Megmozdult az Antarktiszról leszakadt jégtömb

Publikálás dátuma
2019.10.29. 17:17

Fotó: ESA
A 315 milliárd tonnás jégdarab az Európai Űrügynökség (ESA) legújabb műholdfelvételei szerint 90 fokkal elfordult és egy kis sziget felé sodródik.
"Most egy kis sziget felé sodródik" - mondta Daniela Jansen, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet kutatója. A szakértő szerint nem kizárt, hogy sodródását végül megállítja a tengerjég. 
A 315 milliárd tonnás, 1636 négyzetkilométeres jégdarab az antarktiszi Amery parti jégmezőről szakadt le, majd nagyjából 90 fokban elfordult.
Bár az Egyesült Államok országos jégközpontja (National Ice Center) a D28 nevet adta a leszakadt jégtömbnek, a kutatók Zápfoghegyként emlegetik. Ennek oka, hogy annak a területnek a közelében tört le, amelyet Mozgó Fognak is neveznek, mivel műholdfelvételeken kiesni készülő tejfogra hasonlít az alakja.
A felvételek tanúsága szerint a jéghegy frontálisan fog ütközni az Amery egy másik területével. A szakemberek szerint valószínűleg több év is eltelik, mire a D28 darabkora hasad és elolvad.
Az Amery a Antarktisz harmadik legnagyobb parti jégmezeje, vagyis a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömege (selfjég), lényegében több gleccser úszó meghosszabbítása. Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az 9 ezer négyzetkilométeres volt.
A jéghegyek leválása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn a magasabban fekvő területek havazásaival szemben. A jégborjadzás nincsen kapcsolatban a globális felmelegedéssel. Műholdas adatok alapján az Amery nagyjából egyensúlyban van a környezetével az erős nyári felmelegedés ellenére is.
A most letört darabot nagysága miatt folyamatosan figyelni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra. Az ausztrál antarktiszi kutatócsoport azt is figyelemmel kíséri, hogy hogyan reagál az eseményre az Amery-selfjég, ugyanis a leszakadás befolyásolhatja a törések viselkedését, így a Mozgó Fog stabilitását is.
Szerző

7 hónap alatt megmászta a világ legmagasabb csúcsait egy nepáli hegymászó

Publikálás dátuma
2019.10.29. 15:15

Fotó: PRAKASH MATHEMA / AFP
Megmászta kedden a Tibetben lévő Sisapangma hegycsúcsot Nirmal Purdzsa, aki ezzel rekordot állított fel. Az előző csúcstartó majdnem nyolc év alatt hódította meg a világ 14 legmagasabb hegycsúcsát.
A 36 éves Nirmal Purdzsát utolsó mászásán három nepáli társa kísérte. A brit hadsereg egykori gurkája Project Possible (lehetséges projekt) nevű kihívásának tavasszal látott neki, amikor április 23-án meghódította az Annapurnát -  - jelentették be az expedíciót szervezői.     
"Senki nem hitte, hogy meg tudom csinálni, amikor először megemlítettem a tervet. Nagyon örülök, hogy generációkat ösztönözhetek kalandom által. Ez az, ami hajt"

- mondta korábban.

A 8091 méteres Annapurna után következett a Dhaulagiri, a Kancsendzönga, az Everest, a Lhoce és a Makalu. A kísérlet második szakasza Pakisztánban folytatódott, ahol öt hegycsúcsot hódított meg 23 nap alatt. Rekordkísérlete alatt Purdzsa számos mászócsúcsot megdöntött idén: az Everestet, a Lhocét és a Makalut 48 óra alatt mászta meg annak ellenére, hogy idén a tavaszi mászószezonban a Mount Everest túlzsúfolt volt.
Kísérlete majdnem kudarcot vallott, amikor a kínai hatóságok elutasították a kérelmét az Sisapangma megmászására, de a nepáli kormány a segítségére sietett, és maga kért engedélyt hegymászója számára Pekingtől - közölte a helyi média.
A világ 14 legmagasabb hegycsúcsa megmászásának rekordját egy dél-koreai hegymászó tartja, a tavaly meghalt Kim Csang-ho 2005 és 2013 között hét év és 10 hónap alatt jutott fel a csúcsokra. Az első személy, aki a Himalája mind 14 hegycsúcsát megmászta, a most 75 éves Reinhold Messner volt, akinek 1986-ban sikerült teljesítenie a kihívást. Egy évvel később, 1987-ben Jerzy Kukuczka - a Lhoce kivételével - teljesítette a fegyvertényt. Azóta már több mint két tucatnyian jutottak fel az összes csúcsra.
Szerző
Témák
hegymászás
Frissítve: 2019.10.29. 15:35

Máglyahalálra küldi az avarégetés a süniket

Publikálás dátuma
2019.10.28. 09:43

Fotó: SANDOR H. SZABO / ORFK / AFP
A vadon élő sünök védelmében indított figyelemfelhívó kampányt a Fővárosi Állat- és Növénykert.
 Az ősz második fele nehéz időszak a vadon élő sünök számára. A nyár késői szakaszában született fiatalok ugyanis lemaradhatnak a téli álomra való felkészülésben, és előfordul, hogy nem érik el a szükséges fejlettséget és kondíciót. Mivel sokszor az avarban keresnek telelőhelyet, az égetés is veszélyezteti, „máglyahalállal” fenyegeti őket. A Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei azt kérik, avarégetés előtt forgassuk át az avarkupacokat, hogy biztosan kiderüljön, nem rejtőzik-e benne egy téli álomra készülődő sün. A városligeti intézmény a közleményében az avarégetés helyett egyébként is az avar hasznosítására, komposztálására biztat.  
A sünök számára a téli nyugalmi időszakra való felkészülés is kihívást jelent. Téli álmukat késő ősztől kora tavaszig alusszák, nem annyira a hideg, mint inkább a táplálék szűkössége miatt. A felkészüléshez, a tartalékoláshoz ezért ilyenkor annyit esznek, amennyit csak tudnak. A megfelelő kondíció az idei születésű állatoknál különösen fontos, de számukra ez még nagyobb kihívást jelenthet, ha a nyár végén látták meg a napvilágot. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy a hideg idő beköszöntéig nem sikerül elérni a megfelelő fejlettséget és tápláltságot. A szakembereknek az a tapasztalatuk, hogy november elejére legalább 350-400 grammot kell nyomniuk az állatoknak. Ha ez nem sikerül, a téli hónapok átvészeléséhez segítségre szorulnak - írták. 
Ugyanakkor a házilagos „sünmentést” a szakemberek senkinek sem javasolják. A Magyarországon honos sün természetvédelmi oltalom alatt is áll, így otthoni tartása még akkor is a jogszabályokba ütközik, ha az a legjobb szándékból történik. A szakemberek azt kérik, a segítségre szoruló állatokat az állatkert bemutató mentőközpontjába vigyék be. A Sünispotályban a sérült állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat pedig felnevelik. A cél az, hogy a bekerült állatok ismét képesek legyenek önállóan boldogulni a természetben. A múlt évben 357 mentett sünről gondoskodtak az Állatkertben – olvasható a közleményben.
Szerző