Légi farkasvadászat a Mátrában

Publikálás dátuma
2019.10.10. 12:06

Fotó: László Dávid / Népszava
Jövő hónapban már érkezhetnek az első új Airbus harci helikopterek, de a nagyjavításon átesett orosz forgószárnyasok még javában gyakorlatoznak.
- Ti ugrotok? - Halált megvető bátorsággal! - Akkor siessünk, mert naplemente előtt végeznünk kell! Alig zajlott le a fenti párbeszéd a Mi-17-es pilótája és a felderítők parancsnoka között, a magamfajta szárazföldhöz szokott civil még javában a biztonsági övével babrált, mikor a szállító helikopter puhán, de annál nagyobb robajjal már a levegőbe is emelkedett. Felszállás előtt a lelkemre kötötték, hogy odafönt már „ne ugráljak”, no nem mintha az embernek túl nagy kedve lett volna izegni-mozogni több száz méterre a föld felett, alig két lépésre a nyitott ajtó előtt - bármilyen gyönyörű kilátás is nyílt a lassan őszi színekbe öltöző Mátrára. Mint egy kolléga szellemesen megjegyezte, a repülés egyáltalán nem veszélyes, csak a zuhanás az, amivel azonban széles mosolyukból ítélve aligha értettek egyet az ejtőernyősök, akik előbb 500, majd 1500 méteres magasságból vetették ki magukat a semmibe. „Még három percünk maradt is” – nyugtázták aztán elégedetten már landolásnál a nap utolsó sugarainál, miután „begyűjtöttük” őket az egyik erdei tisztáson. Hasonló rohamtempóban zajlott az egész nap a Gyöngyös-Pipishegyi Repülőtéren, ahol az Air Wolf Hunting (légi farkasvadászat) 2019 hadgyakorlat keretében megállás nélkül helikopterek szelték az eget. Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis komoly járműparkot megmozgatva költözött le a Mátra lábához, valamint csatlakoztak hozzájuk a felderítőktől és a különleges műveleti egységektől, de még a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tisztnövendékei is beleszagoltak a kerozingőzbe. Felvonultatták a teljes repertoárt. Már megjelenésükkel, fülsüketítő zúgásukkal, és persze kétcsövű 30 milliméteres gépágyúikkal látványos erődemonstrációt tartottak a hegyek mögül előbukkanó Mi-24-es harci helikopterek, melyek idén tértek vissza oroszországi nagyjavításukról. Nem sok szusszanáshoz jutott, szinte egész nap gyakorlatozott a légi mentők kötelékéből átvett, tavaly nagyjavításon átesett AS350B, azaz a „Mókus” is. 
A legkomolyabb feladat azonban az orosz Mi-17-eseknek jutott. A 2017-ben ugyancsak felújított forgószárnyast nem csupán csapatszállításra és ejtőernyőzésre használták, de naplemente után egy kutató-mentő feladat végrehajtására is bevetették. A teljes sötétségben maga fölé fényes glóriát rajzoló helikopter megtalált egy „sérültet”, akit a leereszkedő katonák előbb biztonságosan rögzítettek, majd a fölöttük függeszkedő gép csörlőjével felhúzták. Hétfőn egyébként a gépek hasonló szimulációt végeztek: akkor egészen élethűen a „lakossági bejelentéstől” kezdve a lángoló „roncsok” és „sebesültek” felkutatásán át egy repülőgép-szerencsétlenség kutatás-mentését gyakorolták el. Effajta bevetésre a nehezen megközelíthető helyeken élesben is bármikor szükség lehet. A Honvédelmi Minisztérium adatai szerint évente több mint húsz éles riasztásuk van, volt már például, hogy Mór térségében ilyen csörlő segítségével mentettek ki egy bajba jutott hegymászót, lezuhant kisrepülőt, és eltűnt személyeket is kutattak már fel. Ha a gyakorlatozó helikopterek üzemideje a nagyjavítások után még hosszú évekig, legalább 2025-26-ig kitart is, lassan eljár felettük az idő. Lapunk információ szerint az Airbustól megrendelt első két H145M típusú könnyű-közepes forgószárnyas viszont már novemberben hazánkba érkezhet, amit év végéig újabb kettő követhet. A menetrend szerint az általános célú gépekhez jövőre 12, 2021-ben további 4 csatlakozik, amelyek között már lesz kutató-mentő, valamint tűztámogató feladatra specializált is. A Magyar Honvédség a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési-program keretében az orosz géppark lecserélésére 20 felfegyverzett H145M-et vásárolt, ezen kívül 16 H225M típusú nagy hatótávolságú szállító helikoptert rendelt.
Szerző
Frissítve: 2019.10.10. 15:04

Szaúd-Arábia kitárja kapuit a turisták előtt

Publikálás dátuma
2019.10.10. 11:20

Fotó: A szerző felvétele
Már turistavízummal is látogatható a konzervatív iszlám királyság, melynek szigorú szabályai csak részben vonatkoznak a külföldiekre.
Szaúd-Arábiában eddig is minden évben több millió külföldi fordult meg. Zömében muszlim zarándokok, akik a világ minden tájáról érkeztek, hogy felkeressék az iszlám két legszentebb helyét, Mekkát és Medinát. No meg üzletemberek, akik a világ húsz legnagyobb gazdaságát tömörítő G20-ak egyetlen arab államában próbáltak pénzt csinálni. A turisták előtt azonban zárva voltak a királyság kapui. Nem mintha nem lenne látnivaló. Inkább nem szorultak rá: a világ olajtartalékainak 25 százaléka fölött rendelkező Szaúd-Arábia gazdasága jól megvolt az idegen kultúrákból érkező külföldiek nélkül. Az olaj ugyan megmaradt, a világ és az ország azonban sokat változott. A megújuló energia és az elektromos autók korában a szaúdi vezetés időben felismerte, hogy készülnie kell az olaj utáni időszakra is, több lábra kell állítania gazdaságát. Főként, mert közben átalakult a társadalom is: az ország 34 milliós lakosságának 58 százaléka 30 év alatti, akik nyitottabbak a világra, és akiknek munkát kell teremteni. Mohammed bin Szalmán koronaherceg ezért meghirdette a Vízió 2030 reformprogramot, melynek keretében nemrégiben kitárták az ország kapuit a turisták előtt is. Reményeik szerint tíz éven belül évi 100 millió külföldit láthatnak vendégül, az ágazat egymillió embernek biztosít munkát, és a GDP 10 százalékát adja. Számos országban, köztük Magyarországon az interneten, vagy akár a reptéren is igényelhetünk turista vízumot, amely egy évre szól, és többszöri belépésre, de belépésenként legfeljebb 90 napos tartózkodásra jogosít. Ennek ára körülbelül 130 dollár (40 ezer forint), ami magában foglalja a biztosítást is. Budapest és Rijad között egyelőre nincs közvetlen járat – bár a tárgyalások már folynak – így csak Bécsből, vagy átszállással közelíthető meg. Szaúd-Arábia egy európai értelemben konzervatív, iszlám királyság, de szabályai csak részben vonatkoznak a külföldiekre. A vallási vezetőkkel együttműködve a belügyminisztérium egy 19 pontból álló egyfajta illendőségi listát állított össze. Ezek kötelezők a turistáknak, megsértésük 13 és 1500 euró közötti büntetéssel járhat. Inkább azonban olyan alapvető normák betartásáról van szó, mint hogy tilos a köpködés, a szemetelés, a hangos zenehallgatás ima idején, vagy az illetlen öltözködés. Természetesen az alkoholfogyasztás ugyancsak tiltott, ahogy Mekkába továbbra is csak muszlimok léphetnek be. Abaja viselésére ugyanakkor nem kötelezik a nőket, akik egyedül is utazhatnak, és például nem házas párok is aludhatnak egy szobában. A turista olyan páratlan helyekre látogathat el, amelyeket eddig csak igazán kevesen láthattak a világon. Szaúd-Arábia ugyanis korántsem csak sivatag. Nyugaton a Vörös-tenger mossa partjait, hasonló kristálytiszta, érintetlen élővilágtól hemzsegő vízzel, mint amit jól ismerhetünk Egyiptomból. Az északi al-Ulában többek között az ősi nabateus civilizáció sziklába vájt építményeit, köztük a sivatag közepén magasodó Kaszr al-Faridot (a Magányos Kastélyt) csodálhatjuk meg, melynek stílusa a jordániai Petrából lehet ismerős. Ezeken kívül az ország három UNESCO világörökségi helyszínnek ad otthont, nem beszélve a fővárosról, Rijádról, a történelmi Dzsiddáról, és számos kulturális és szórakoztató központról.
Szerző

Eldőlt: júliustól kell belépőt fizetni Velencében

Publikálás dátuma
2019.10.10. 11:02

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
Velencében 2020. július 1-jétől szednek belépődíjat azoktól a turistáktól, akik csak egy napra látogatnak a városba - döntötte el szerdán a városi tanács. A városnézés árát és a pénz beszedésének módját később határozzák meg.
A belépődíj bevezetését már korábban bejelentették, de eddig bizonytalan volt az időpontja. A városnézési illeték pontos mértékét később határozzák meg, a bevezetésről szóló határozat 3 és 10 euró között jelölte ki a határait, az összeg várhatóan függ majd attól, hogy mekkora a látogatottság egyes napokon.
Még a díjbeszedés módozatai is kidolgozásra várnak, de a hatóságok arra fognak törekedni, hogy a látogatók előre, az interneten vagy más olasz tartományokban is kiválthassák a belépési engedélyt. A cél az, hogy 2022-től teljesen elektronikus úton történjen a jegyváltás.
A bevételt Luigi Brugnaro polgármester szerint az óváros karban- és tisztán tartására fordítják.
Nem kérnek külön belépődíjat azoktól, akik szállást foglalnak a városban, mert a szállásdíj már most is tartalmazza a turisztikai adót. Mentesülnek a fizetési kötelezettség alól azok, akik dolgozni, tanulni vagy családi okból utaznak Velencébe.
A lagúnák városát csúcsidőben naponta 130 ezer turista özönli el, ami egyre jobban zavarja a helyi lakosokat.
Szerző
Témák
Velence belépő