A Fidesz sokadszor is nemet mondott a rezsicsökkentésre

Publikálás dátuma
2019.10.22. 07:30

Fotó: Katarzyna Wojtasik
A Fidesz-KDNP hétfőn 11. alkalommal is kisiklatta az MSZP piaci áresésen alapuló rezsicsökkentési javaslatát. A kormány szerint 2030-ra megfeleződhetnek a háztartási gázigények.
Hétfőn ismét, 2014 óta nem kevesebb mint 11. alkalommal siklatta ki már a nyílt ülés előtt a parlament kormánypárti többsége a szocialisták lakossági gázárcsökkentési javaslatát. Az indítvány lényege, hogy az ellenzéki párt a világpiaci tarifák – vagyis a fűtőanyag beszerzési költségei – jelentős csökkenésére hivatkozva átlagfogyasztásig 32 százalékos lakossági gázárcsökkentést követel a Fidesz-KDNP-kormánytól. Eme árcsökkenés nyomán az átlagfogyasztásig tizedével mérsékelnék a háztartási villamosenergia-tarifát, illetve ugyanennyit nyesnének a lakossági távhő hatósági árából is. Indoklásuk szerint nem lenne helyénvaló, ha a nemzetközi gázárak tartós, 60-70 százalékos esése nem jutna el a magyar családokhoz. Emlékeztetnek, hogy a hazai lakosságnak szánt gázt az állami MFGK vásárolja meg az orosz Gazpromtól, mégpedig piacihoz közelítő áron. Leeső beszerzési árai nyomán így az állami cégnél egyre nagyobb extraprofit halmozódik fel. Ezt ugyan nyilvános mérlegükben is fel kell tüntetniük – a keret mértéke tavaly év végén a 40 milliárdot közelítette -, a kormány azt 2014 óta nem adja át a lakosságnak árcsökkentés formájában. (A tavalyi parlamenti választások napján az Orbán-kormány a keretből 12-12 ezer forint kedvezményt juttatott a háztartási gáz- és távhőfogyasztóknak. A 9 ezer forintos rezsiutalványt ellenben nem ebből, hanem adófizetői forrásokból állták.) A módosító javaslatot jegyző Tóth Bertalan MSZP-elnöktől megtudtuk: a gazdasági bizottság tegnap vita nélkül utasította el az indítvány tárgysorozatba vételét. Az előterjesztők képviseletében jelen lévő MSZP-s képviselő ismertette az indítvány lényegét, majd a bizottság fideszes elnöke, Bánki Erik szavaztatott. Se a kormány, se a Fidesz, se a KDNP nem szólt hozzá. A döntés azt mutatja, a fideszes képviselők még vitatkozni sem hajlandók arról, hogy a kormány indokolatlanul drágábban adja a gázt a lakosságnak – fogalmazott az ügy kapcsán Tóth Bertalan. Pedig a számok azt mutatják, hogy bőven tudna árat csökkenteni a kormány. Nem rezsiutalványokkal, nem csak egyes csoportoknak, hanem a szolgáltatási ár csökkentésével és mindenkinek. Mindez csak akarat kérdése – nyomatékosította az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője. Az MSZP számára elfogadhatatlan, hogy a fideszes képviselők befogják a fülüket és csukott szemmel segítenek abban, hogy Mészáros Lőrinc, a MET és a többi energetikai multi minél jobban megtömje a zsebét. Továbbra is követeljük, hogy az átlagfogyasztás mértékéig csökkentsék a gáz, az áram és a távhő árát – jelentette ki Tóth Bertalan.

Orbán 50 ezer 200 milliárdot kér klímára

Orbán Viktor és Hadházy Ákos ellenzéki honatya tegnapi, az Országgyűlésben bemutatott táblás performansza némiképp elhomályosította a kormányfő ezt követően tett fajsúlyos bejelentését. Eszerint ahhoz, hogy Magyarország az EU igényeinek megfelelően 2050-re teljes egészében úgynevezett klímasemlegessé váljék, számításaik szerint 50 ezer 200 milliárd forintra van szükség. (Ez nagyjából megfelel a lapunk által korábban közölt évi mintegy 2 ezer milliárd forintos igénynek.) A klímasemlegesség azt jelenti, hogy semmi – sem az ipar, sem a fűtés, sem a közlekedés, sem más – nem bocsát ki több szén-dioxidot, mint amennyit különböző fejlesztésekkel le is tudnak kötni. Míg a nyáron az EU 24 tagállama a tervre már igent mondott, a kezdeményezést pénzt hiányolva harmadmagával az Orbán-kabinet is elvetette. A miniszterelnök klímasemlegesség alatt az áramtermelés teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentességét, a fűtési célú gázfelhasználás megszüntetését és a száz százalékosan elektromos alapú közlekedést érti. Magyarország szerint ez csak mélyreható gazdasági átalakításokkal érhető el – fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor a következő hét éves uniós költségvetési ciklus jövő évi vitájára emlékeztetve bejelentette: az ezzel kapcsolatos pénzügyi igényeinket a múlt héten Brüsszel számára benyújtottuk. Noha ennek mértékét nem számszerűsítette, ez „az EU komoly hozzájárulása nélkül nem fog menni, amire igényt is tartunk” - zárta felszólalását Orbán Viktor. A miniszterelnök a kormány júniusi, komoly nemzetközi felzúdulást keltő pálfordulása indoklásában amúgy azt is kikötötte, hogy az EU a Magyarországnak szánt klímavédelmi támogatását semmilyen módon nem kötheti konkrét célokhoz. Orbán Viktor tegnapi bejelentésére rímeltek a Sárváron megrendezett 50. Nemzetközi Gázkonferencián Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára által tegnap mondottak. A kormány eszerint arra számít, hogy 2030-ig a jelenleg mintegy évi 3,5 milliárd köbméteres lakossági gázfogyasztás körülbelül megfeleződik. Az államtitkár szerint ennek egyik oka a közintézmények és a lakások szigetelése. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a Fidesz-KDNP-kabinet 2016 óta nem hirdetett magáningatlanok szigetelésére vissza nem térítendő támogatási pályázatot.

Fáziskésésben a kormány

Tavaly mintegy 4 százalékkal, 10,3 milliárd köbméterről 9,9 milliárd köbméterre csökkent az ország gázfogyasztása - számítható ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által tegnap közzétett jelentésből. A jelenséget a hatóság nem indokolta. A visszaesést, amire az év elején lapunk hívta fel a figyelmet, szakértők a magasabb hőmérséklettel indokolták. Az iparág ugyanakkor ezt egyelőre nem köti össze érdemben az éghajlat jövőben is várható, folyamatos felmelegedésével. Olyannyira, hogy a kormány szinte naponta sürgeti újabb nemzetközi gázvezetékek kiépítését. Tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az általa a Közel-Kelet egyik legjelentősebb kőolaj- és földgázkitermelőjeként jellemzett Omán fővárosában, Maszkatban magyar nagykövetséget avatott. Államtitkára, Menczer Tamás pedig Bulgáriában az úgynevezett "déli gázfolyosó" kiépítését sürgette.

Szerző
Frissítve: 2019.10.22. 07:51

Mégsem vesztette el közpénz jellegét

Publikálás dátuma
2019.10.21. 20:22

Fotó: Népszava
A kormány három évig vitatta az Eurostat állításait.
A kormány visszavonulót fújt, és hosszú évek hiábavaló vitája után elismerte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné alapítványai az államháztartás részét képezik, vagyis mégsem veszítették el közpénz jellegüket, hiába mondta ki ezt egy törvényi indoklásában a fideszes parlament. A dolog szépséghibája, hogy ez a kormányzati beismerés nem a magyar kabinet, még csak nem is a Pénzügyminisztérium, hanem az unió statisztikai hivatalának az közleményéből derül ki. Az Eurostat ugyanis hétfőn visszavonta magyar államháztartási statisztikai adatok megbízhatatlanságával kapcsolatos minősítését, miután a magyar kormány elismerte, hogy a jegybanki alapítványok és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség is az államháztartás részét képezi, így ezen költségvetési szervek pénzügyi műveleteinek eredményeit be kell számítani az államháztartási egyenlegbe és az államadósságba. Ezen felülvizsgálatok eredményeként visszamenőleg néhány tized százalékponttal megemelte az Eurostat a magyar államadósság mértékét: tavaly a két szerv miatt GDP 0,3 százalékával (128 milliárd forinttal), 2017-ben a GDP 0,4 százalékával (155 milliárd forinttal) lett magasabb az államadósság. Így tavaly a GDP 70,2 százaléka volt az államadósság mértéke, az előző évi 72,9 százalék után. A Pénzügyminisztérium reagálásából az is kiderül, hogy a kormány tervei szerint a 2022-ig tartó kormányzati ciklus végére a GDP 60 százalékára mérséklik az államadósság mértékét – ezen szint elérésével a magyar gazdaság egy újabb euróbevezetési követelményt teljesít. Az Eurostat közleménye három éves kötélhúzásának vetett véget a magyar kormány és az Eurostat között. Az uniós statisztikai hivatal először 2016 őszén jelezte magyar kormánynak, hogy mindaddig nem hitelesíti a magyar államadósság-adatokat, amíg az MNB alapítványokat, az Eximbankot és Szénhidrogén Készletező Szövetséget nem sorolja vissza, illetve az államháztartás alá. A kormány három évig vitatta az Eurostat állításait, ám mind a három ügyben végül beadta a derekát. Az MNB alapítványok vagyona ma mintegy 276 milliárd forint, a vagyon forrása a a jegybanki nyeresége, amely jelentős részben a forint gyengülése miatt keletkezett. Az alapítványok a vagyonuk hozamát oktatási és civil szervezetek támogatásra fordítják, vagyon jelentős része államkötvényekben, ingatlanokban és cégekben fekszik. Az alapítványi vagyont az MNB előszeretettel használta baráti cégek finanszírozásra: így került jelentősebb alapítványi betét a Mészáros Lőrinchez köthető MKB Bankba, vagy a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó – azóta már csődbe ment NHB Bankba is.
Szerző

Felesleges a vasútfelújítás Budapest és Belgrád között

Publikálás dátuma
2019.10.21. 18:09
Képünk illusztráció
Fotó: Zi xin / AFP/Imaginechina
Az ellenzéki pártok az egész beruházást értelmetlennek tartják.
Egyelőre semmi eredménye nincs annak, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter és kínai társa, Vang Ji szeptember végén - New Yorkban, az ENSZ közgyűlés idején - megállapodott a Budapest–Belgrád-vasútvonal előkészítésének felgyorsításáról. Márpedig a kínai kölcsönből és közreműködéssel készülő vasútvonal építésének kivitelezési szerződése csak abban az esetben lép hatályba, ha megkötötték a régóta késlekedő hitelmegállapodást is. Az ellenzéki pártok azonban az egész beruházást értelmetlennek tartják. Több LMP-s képviselő olyan országgyűlési határozatot próbált az Országgyűlés napirendjére vétetni, amelyben felkérik a kormányt, kezdjen tárgyalásokat a projekt leállításáról. Mindez azonban próbálkozás maradt, mert a bizottságban is meglévő kormánytöbbség hétfőn - több más ellenzéki indítvánnyal egyetemben - leszavazta ezt is. Az ellenzéki honatyák arra hivatkoztak, hogy a beruházás csak 2400 év alatt térülne meg, ugyanakkor az 500 milliárd forintos kínai hitel visszafizetési kötelezettsége a magyar adófizetőket terheli majd. 
Vang Ji és Szijjártó Péter a júliusi budapesti látogatáskor
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Keresztes László Lóránt frakcióvezető és képviselőtársai arra is felhívták a figyelmet, hogy a magyar kormány által 31 millió euróért nemrég megvásárolt trieszti kikötői partszakasz, és a 100 millió eurós beruházással felhúzni tervezett logisztikai központ ellentmondásban van a görög pireuszi kikötő elérésére irányuló vasúti beruházással. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint ugyanis a Pireuszban kikötő kínai tengerjárókról kisebb hajók Triesztbe szállítják az árut. Ha ez így lenne, akkor a „magyar" kikötő megléte hazai szempontból önmagában is feleslegessé tenné a Budapest-Belgrád vasútprojektet.  Ugyancsak leszavazták hétfőn a kormánypárti képviselők azt a párbeszédes indítványt az európai ügyek bizottságában, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Központi Bank által működtetett, és az európai pénz bevezetésének előszobájaként emlegetett árfolyammechanizmushoz (ERM II.). A képviselők azt javasolják, hogy a választópolgárok országos népszavazással döntsenek az euró bevezetéséről, és ehhez ne legyen szükséges  az alaptörvény módosítása, hanem helyettesítse ezt egy feles euróátállási törvény.
Szerző