A tojásevés igazsága

Publikálás dátuma
2019.10.11. 09:55

Fotó: Pixabay
Az utóbbi évtizedekben e népszerű táplálék bűnössé vált koleszterintartalma miatt. Pedig ha volna verseny a tökéletes táplálék címért, erős résztvevő lenne.
Könnyű hozzáférni, nem drága, nem nehéz elkészíteni, fehérjetartalma magas. „A tojásban minden összetevő megvan, ami ahhoz szükséges, hogy egy élőlény kifejlődjön, egyfajta sűrített táplálék” - mondta Christopher Blesso, a Connencticuti Egyetem táplálkozás tudósa a BBC-nek. De nem csak önmagában hasznos. Egy tanulmány kimutatta, hogy például a salátához adott tojás megkönnyíti az E-vitamin felvételét. Magas koleszterintartalma miatt azonban kegyvesztetté vált, mert összekapcsolták a szív- és érrendszeri betegségek nagyobb kockázatával. Egy tojássárgája 185 milligramm koleszterin tartalmaz, ami több mint a fele a napi ajánlott mennyiségnek, 300 milligrammnak. A koleszterint, ami egy sárga színű zsír, a máj és a belek termelik, minden egyes sejtünkben megtalálható, a sejtmembrán egyik alapvető építőköve. Szükségünk van rá a többek között a D-vitamin, az ösztrogén és a tesztoszteron előállításához. A szervezetünk megtermeli a szükséges koleszterint, de állati termékekből is hozzájutunk, szállítását a vérerekben a lipoprotein molekulák végzik. Mindenkinek más a lipoprotein összetétele, és ezért más mértékben vagyunk hajlamosak szív- és érrendszeri betegségekre. Az alacsony sűrűségű lipoprotein, azaz az LDL-koleszterin a rossz koleszterin: a májból az artériákba és a testszövetekbe jut, ha szintje megnövekedik a vérben és még oxidálódik is, lerakódása növeli a betegségek kockázatát. Ugyanakkor a tudósok nem kapcsolják össze közvetlenül a sok koleszterinfogyasztást és a szívbetegségek kialakulását. Az USA-ban és az Egyesült Királyságban nincs is már megszorítás a koleszterinfogyasztást illetően. Ehelyett fontosabbnak tartják, hogy mennyi telített zsírsavat fogyasztunk, ennek nagyobb mennyisége növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A transzzsírokat tartalmazó ételek növelik az LDL-szintet, a transzzsírok pedig - bár állati termékekben természetes módon is előfordulnak - a feldolgozás során kerülnek leginkább élelmiszerekbe.
A garnélarákok és a tojás az egyetlen élelmiszerek, amelyeknek miközben magas a koleszterintartalmuk, alacsony a transzzsír mennyiségük. Mivel a szervezetünk képes előállítani koleszterint, a mennyiségét is képes szabályozni, ha az emberek többet esznek, kevesebbet állítanak elő. „A legtöbb ember számára az ételekből származó koleszterin nem probléma” - mondja Elizabeth Johnson, a bostoni Tufts Egyetem kutatója. 250 tanulmány bizonyítja, hogy nincs összefüggés az ételek koleszterintartalma és a szívbetegségek között, sőt néhány koleszterin hasznos is lehet számunkra. A nagysűrűségű lipoprotein, azaz a HDL-koleszterin a májba tart, ahol feldarabolódik, és kiürül a testből. A HDL-t jótékony hatásúnak gondolják, mert megakadályozza a koleszterin lerakódását az érfalon. A mi számít tehát az LDL és HDL aránya, mert a magasabb HDL ellensúlyozza az LDL arányát.
Noha a legtöbb ember képes kiegyensúlyozni az elfogyasztott és a májban termelt koleszterint, 10-15 százalékuknál a vér koleszterinszintje megemelkedik a fogyasztás után. Egyes újabb kutatások azonban, cáfolni látszanak azt a vélekedést, hogy a tojásfogyasztás nincs rossz hatással az egészségre: 30 ezer ember átlag 17 évig tartó követéses vizsgálata révén kiderült, hogy napi fél tojással több fogyasztása a megengedettnél jelentősen növelte a szívbetegségek és az elhalálozás kockázatát. Ugyanakkor ez a tanulmány a bevont alanyok önbevallásán alapul, azt kérdezték tőlük, mit ettek az utóbbi hónapban vagy évben, majd 31 évre visszamenőleg követték egészségi állapotukat, vagyis a kutatók csak pillanatfelvételeket kaptak arról, mit ettek az alanyok, miközben étkezési szokásaink változnak az évek során. A tanulmány más eredményekkel is konfliktusban van, számos tanulmány épp azt jelzi, a tojásevés jót tesz az egészségnek. Egy kínai kutatás 500 ezer emberre alapozza ezt az állítást, bár az ok és a hatás elkülönítése itt sem történt meg. Vagyis a kérdés: akik egészségesebbek két tojást esznek naponta, vagy azért egészségesebbek, mert tojást esznek?
Szerző
Frissítve: 2019.10.14. 08:18

800 ezer életet menthetne meg a mentális betegségek felismerése

Publikálás dátuma
2019.10.10. 16:35

Fotó: AMELIE-BENOIST/BSIP / AFP
Az öngyilkosságra mint globális népegészségügyi problémára hívják fel a figyelmet a nemzeti pszichiátriai társaságok a lelki egészség világnapja alkalmából, tájékoztatva az embereket a megelőzés lehetőségeiről.
Hatékony, bizonyítékon alapuló megelőző programokat érdemes bevezetni közösségi és egyéni szinten is az öngyilkosságok és az öngyilkossági kísérletek megelőzésére. Továbbá hangsúlyt kell fektetni az egészségügyi dolgozók ismereteinek bővítésére és prevenciós képzésére – áll az Európai Pszichiátriai Társaság (EPA) a lelki egészség világnapján kiadott közleményében.  
Véleményük szerint a megelőzésben specifikus képzésekre van szükség, amelyek a diagnosztikai készségek és a depresszió felmérésének javítását, az öngyilkossági gondolatok feltárását célozzák, és ezt a képzést már az egyetemen, illetve a rezidensi időszak alatt el kellene kezdeni.
Hozzátették, a pszichiátereknek - az öngyilkosság megelőzésében nyújtott klinikai szerepükön túl - nem szabad elhanyagolniuk az oktatási és képzési szerepüket sem az általános és pszichoszociális ellátásban.  
A mentális betegségek sok embert érintenek, öngyilkossághoz is vezethetnek, de ezek a betegségek felismerhetőek és jól kezelhetők. Ebből kifolyólag az öngyilkosság mögött meghúzódó okok felismerése és kezelése a leghatékonyabb módja annak, hogy évente 800 ezer életet megmenthessünk és sokak életminőségét javíthassuk - írták.
Szerző

Évente hatezer magyar vakul meg, pedig sokszor megelőzhető lenne

Publikálás dátuma
2019.10.10. 14:47

Fotó: Michèle Constantini/PhotoAlto / AFP
A látás világnapja alkalmából csütörtökön Székesfehérváron működik az ország legnagyobb mobildiagnosztikai központja.
Évente több mint hatezer ember veszíti el a látását Magyarországon, körülbelül a felüknél megelőzhető lenne a vakság kialakulása – mondta Resch Miklós, a Magyar Szemorvos Társaság főtitkára az M1-en.
A vakság Magyarországon elsősorban az idősebbeket érinti és legfőbb kiváltó oka a szemfenéki meszesedés, a zöldhályog és a diabétesz. A globális adatok szerint a vakság vezető oka világszerte a szürkehályog, de a szakember megjegyezte, Magyarországon teljesen háttérbe szorult ez a - tizenöt perces műtéttel gyógyítható - szembetegség.
Dankovics Gergely, Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának igazgatója elmondta, a látás világnapja alkalmából csütörtökön Székesfehérvárra vitték az ország legnagyobb mobildiagnosztikai központját, ahol 37 féle ingyenes, például látás- és szemüvegdioptria-vizsgálatot végeznek el az orvosok.
A látás világnapját 2000 óta tartja október második csütörtökén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a vakság megelőzésére alakult nemzetközi ügynökség (IAPB). Magyarországon október a "látás hónapja", országszerte több száz vizsgálati ponton lehet ingyenes látásvizsgálatot és szaktanácsadást kérni.
Szerző