Csalódtak azok az egészségügyi vezetők, akik azt gondolták, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) konferenciáján megtudhatják, milyen szempontok alapján kötnek vagy sem útilaput a talpukra. Csütörtökön Gulyás Gergely kancellária miniszter éppen lapunk kérdésére jelentette be, hogy ez lesz az utolsó év, amikor a kormány utólag kifizeti a kórházi adósságokat. A politikus megüzente azt is e szektornak, hogy a számla rendezését alapos vizsgálat előzi meg, s ha úgy találják, hogy az eladósodásban van felelőssége az intézményvezetőnek, akkor vezetőváltás is lesz.
A kórházak gazdasági vezetőinek siófoki közgyűlésére a kormányzat középvezetőket és egy főosztályvezetőt küldött, akiket a mandátum hiányán kívül még az is erősen feszélyezett, hogy a rendezvény az önkormányzati választások előtt két nappal zajlott. Mint azt jelezték is, nehéz ilyenkor őszintén beszélni a várható változásokról. Ezekről csak annyit árultak el, hogy rendkívül nagyívű reformok készülnek, az egészségpénztárt és az államtitkárságot is „áthatja a szellemi izgalom”, bár politikai döntés még nincs az ellátórendszert szinte minden vonatkozását érintő változásokról. Mivel az érintettek ezekről így érdemben nem beszélhettek, a legtöbb szó arról esett, hogy mennyire megfeszíti a napi működést, hogy nincs elég pénz a gazdasági-műszaki feladatokat ellátók alkalmazására; hogy milyen szerkezeti okai vannak a kórházak számláin rendre felgyűlt adósságnak. A gazdasági-műszaki területen dolgozók legnagyobb gondja az alacsony bér. Húsz éve nem kaptak forrást az intézmények az ő bérük rendezésére. Így a gazdasági vezetők minden erőfeszítése ellenére sincs ember, a nyugdíjba menők helyett nem tudnak újat felvenni.
Az egyik nagy kórház gazdasági vezetője jelezte, hogy a vállalkozó orvosok óradíjai egyre nőnek, ezekre nem is rendelkeznek fedezettel, a közalkalmazotti béremelések pedig tovább növelik a bérspirált. Arra lett volna kíváncsi, van-e terve a kormányzatnak arra, hogy valamilyen keretek közé szorítsa az orvosi óradíjakat. Jelezte azt is, hogy segítséget várnak, mert a „hatékonyságot fölmutató” intézmények számláiról év végén elvonják a megtakarított összegeket. Az utóbbival kapcsolatban Farkas Marianna, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgató-helyettese azt mondta: hivatalának van megoldási javaslata, de az ehhez szükséges jogszabályról még nincs döntés. Wagner Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) főosztályvezetője ezt azzal egészítette ki, hogy a pénzügyi tárca készíti az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosítást, és az várhatóan 2020. január elsején lép életbe. Arra a kérdésre, hogy annak hatálya visszamenőleges lesz-e, vagy az, csak a jövőre vonatkozik, nem hangzott el egyértelmű válasz.
Gondos Miklós, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója maga is elismerte, hogy kinyitották pandora szelencéjét, amikor az egyik nagy fővárosi sürgősségi centrum válságkezelésére 10-15 ezer forintos óradíjakat kínáltak az orvosoknak. Iszonyúan nőnek a vállalkozóként foglalkoztatottak bérköltsége, miközben azt közpénzből kell finanszírozni.
Wagner Péter főosztályvezető ezt azzal egészített ki, hogy a szakemberhiány feszítő probléma, de szerinte nem oldható meg az óradíjak korlátozásával. Radikálisabb, rendszerszerűbb megoldásokkal, csomaggal készülnek, amely érinteni fogja az orvosok jogállását, jogviszonyát, a köz- és a magánellátás kapcsolatát is.
A vasárnapi választás után talán azt is megtudjuk, mit tervez a tárca.
