Áder akár fogadást is kötne a Mátrai Erőműről

Publikálás dátuma
2019.10.15. 18:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Áder János fogadna tudósítónkkal, hogy 2030-ban már nem termel szénből áramot Mészáros Lőrinc Mátrai Erőműve, és az eddigieknél jóval több költségvetési forrású vízberuházásért lobbizna.
- Kössünk fogadásokat és nézzük meg 2030-ban, kinek lett igaza? - kérdezett vissza Áder János kedden a Víz Világtalálkozó sajtótájékoztatóján a Népszava kérdésére. Az iránt érdeklődtünk a köztársasági elnöknél, miként magyarázná, hogy miközben többször hitet tett a hazai szénalapú áramtermelés 11 éven belüli megszüntetése mellett, a magyar kormány ezt máig nem erősítette meg, hangsúlyozva, hogy erről nem született döntés. (Igaz, a két fél kerüli a szembehelyezkedést.) Áder János válaszában nyilvánvalóvá tette: a kérdés lényegében a Mátrai Erőmű bezárásáról szól. (A félreérthető megfogalmazások mögött sokan azt sejtik, hogy a Mátrai Erőmű új tulajdonosa, a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc bizonytalankodni látszik befektetése megtérülési esélyeit illetően.) 2030 még odébb van, de elég jó tippeket mernék tenni arra, hogy amit mondok, az addig megvalósul – tette hozzá. Arra nem felelt, hogy ennek érdekében nyújtana-e be törvénymódosító javaslatot. A Víz Világtalálkozóhoz szorosabban kapcsolódó kérdésünkre a köztársasági elnök hitelt adott ama elemzéseknek, miszerint csak a hazai víziközműrendszer 1500-3000 milliárd – évi százmilliárd – forintos felújításra szorul. Arra a felvetésünkre viszont, hogy Magyarországra is vonatkozik-e világszintű követelése, miszerint a GDP fél százalékát vízügyi fejlesztésekre kellene fordítani, úgy fogalmazott: lobbizni fog a költségvetési forrású vízipari támogatásokért, amihez előbb-utóbb hozzá kell fogni. Emlékeztetett arra - amiként azt António Guterres ENSZ-főtitkár a konferenciához szóló videóüzenetében is megfogalmazta -, hogy a szükséges eljárások ismertek. Említett például egy olyan – a konferenciához kapcsolódó kiállításon is látható - magyar fejlesztést, ami kevesebb felszíni beavatkozást tesz szükségessé. Másik kapcsolódó felvetésünkre, miszerint tavaly a Duna alacsony vízállása miatt már csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű termelését, emlékeztetett, hogy ez „csak” néhány napig tartott, illetve szakértők úgy tájékoztatták, hogy a tavalyi, rekord alacsony vízállást az új atomblokkok tervezésénél is figyelembe veszik. Ismét kiállt a nukleáris bővítés mellett, például azért, mert szerinte a klímavédelem mellett így tartható fenn az életszínvonal.
Nem csak a kormányoknak, az egész társadalomnak át kell éreznie a vízellátás fontosságát – hangsúlyozta Shri Gajendra Singh Shekhawat, India vízügyi minisztere. Példaként említette, hogy míg a Narendra Modi vezette kabinet 2014-es megválasztásakor társadalmuknak csak 39 százaléka fért hozzá mellékhelyiséghez (vagyis 600 millió indiai lényegében az utcán ürített), ezt mára kormányuk hathatós intézkedései nyomán száz százalékra növelték. Most 50 milliárd dolláros állami beruházással a jelenleg 18 százalékos vezetékesvíz-ellátást oldanák meg. A Budapesten megrendezett, három napos Víz Világtalálkozó fő üzenete: megelőzni a vízválságot. Bár Arnold Schwarzenegger végül lemondta részvételét, Hun Sen kambodzsai miniszterelnök előadásában részletesen kidolgozott, pontokba szedett világszintű intézkedési tervet ismertetett. A felszólaló állami vezetők és szakértők alapvetően változatlanul az éghajlatváltozás okozta vízkrízisből – a kevés, a sok és a piszkos vízből – eredő világszintű veszélyekre – így például százmilliók elvándorlására – figyelmeztetettek. A leghatásosabb üzenet mégis talán a Recirquel bevezető légiakrobata-előadása alatt énekelt siratóban hangzott el: (...) Nem úgy van az, mint volt régen | Nem sétálunk át a folyón, a befagyott jégen | Üres meder annak helye, kiszáradt a forrás vize (...)

Londonból Budapestre telepített zöldszervezet

A Víz Világtalálkozóhoz kapcsolódóan Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára, valamint Frank Rijsberman, a szöuli központú Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) főtitkára megállapodott arról, hogy a nemzetközi klímavédelmi tanácsadó szervezet európai központját Londonból Budapestre helyezi át.

Szerző
Frissítve: 2019.10.15. 19:24