Legalább 67 ember meghalt az idei Nobel-békedíjas etióp miniszterelnök elleni tüntetéseken

A rendfenntartók botokkal, bozótvágókkal és éles lőszerekkel végeztek számos résztvevővel.

Legalább 67 ember meghalt a Nobel-békedíjjal kitüntetett etióp miniszterelnök, Abij Ahmed Ali ellen a héten kezdődött megmozdulásokban a fővárosban, Addisz-Abebában, valamint Orimia régióban, írja az MTI.

Az eseményekről pénteken az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet egyik kutatója, Fiszeha Tekle számolt be, aki elmondta, hogy a rendfenntartó erők tüzet nyitottak a megmozdulások résztvevőire, egyes áldozatokkal botokkal és bozótvágó pengékkel végeztek. Tekle szerint az összetűzések egyre inkább etnikai és vallási jelleget öltenek, a rendbontók gyújtogatnak is, több épület lángba borult. Az áldozatok között öt rendőr is van.

A fővárosban és Orimia régióban szerdán robbantak ki erőszakos cselekmények, miután az ország legnagyobb etnikuma, az oromók egyik vezetője, Dzsavar Mohammed azzal vádolta meg a biztonsági erőket, hogy merényletet kíséreltek meg ellene. Dzsavar az alapítója az Oromia Media Network (Oromia Média Hálózat) nevű ellenzéki sajtóorgánumnak, amelynek székhelye az Egyesült Államokban van. Dzsavar az idén augusztusban tért vissza az Egyesült Államokból Etiópiába. Egykoron szövetségese volt a jelenlegi kormányfőnek, Abij Ahmednek, aki maga is az oromo etnikum tagja. Viszonyuk ugyanakkor nemrégiben megromlott, miután Dzsavar nyíltan bírálta a miniszterelnök számos reformját, amelyekért - más dolgok mellett - a kormányfő kiérdemelte az idei Nobel-békedíjat.

A zavargások kirobbanása a megosztottság jele az oromo etnikum soraiban, ami miatt a jövő májusban tartandó választások előtt meggyengülhet Abij Ahmed népszerűsége.

Dzsavar csütörtökön nyugalomra szólított fel, miközben a hatóságokat azzal vádolta, hogy bizonytalanságot szítanak. A védelmi miniszter pénteken bejelentette, hogy katonaságot vezényeltek ki hét térségbe, ahol különlegesen feszült a helyzet.

Abij Ahmed Ali azzal érdemelte ki az idei Nobel-békedíjat, hogy komoly erőfeszítéseket tett a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében, meghatározó kezdeményező szerepet játszott az Etiópia és Eritrea közötti határvita rendezésében, és mélyreható reformokat hajtott végre hazájában, amely sokáig diktatúrában élt. A 9 millió svéd koronával (830 ezer euró) járó Nobel-békedíjat december 10-én adják át Oslóban a kitüntetést megalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján.

Etiópia és Eritrea 1998 és 2000 között vívott határháborút egymással, és a hosszú évekig tartó ellenséges viszony után 2018 júliusában állították helyre a két ország közötti kapcsolatokat, akkor jelentették be, hogy megszűnt a két ország közötti háborús állapot.