Ismerkednek a cégek a távmunkával

Publikálás dátuma
2019.10.25. 08:45
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vállalatvezetők szerint az otthoni munkavégzés elérhetővé tétele számos területen jótékony hatással van a cég működésére.
A munkavállalók 80 százaléka és a felsővezetők kétharmada is támogatja az otthoni munkavégzést – derül ki a Profession.hu kutatásából. Az eredmény komoly előrelépést jelent a távmunkában, hiszen öt évvel ezelőtt egy hasonló felmérés során még csak a cégvezetőknek alig több mint fele értett egyet azzal, hogy a munkatársak otthonról is elláthatják feladataikat. A dolgozók részéről ugyanakkor az igény állandó, hiszen már 2014-ben is 78 százalékuk örült volna egy ilyen lehetőségnek. A cégvezetők pozitívabb hozzáállásában szerepet játszhat, hogy öt év alatt jelentősen nőtt az ezzel kapcsolatban tapasztalatot szerzők aránya. A vezetők maguk is egyre nagyobb arányban élnek az otthoni munkavégzés lehetőségével: öt éve még csupán a felsővezetők 27, ma már a 61 százaléka próbálta ki a távmunkát. A középvezetők esetében a korábbi 23 százalékos mutató 65 százalékra ugrott. Márpedig a kutatás szerint nagyobb eséllyel támogatja a távmunkát az, aki már dolgozott ebben a formában. Ennek ismeretében ugyanakkor némiképp visszásan hat, hogy a teljes munkavállalói kör csupán 18 százalékának nyílt módja az otthoni munkavégzésre. Pedig a cégvezetők szerint a távmunka elérhetővé tétele számos területen jótékony hatással van egy vállalat működésére. Közel kétharmaduk úgy véli, ennek hatására el tudnak térni a szokásos munkaidőhöz kapcsolódó időbeosztástól, a munkavállalók körében csökken a közlekedéssel töltött idő, illetve annak költsége. A vezetők fele szerint alkalmazottaiknak így könnyebb a munka és a magánélet összehangolása is. Ahol pedig már be is vezették a távmunkát, ott javult a hatékonyság is. Tíz cégvezetőből hat úgy gondolja, az alkalmazottak motivációja és elkötelezettsége is fejlődött. Hogy mégsem engedélyezik továbbra sem jelentős számban a távmunkát, annak többek között az is az oka lehet, hogy a cégvezetők fele attól tart: amiatt csökkenne az alkalmazottak feletti kontroll, illetve könnyen összemosódna a munka és a magánélet határvonala. Amikor azonban a kutatók konkrétan arról kérdezték a dolgozókat és a vezetőket: az adott cégnél miért nincs lehetőség a távmunkára, mindkét fél elsősorban a cég tevékenységéből fakadó korlátokra hivatkozott. Érdekes módon azonban ezt a vezetők kisebb, mindössze egyharmad arányban említették, míg a beosztottak fele nyilatkozott így. A válaszok alapján egyébként leginkább az újságírás, az informatikai munkakörök, a marketing és PR feladatok, illetve az értékesítési munkák esetében vélik úgy, hogy azokat a céges irodától távol is el lehet végezni.    
Szerző

329,19 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.10.25. 08:06

Fotó: Molnár Ádám / ALL RIGHT RESERVED
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon péntek reggel.
Az euró 329,19 forinton forgott hét órakor, 15 fillérrel csökkent az árfolyama a csütörtök esti 329,34 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 296,55 forintról 296,52 forintra, a svájci franké pedig 298,68 forintról 298,61 forintra gyengült.
A jent 2,7296 forinton jegyezték, szemben a csütörtök esti 2,7306 forinttal.
Az euró 1,1101 dolláron forgott péntek reggel, 0,02 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,08 százalékkal erősödött az euró, 1,1025 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9929 frankot kértek, 0,08 százalékkal drágult a dollár. A jenhez képest 0,04 százalékkal erősödött a dollár, péntek reggel 108,66 jent ért.
Szerző

Ötvenmilliárdhoz közelít Vargáék Várba menetele

Publikálás dátuma
2019.10.25. 06:35

Fotó: Molnár Ádám
Az előre látható számla ma 47,5 milliárd forint. A projekt eredeti költségeit 26 milliárdra becsülték 2016-ban.
A miniszterelnök és szűkebb kabinetje az idén költözött a Karmelita-kolostorba, a költözés költségei elérhették a 30 milliárd forintot – bár a pontos elszámolással mind a mai napig adós kormányfő személye körüli miniszter Rogán Antal és vagy a Miniszterelnökség. Még ennél is többe kerülhet a Pénzügyminisztérium (PM) Budai Várba telepítése, amely a mai napig 21,8 milliárdjába került az adófizetőknek és az idei és a jövő évi büdzsékben még további 26,2 milliárd forint vár ezen nemes cél finanszírozására, így az előre látható számla ma 47,5 milliárd forint. A projekt eredeti költségeit 26 milliárdra becsülték 2016-ban.  A Várban már két éve folyik a Mátyás templom tőszomszédságában a volt királyi pénzügyminisztérium épületének renoválása, illetve visszaépítése az 1944-es állapotokra, hogy ott kapjon helyett a pénzügyminisztérium egy része. A tárca létszáma  ugyanis 1715 főre rúg, ám a régi-új épület mindössze 800-1000 főt lesz képes befogadni, igaz 21. századi irodai színvonalon és 19. századi eleganciát visszaállítva. A PM elvárásai szerint így lesznek az épületben parkolók, éttermek, könyvtár, irattár és reprezentatív terek a hivatalos fogadásokra. A kormány tervei szerint a Belügyminisztérium is a Várba készül, ám ez a projekt jelenleg sehol nem tart az adófizetők nagy „bánatára”. Az elmúlt napokban két közbeszerzési pályázatot is eredményes volt, így folytatódhat a királyi pénzügyminisztérium renoválása: a nyertesek az eddigi kivitelezők. Így kapott újabb 2,8 milliárd forintos megrendelést a Paár Attila tulajdonában lévő West Bau Hungária Kft. a és a vele együtt pályázó Garage Kft. csak a bontási munkálatokra. A bontás után építeni is kell, erre 2,1 milliárdot fizet ki a PM projektcége; ezért pénzért kell  a Tanácsterem és előtere, az Audienciás terem, valamint a Miniszteri Váróterem műemléki rekonstrukcióját elvégezni a közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint. Az idei keretből még 8,1 milliárdja maradt a minisztériumnak, jövőre pedig további 18,1 milliárdot költhetnek a palotára. 
Szerző