Erdogan személyesen köszönte meg Orbánnak, hogy szembement miatta az EU-val

Publikálás dátuma
2019.10.14. 18:50

Fotó: KAYHAN OZER / AFP
Azerbajdzsánban, a Türk Tanács ülése előtt találkoztak kettesben.
Kétoldalú megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan török elnökkel hétfőn Bakuban, ahová mindketten a Türk Tanács soron következő ülésére érkeztek - írja az MTI. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár a találkozó után az MTI-nek kifejtette: a török elnök köszönetet mondott azért, hogy Budapesten a közelmúltban megnyitották a Türk Tanács első európai irodáját. A kétoldalú kapcsolatok további fejlesztéséről is tárgyaltak, Orbán Viktor pedig azt mondta, nagy várakozással tekint a magyar-török kormányzati csúcstalálkozóra, amelyet november 7-én tartanak Budapesten. Recep Tayyip Erdogan továbbá megköszönte Magyarország kiállását Törökország mellett a nemzetközi színtéren - közölte Havasi Bertalan. Bár erről az MTI némán hallgat, Erdogan nagy valószínűség szerint azt köszönte meg Orbánnak, hogy Magyarországnak elsőre sikerült megvétóznia Törökország uniós elítélését, amiért az háborús offenzívát indított Szíriában. Azóta az EU egységet mutat, ma Magyarország is beállt a sorba, és a többi uniós országhoz hasonlóan nem ad el fegyvert Törökországnak, és elítéli az offenzívát.
De vissza az MTI-hez: végül a török elnök legutóbbi budapesti látogatását felidézve megállapították, hogy a felújított és akkor átadott Gül Baba türbéje a török és a magyar polgárok szemében egyaránt közkedvelt helyszín lett a magyar fővárosban - tájékoztatott a helyettes államtitkár.
Szerző
Témák
Erdogan Orbán

Ismét nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Carles Puigdemont volt katalán elnök ellen

Publikálás dátuma
2019.10.14. 17:26

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
A spanyol hatóságok abban bíznak, hogy Belgium ezúttal kiadja a két éve önkéntes száműzetésben ott élő függetlenségi politikust.
A Népszava megírta, hogy a spanyol legfelsőbb bíróság zendülés miatt kilenc katalán függetlenségi vezetőt ítélt 9 és 13 év közötti börtönbüntetésre. A Carles Puigdemont elleni elfogatóparancsot most a közrend elleni bűncselekménynek számító zendülés és közpénz hűtlen kezelése miatt kérte a spanyol bíróság Puigdemont ellen. A spanyol hatóságok abban bíznak, hogy Belgium ezúttal kiadja a két éve önkéntes száműzetésben ott élő függetlenségi politikust - írja az MTI. A leváltott elnök és egykori kormányának szintén külföldre menekült négy tagjának kiadatását korábban Belgiumban és Németországban is elutasították. A belga bíróság akkor a kérelem szabálytalanságára hivatkozott, míg a német bíróság a vádpontok közül nem látta megalapozottnak a lázadás bűncselekményét, és csak hűtlen kezelés miatt adta volna át a politikust a spanyol hatóságoknak. A német döntés azt jelentette, hogy kiadatása esetén Carles Puigdemont kizárólag ebben a vádpontban lett volna felelősségre vonható. Vagyis kisebb súlyú bűncselekmény miatt állhatott volna bíróság elé, mint egykori beosztottjai, akik nem hagyták el az országot. A spanyol bíróság, hogy ezt elkerülje, inkább visszavonta az elfogatóparancsot.

Puigdemont: Felháborító!

A volt katalán elnök felháborítónak nevezte a spanyol legfelsőbb bíróság hétfői döntését - írja az MTI. Puigdemont hangsúlyozta: eljött az ideje a cselekvésnek. "Fiaink és lányaink jövőjéért, a demokráciaért, Európáért és Katalóniáért" - fogalmazott. A volt katalán vezető szerint a döntés - ahogy az Európai Bizottság legutóbbi jogállamiság helyzetét vizsgáló jelentése is - azt bizonyítja, hogy Spanyolország "távol áll a demokráciától" olyan kérdéseket tekintve, mint például az igazságszolgáltatás függetlensége, vagy az alapvető értékek védelme. "A valóság szégyenletes, Spanyolország a sor végén kullog" - írta. "Szabadságot a politikai foglyoknak!" - hangoztatta végül a katalán politikus. Jan Jambon belga belügyminiszter Twitter-üzenetben reagált a spanyol bírósági döntésre. Véleménye szerint a katalán politikusokkal szemben hozott határozat "aránytalan". A politikai konfliktust a tárgyalóasztal körül zajló párbeszéd útján kell megoldani - tette hozzá.

Szerző
Frissítve: 2019.10.14. 19:15

Az EU egésze elítéli a török offenzívát, és egyetlen tagország sem szállít fegyvert Erdogannak

Publikálás dátuma
2019.10.14. 15:48

Fotó: AREF TAMMAWI / AFP
"Néha az Európai Unióban is történnek csodák" - ezzel vezette fel a bejelentést a luxemburgi külügyminiszter.
Az "embargó" jogi részleteit még ki kell dolgozni, de a politikai döntés megszületett: az Európai Unió tagállamai megállapodtak abban, hogy egyetlen ország sem szállít fegyvereket Törökországnak. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter arról is beszámolt, hogy az EU tagállamai egyként ítélik el Törökország északkelet-szíriai bevonulását, amelyet inváziónak tekintenek, és amelyet a nemzetközi jog alapján semmi sem indokol. Asselborn reggeli nyilatkozatában a török offenzívát bűncselekménynek nevezte, továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy a szíriai beavatkozás más NATO-országokat is háborúba sodorhat, ha Szíria vagy szövetségesei ellenoffenzívát indítanak Törökországgal szemben, és ezért Ankara kéri a katonai szövetség alapító szerződésének kollektív védelmet lefektető 5. cikke alkalmazását. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Twitteren azt írta, hogy a külügyminiszterek megállapodásra jutottak az északkelet-szíriai kérdéssel kapcsolatos zárónyilatkozat szövegéről, és az EU teljesen egységes. A dokumentumot egyelőre nem tették közzé, így részletei még nem ismertek.
Federica Mogherini
Fotó: Dursun Aydemir / AFP

Megerősödhet az Iszlám Állam

Az unió tagországainak külügyminiszterei tanácskozásukon, a döntést megelőzően arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európai Uniónak hangsúlyoznia kell, hogy a civil lakosságot is súlyosan veszélyeztető észak-szíriai török katonai műveletek destabilizálják a régiót, és újabb komoly humanitárius katasztrófával fenyegetnek.  Heiko Maas német külügyminiszter kiemelte, hogy már eddig is ezrek menekültek el otthonaikból. "Látni kell, hogy az ilyen műveletek az Iszlám Állam ismételt megerősödéséhez vezetnek, amelyet minden eszközzel meg kell akadályozni" - fogalmazott. A katonai offenzíva jelentősen hátráltathatja az ENSZ által támogatott békefolyamat kimenetelét, ami nem csak a régió, de Európa biztonságát is veszélyezteti. Az uniónak ismételten és nagyon határozottan hangsúlyoznia kell Törökország felelősségét a kérdésben, ugyanakkor fontos az is, hogy a szoros párbeszéd folytatódjon a felek között - hangsúlyozta a német külügyminiszter. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter azt mondta: az Európai Uniónak nagyon határozottan el kell ítélnie a Szíria észak-keleti részén vezetett török offenzívát, és fel kell szólítania Ankarát, hogy állítsa le a támadásokat. Mindez, úgy tűnik, megtörtént, az Európai Unió ritka egységet mutat a kérdésben.
Tízezrek menekülnek az érintett területekről
Fotó: Delil Souleiman / AFP

Putyinék különutasok

Oroszország még gondolni sem akar arra, hogy katonai konfliktusba sodródhat Törökországgal az Északkelet-Szíriában zajló török offenzíva miatt - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn Rijádból. Felhívta a figyelmet, hogy a konfliktus megelőzésére a két ország katonái kommunikációs csatornákat építettek ki egymás között, és hogy Moszkva és Ankara egyéb szinteken is kapcsolatban áll egymással. Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban telefonon beszélt török hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogannal, és eszmecserét folytatott egymással a két ország külügyminisztere is.

Eközben Törökország

 Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn arra utalt, hogy a török hadsereggel szövetséges Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) nevű arab ellenzéki milícia az északkelet-szíriai offenzívával párhuzamosan betörhet az északnyugati, ugyancsak a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd fegyveresei által ellenőrzött Manbídzs térségébe is. A török államfő az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatót, mielőtt Azerbajdzsánba indult hivatalos látogatásra, szerinte Törökország és az Egyesült Államok annak idején arról állapodott meg, hogy az YPG - amelyet Ankara terrorszervezetnek, Washington ugyanakkor szövetségesének tekint - 90 napon belül elhagyja Manbídzs térségét. Erdogan azt mondta: több mint egy év eltelt, de a kurd milícia még mindig nem vonult ki onnan. A török elnök jelezte: "Manbídzs tényleges birtokosai, arab testvéreink be fognak oda lépni". Ankara pedig biztosítani fogja belépésüket és ottani biztonságukat - tette hozzá.            Az Ihlas török hírügynökség hétfőn azt jelentette, hogy az északkelet-szíriai offenzívával párhuzamosan az Eufrátesz folyó nyugati partjára, tehát a 2016 augusztusa óta török fennhatóság alatt álló területekre is érkeztek török csapatok, harckocsik, páncélautók és katonai személyzet. Az Ihlas úgy tudja, hogy a katonák pontonhidat építenek, és átlépnek az Eufrátesz keleti oldalára, az YPG fennhatósága alatt álló területekre. 
Ankara a szerda óta zajló Béke Forrása fedőnevű északkelet-szíriai hadművelet keretében állítása szerint már ellenőrzése alá vonta a határ menti Rász el-Ajn és Tell-Abjad városát, az új célpont pedig nyugatról bevenni a szintén határ mentén fekvő Kobani városát. Az YPG-vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab ernyőszervezet vasárnap megállapodott Damaszkusszal szíriai kormányerők telepítéséről a török határ mentén, hogy segítséget nyújtsanak a török offenzíva megállításához, valamint "azoknak a területeknek a felszabadításában, ahová behatolt a török hadsereg a zsoldosaival együtt". A megállapodás értelmében a kormánykatonák az SDF-fel együtt ellenőrzésük alá vonják a Kobánihoz közeli határszakaszt. Erdogan hétfőn - az ezt keresztező török terveket illetően - úgy vélte, hogy Kobániban "nem lesz gond", mert a Damaszkuszt támogató Oroszország "pozitívan áll" a dologhoz. Az al-Majadín szíriai állami televízió közlése szerint a szíriai katonák vasárnap Manbídzs területére is beléptek.
Szerző