ember keresi fel a Pradót. A művészet templomai sorozat új darabja sorban állás nélkül juttatja el nézőit Madrid múzeumának csodáihoz.
Nem foglalkozik az országhatárokkal és nem tesz különbséget származás, társadalmi státusz szerint: a képzőművészet e tekintetben is a csodák világa. V. Károly birodalma felett sosem nyugodott le a nap, de ha Tiziano leejtette az ecsetjét, a német-római császár ugrott érte. A művészet templomai sorozat új epizódja a Pradóról eszünkbe juttathatja ezt az anekdotát. A film természetesen V. Károly és Tiziano Vecellio kapcsolatát is megidézi: a császár, miután lemondva a trónról szerzetesnek állt, a velencei reneszánsz mestertől megrendelt festmény, a La Gloria előtt meditált, majd hunyta le örökre a szemét.
Mióta Stendhal elájult a firenzei Santa Crocéban, tudhatjuk, a szépséget túl is lehet adagolni. A Pradóban is van erre bőven mód: az idén kétszáz éves múzeum 7-8000 művet őriz, és mintegy 1700 alkotást mutat be. Reprodukciók révén jó néhányat ismerhetünk akkor is, ha még sosem jártunk Madridban, talán sokan tudják azt is, Diego Velázquez műveiért is ezt a múzeumot mindenképp fel kell keresni. Aztán van itt még bőven Rubens, Mantegna, Dürer, Bosch, Raffaello, Botticelli, Guido Reni, Caravaggio, El Greco, Ribera, Murillo, a „spanyol Caravaggio”, azaz Zurbarán, a halálra dolgoztatott Luca Giordano és természetesen rengeteg Goya – a Stendhal-szindróma szinte garantált, ha a szépség iránti vágyunknak nem szabunk határt.
Valeria Parisi filmje e tekintetben is kiváló: nem zúdítja egyszerre a néző nyakába a Prado kincseit, hanem időnként visszatekint a történelembe – legalább hatszáz évre –, és ad mellénk vergiliusi idegenvezetőt is az Oscar-díjas angol színész, Jeremy Irons személyében. A megszólalók inkább a személyes viszonyukról beszélnek a múzeum, egy-egy alkotó, kép kapcsán, és nem érezhetjük úgy, hogy fejbe vernek bennünket egy lexikonnal. (Olyan megszólalók lazítják fel a múzeumi kalandozást, mint Miguel Falomir, a Prado igazgatója, Helena Pimenta, a Compañía Nacional de Teatro Clásico vezetője, Laura Garcia Lorca, Federico Garcia Lorca költő unokahúga, vagy Marina Saura színész, Antonio Saura festőművész lánya.) De találkozhatunk a kortárs építészet Pritzker-díjas óriásával, az angol Sir Norman Forsterrel is, aki a királyok szalonja felújításában, a múzeum bővítésében munkálkodik.
A csodák gyűjteményében olyan rejtélyes képeket is nagyító alá vesznek, mint Velázquez Udvarhölgyek, vagy Ribera A szakállas nő című festménye, és fellebbentik a fátylat a titokról, a női alkotók miért lettek portré-, tájkép- és csendéletfestők. Mint például az itáliai reneszánsz mestere, Sofonisba Anguissola, vagy a flamand barokk aranykorának alkotója, Clara Peeters. És szó esik arról is, hogy a 27. generációnak hívott művészek − Buñuel, Lorca, Dalí és Picasso − milyen szenvedélyes kapcsolatot ápoltak e múzeummal. „A művészet megtisztítja a lelket a hétköznapi élet porától” – idézik Picassótól, aki e következtetésre minden bizonnyal a Prado falai között jutott. Info: A művészet templomai: A Prado Múzeum – Csodák gyűjteménye Rendező: Valeria Parisi Forgalmazó: Pannonia Entertainment

Bevezetés El Grecóhoz

A Spanyol Nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben az Uránia Nemzeti Filmszínházban kedd este mutatták be A Prado Múzeum – Csodák gyűjteménye című filmet, a vetítés díszvendége Joan Molina Figueras művészettörténész, a Gironai Egyetem professzora, a Prado Múzeum kurátora volt. „A spanyol nép tudását gyarapítani” – idézte fel VII. Ferdinánd király gyűjteményalapítói rendeletének deklarált célját. A Prado kollekciójába természetesen a spanyol mesterek művei is bekerültek, részben ennek köszönhető, hogy szerte Európában ismertté váltak a XIX. században. A Prado nyomában járva 1838-ban a párizsi Louvre-ban nyílt spanyol galéria, majd Londonban, Drezdában, Münchenben, Szentpéterváron. A budapesti Magyar Tudományos Akadémia egész termet szentelt a spanyol festészetnek, középpontban egy hatalmas Murillo-festménnyel – utalt a spanyol művészettörténész arra, hogy az akadémia 1865-ben felavatott épületében kapott helyett az Eszterházy Pál által adományozott képtár. Ez négy évtizeddel később a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének egyik alapja lett. Joan Molina Figueras a Prado El Greco-kiállításának kurátora, 2021-ben pedig nagy El Greco-kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban − a madridi és a budapesti intézmény már ezt készíti elő. A Cervantes Intézetben szerda este ennek kapcsán tartott előadást Joan Molina Figueras és Lantos Adriána, a Szépművészeti Múzeum spanyol gyűjteményének kurátora. Most szombaton délelőtt fél 11-től spanyol nyelven, november 9-én és 23-án magyar nyelven lesz tárlatvezetés a Szépművészeti spanyol gyűjteményében.

Margó fesztivál: újra itt az ünneplés ideje

Publikálás dátuma
2019.10.10. 10:40
Krasznahorkai László új regényével érkezik a fesztiválra
Fotó: AFP / EFFIGIE LEEMAGE
A Nobel-díjra esélyes magyar írók, Krasznahorkai László és Nádas Péter is itt lesznek a Margón.
Az irodalomkedvelők számára néhány alkalommal több ünnep jut egy évre: ezek sorában jött el most az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár, amely a mai nappal veszi kezdetét. A Várkert Bazár területét vasárnapig ellepik a polcok, standok és színpadok, hogy ismét teret adjanak az izgalmasabbnál izgalmasabb új megjelenésű hazai és külföldi könyveknek, a lelkes könyvmolyoknak és szerzőknek egyaránt. A Nobel-díjra esélyes hazai írók, Krasznahorkai László és Nádas Péter is velünk lesznek a Margón. Míg előbbi szerző a Mindig Homérosznak című új regényével érkezik – amelyet Haumann Péter színművész és Miklós Szilveszter dobos közös műsorral mutat be –, addig utóbbi Leni sír – Összegyűjtött esszék I. című – politikai tárgyú írásokat tartalmazó – kötetéről beszélget Csehy Zoltánnal. Legfrissebb könyvével szerepel a fesztiválon többek közt Bartis Attila, Bödőcs Tibor, Darvasi László, Gárdos Péter, Karafiáth Orsolya, Kukorelly Endre, Szántó T. Gábor és Szécsi Noémi. Bemutatják a 48 másképp – Ifjúsági novellák 1848-ról című nem mindennapi antológiát, valamint a nem kevésbé egyedülálló Ők is boldogan éltek? A férfi változat című novelláskötetet, amelyben 13+1 író folytatja ismert mesehősök történeteit. A nemzetközi színtérről velünk lesz az izlandi Jón Kalman Stefánsson a Menny és pokol trilógia szerzője, valamint itt mutatja be legújabb kötetét az amerikai André Aciman, a Találj rám! az adaptált forgatókönyvért Oscar-díjat nyert Szólíts a neveden című regény folytatása. A húzónevek között szerepel Sigríður Hagalín Björnsdóttir izlandi szerző A sziget című disztópikus regényével, a norvég Kim Leine A szellemidéző és a tiszteletes című írásával, valamint a svéd Elisabeth Åsbrink magyarországi szálakat is tartalmazó 1947 – Újrakezdés a háború után című könyvével. A fesztiválon figyelmet fordítanak az irodalom határterületeire is, így a méltán népszerű Margó Extra is folytatódik: az olvasáshoz fűződő élményeiről Lilu, Mautner Zsófi, Vitáris Iván és Lovasi András mesél. Utóbbiak koncertet is adnak, a fesztivál az Ivan & The Parazol zenéjével indul és Lovasival zárul. Emellett a Margón mutatják be a Rossz versek című film DVD-kiadásához készült novelláskötetet is, felolvasószínházzal egybekötött koncert formájában. A rendezvény hétvégi napjai a családoknak is kedveznek, lesz papírszínház, BOOKR Kids mesedélelőtt és Tóth Krisztina Malac és liba című legújabb kötetével is megismerkedhetnek az érdeklődők. A sokszínű programválaszték mellett a vásáron kedvezményes áron új könyveket is beszerezhetünk, s az a szóbeszéd járja, érdemes egynél többet is beszerezni, hogy kitartson a soron következő könyvünnepig. Infó: Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár, október 10-13-ig a Várkert Bazárban
Szerző

Elhunyt Dobozi Eszter

Publikálás dátuma
2019.10.09. 14:56

Fotó: Marjai János / MTI
A József Attila-díjas költő, író, a Forrás folyóirat szerkesztője életének 64. évében halt meg.
Életének 64. évében, hosszú betegség után szerdán elhunyt Dobozi Eszter József Attila-díjas költő, író, a Forrás folyóirat szerkesztője – tette közzé a Hiros.hu kecskeméti hírportál. Dobozi Eszter Cegléden született 1956-ban. A szegedi egyetem magyar-történelem szakán végzett, majd középiskolai tanárként Cegléden és Kecskeméten tanított. 1995 és 2019 között a kecskeméti Kodály Iskola igazgatója volt. A Forrás folyóirat szerkesztője 1989-től. Versei 1978-tól jelentek meg különböző folyóiratokban, a Tiszatájban, a Forrásban, az Alföldben, a Mozgó Világban, az Új Írásban, a Napjainkban és a Kortársban, a Hitelben és a Magyar Naplóban. Első önálló verseskötete, az Egy 1986-ban, a Tíz körömmel című szociográfiája 1994-ben jelent meg. Két regény fűződik a nevéhez, a Túl a rákbarakkon. Angelika naplójából (2008) és a Sánta Kata (2011). Utolsó verseskötete, a Hószín átfut, sár fennakad 2018-ban látott napvilágot. Dobozi Eszter 1992-ben Pilinszky János-díjat, 2004-ben Arany János-díjat, 2010-ben József Attila-díjat kapott. A magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként 2018-ban Magyarország Babérkoszorúja díjat vehetett át. 
Szerző
Témák
Dobozi Eszter