Gyanús támogatás a Malév-cégnél

Vizsgálatot indított az Európai Bizottság annak kiderítésére, hogy a különböző állami cégek jogszerűen nyújtottak-e segítséget az egykori Malév egyik fennmaradt leánycégének, a köztulajdonban lévő Malév Ground Handling-nak.

A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren földi kiszolgálást végző cég az eddig feltárt esetekben összesen 21 millió eurót (6,7 milliárd forintot) kapott különböző módon magyar állami tulajdonú társaságoktól. Ezek a juttatások akár jogszerűek is lehetnének, ha megfelelnek a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak.

Üzleti körökben köztudott volt, hogy az állami vagyon kezeléséért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tulajdonában lévő Malév GH, a nemzeti légitársaság a 2012-ben bekövetkezett csődje óta pénzügyi nehézségekkel küzd. Az MNV, továbbá egy másik állami tulajdonban lévő vállalat, a Tiszavíz, valamint a Magyar Fejlesztési Bank 2012 óta számos pénzügyi intézkedéssel támogatta a vállalat működését. Ezt sérelmezte a 2017 augusztusában a budapesti reptéren megjelent, Budport nevű, magántulajdonban lévő versenytárs, egyben a Malév GH egykori alvállalkozója, és panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz.

A Budport azt állította, hogy az MNV, a Tiszavíz és az MFB által a Malév GH részére nyújtott tőkeinjekciók, adósságelengedések és kölcsönök az alkalmazandó uniós szabályokkal nem összeegyeztethető állami támogatásnak minősülnek. Az eddigiek alapján a bizottság úgy látja, hogy a feltárt öt juttatás nem illeszthető az amúgy megengedhető megmentési és szerkezetátalakítási támogatások közé. Így fennáll a veszélye annak, hogy ezen intézkedések – az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat megsértve – tisztességtelen versenyelőnyhöz juttathatták a vállalkozást a budapesti repülőtéren működő más földi kiszolgálókkal szemben - írja a Bizottság.