„Még senki nem mondott olyat, hogy nem Budapest rendezi a vb-t. Mi azt szeretnénk, hogy ez ne is forduljon meg senkinek a fejében! A cél, hogy mindenki lássa, sokan vagyunk, akik imádjuk az atlétikát és szeretnénk 2023-ban Budapesten látni a vb-t! Minél többen vagyunk, annál kevésbé gondol bárki arra, hogy ne fővárosunk rendezze a világbajnokságot. Csatlakozz hozzánk, hogy együtt váltsuk valóra ezt az álmot!” – áll a Facebookon közzétett felhívó szövegben.
Október 21-én adta ki az MTI a hírt arról, hogy a Kúria döntése szerint ki lehet írni a népszavazást a 2023-as atlétikai világbajnokságról. A kérdést Kassai Dániel volt LMP-s politikus nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), és úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy 2023. január 1-ig a 38086/78 helyrajzi számú Kvassay Jenő út, Ráckevei-Soroksági Dunaág, Duna folyam, MÁV Kelenföld-Keleti pályaudvar vasútvonal által határolt területre atlétikai stadion ne épüljön?".
A Nemzeti Választási Bizottság a beadványt azzal az indokkal utasította el, hogy kormányrendelet született a rendezésről, ennek módosítása nem az Országgyűlés hatásköre. A Kúria viszont azzal indokolt, hogy a kérdés célja nem a vb lemondása, hanem az építkezések kezdési időpontjára vonatkozik, tehát nem módosítja a kormányrendeletet. A Kúria ítélete jogerős, tehát tartanak népszavazást ebben a témában. Ha az lesz az eredmény, hogy 2023 előtt nem lehet elkezdeni Csepelen az atlétikai stadiont, akkor Budapest kénytelen lesz visszalépni, mert nem készül el időben a létesítmény.
Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy az újonnan megválasztott fővárosi önkormányzat leállíthatja azokat a beruházásokat, amelyekkel nem ért egyet. Állásfoglalást vár Karácsony Gergely főpolgármestertől, hogy támogatja-e a már elnyert világesemények megrendezését – ebbe a körbe tartozik az atlétikai vb vagy a 2022-es, Szlovákiával közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság.
