Előfizetés

23 milliárdos hátrahagyott adósságról beszél Pécs új polgármestere

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.29. 20:55
Péterffy Attila, Pécs polgármestere
Fotó: Csortos Szabolcs / Népszava
PéterffyAttila szerint pénzügyi válsággal küzdő várost vett át, és az sem igaz, hogy komoly megtakarításaik lennének.
 Közleményben számol be Pécs súlyos anyagi válságáról a város új polgármestere. Péterffy Attila  a 24.hu-nak elküldött levélben arról ír, hogy
 • 23 milliárdos adósság nyomja a várost • nem igaz, amit elődje, Páva Zsolt állított a 7 milliárd megtakarításról • a fideszes polgármester a hitelállományról is hallgatott • ennek hatására Péterffy spórolást írt elő az önkormányzati cégeknél. A hírportálhoz hasonlóan lapunk is idézi a teljes közleményt. 
„8 milliárdos hitelállomány és majdnem 5 milliárdos működési hiány – Pécs fideszes vezetése csődközeli helyzetben hagyta a várost a demokratikus erőkre, miközben ennek ellenkezőjét kommunikálták. Azonnali intézkedéseket hoztam, de a 23 milliárd forintos konszolidált adósság ledolgozása kemény munka lesz. Páva Zsolt, Pécs volt fideszes polgármestere a múlt héten még arról beszélt, hogy 7 milliárd forint megtakarítással adta át a várost. Ám ez a számsorok egy nagyon furcsa értelmezése, a rideg valóság sajnos egészen más. A polgármesteri hivatal pénzügyi főosztályának összesítése alapján Pécs önkormányzatának és gazdasági társaságainak teljes hitelállománya szeptember 30-i állapot szerint nem kevesebb, mint 18,2 milliárd forint. Erről Páva Zsolt volt fideszes polgármester mélyen hallgatott múlt heti közleményében, de azt megelőzően sem tárta a nyilvánosság elé a céges adatokat. Mint ismert, 2019 májusában, pár nappal az EP választások előtt még azt kommunikálta az akkori városvezetés, hogy több milliárd forint szabad pénzeszköze volt az önkormányzatnak. Ehhez képest szeptember 30-án ugyanez a szám teljesen megfordult: mínusz 4,84 milliárd forint a „maradvány”, ennyivel költekezett túl idén május óta az önkormányzat és az intézményrendszer, ennyi ma a működési hiány. Ami néhány hónap alatt, javarészt a nyári szünetben gyűlt össze. A helyzet válságos, megoldására azonnali intézkedéseket hoztam, ahhoz hasonlókat, mint amivel megtiltottam az önkormányzati cégek vezetőinek az átadás-átvétel időszakára új kötelezettségek vállalását. A számok hétfőn váltak ismertté. Még aznap levélben fordultam az önkormányzati intézmények vezetőihez, amelyben határozottan megtiltottam egyebek mellett új kötelezettségek vállalását és újabb tételek lehívását a keretszerződésekből az engedélyem nélkül. Kedden újabb levélben fordultam az intézményvezetőkhöz. Ebben tájékoztattam őket intézményük pénzügyi helyzetéről és intézkedési tervet kértem tőlük a konszolidációra. A fenti drámai számok a polgármesteri hivatal pénzügyi főosztályától származnak, de nem lepődnék meg, ha a Fidesz a korábbi kommunikációját folytatva tagadni kezdené, hogy pár év után ismét a csőd szélére kormányozta a várost. Ha ez megtörténik, azonnal törvényességi felülvizsgálatot kérek a kormányhivataltól: mondják ki ők, az államigazgatás szerve, hogy ezek a számok a drámai valóságot tükrözik. Pécsett véget ért az a korszak, amelyben a valós problémákat propagandával és hazudozással lehetett elfedni. Szembesültünk a problémával, és bár az első feladatunk, hogy elkezdjünk megoldást keresni rá, ahogy azt a kampányban ígértem, a szembesítést most a felelősök sem fogják tudni elkerülni.”

Karácsony Gergely tizenöt javaslattal készül a közgyűlésre, egynek Tarlós is örülhet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.29. 18:51

Fotó: Népszava
Városliget, Római-part, antikorrupciós program – csak néhány téma azok közül, amikkel az új főpolgármester vethet.
November 5-én, kedden délelőtt 11 órára hívta össze a Fővárosi Közgyűlés alakulóülését Karácsony Gergely  a Városháza Dísztermébe. Az új főpolgármester érdemi javaslatokkal készül az első ülésre – írja az Index - szám szerint 15-re.

Helyettest választ, elődöt jutalmaz

Az előterjesztések között olyan pontok szerepelnek, mint a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet módosítása, a főpolgármester illetményére, és egyéb juttatásokra vonatkozó tervezet.
 Budapest új vezetője emellett tervei szerint javaslatot tesz a főpolgármester-helyettesekre is. A hírportál úgy tudja, hogy négyen aspirálnak erre a posztra, a DK Gy. Németh Erzsébetet, az MSZP Tüttő Katát, a Momentum Kerpel-Fronius Gábort, Karácsony pártja, a Párbeszéd pedig Dorosz Dávidot jelölheti főpolgármester-helyettesnek. Karácsony ugyanakkor mindezeken a formalitásokon túl javaslatot tesz arra is, hogy elődjének, Tarlós Istvánnak a törvény által előírt három havi végkielégítésen kívül további végkielégítést fizessen a főváros.  A közgyűlés mindezek után megválasztja majd az újjáalakuló fővárosi szakbizottságok tagjait is, de lesznek más személyi döntések, így például a főváros Rendészeti Igazgatóságát érintő, vélhetően személycserék. •  Karácsony 7. napirendi pontja az„Ezaminimum!” antikorrupciós minimumprogramra vonatkozó javaslata, de a főpolgármester korábbi ígérete szerint a következő pontban lép a Római-part ügyében is:  • változtatási tilalom elrendelésére tesz javaslatot a Római-part területére.  Karácsony "Szent István szobrának elhelyezésével összefüggő egyes kérdésekről" is kilátásba helyezett egy javaslatot, • létrehozná a Fővárosi Érdekegyeztető Tanácsot, • döntene a Városliget fejlesztésével összefüggő egyes kérdésekben is, ennek jelentősége az, hogy az Orbán-kormány több képviselője azt kérte, a főváros mihamarabb határozotton a Liget ügyéről. Noha az idevágó előterjesztés még nem ismert, az már világos, mit takar a 12. napirendi pont, amelyben Karácsony arra tesz javaslatot, hogy • a fővárosban ne alkalmazhassák az önkormányzati vállalatok az úgynevezett "rabszolgatörvényt".  • A 13. napirendi pont a sokat citált klímavészhelyzet kihirdetése, és noha még ez az előterjesztés sem ismert, nagy kérdés, milyen konkrét intézkedéseket von magával ez a közgyűlési döntés. Ezt követően Karácsony Gergely az Egészséges Budapest Program továbbfejlesztésére is javaslatot tesz, végül, a 15. pontban pedig egy ugyancsak izgalmas téma következhet: • Javaslat egyes reklámozási célú felületek hasznosításáról szóló koncepció kidolgozására – írja a lap.

A közgyűlés valószínűleg nem tesz keresztbe

 Nagy kérdés persze, hogy hogyan fogadják Karácsony javaslatait az új közgyűlés tagjai. Elvileg persze a főpolgármesternek nem lehet gondja a többséggel, hiszen a Fővárosi Közgyűlésnek 33 tagja van: a közvetlenül választott főpolgármester, a 23 kerület polgármesterei, továbbá 9 képviselő a fővárosi kompenzációs listáról szerez mandátumot, ezek az eredmények tehát már mind jogerőre emelkedtek. A 33 tagú Fővárosi Közgyűlésbe – a főpolgármestert, a polgármestereket, valamint a kompenzációs listás képviselőket is beleszámítva – a Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP 18, a Fidesz–KDNP 13 tagot küld, és tagja a közgyűlésnek két független (noha a Fidesz–KDNP által támogatott) polgármester is

Felállhat a fővárosi V4-ek

Karácsony Gergely budapesti főpolgármester a lengyel Gazeta Wyborcza napilapnak adott interjújában meghirdette a szabad városok paktumát, amibe a visegrádi országok fővárosait, Varsót, Pozsonyt és Prágát vonná be. Az interjút szemlézte a német Die Welt és a hazai média is. A szövetséggel Karácsony azt szeretné elérni, hogy az uniós fejlesztési pénzek közvetlenül a fővárosokhoz kerüljenek, ne a kormányokhoz. A négy főváros hasonló helyzetben van: mindenhol ellenzéki polgármester dolgozik, aki konfliktusban áll az országot irányító konzervatív-jobboldali hatalommal. Karácsony ezzel a tervvel szeretné elkerülni, hogy forrásmegvonással büntessék a fővárosokat a kormányok jogállamiságot sértő intézkedéseiért. Rendkívül merész tervről van szó, hiszen ezzel Karácsony nyíltan a nemzeti kormányok "kijátszását szorgalmazza az uniónál". Karácsony erre a felvetésre azt válaszolta, hogy tervéről már beszélt Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság alelnökével, aki ezzel kapcsolatban „együttérzőnek” mutatkozott. Ennek oka az lehet, hogy az EU kapcsolata meglehetősen konfliktusos Varsóval a lengyel igazságügyi reform 2015-ös bevezetése óta, amely a lengyel kormánynak lehetőséget ad a bíróságok ellenőrzésére. Ez pedig az EU szerint egyértelműen megsérti a jogállamisági kritériumokat. Karácsony tervével az is kiküszöbölhető lenne, hogy azok a városok, ahol a jogállamiságot meg nem sértő vezetők vannak, ne szenvedjenek az EU-s források a jogállamiság megsértése miatt kiszabott esetleges forrásmegvonásoktól.

Kár lenne kihagyni: Lipótmezőn 2 milliárdért eladó a néhai elmegyógyintézet egyik szecessziós villája

Pion István
Publikálás dátuma
2019.10.29. 16:55
A Sándor-villa Lipótmezőn
Fotó: Népszava
Négy év alatt megháromszorozódott az eladási ára. Igaz, azóta legalább felújították a hányattatott sorsú intézet nővérszállóját.
"II. kerület Lipótmezőn zöld környezetben, szép kilátással eladó egy 1912-ben épült, különleges megjelenésű, szecessziós stílusú romantikus kastély, amely 4300 nm-es telken helyezkedik el" - így kezdődik az a hirdetés, amiben
családi házként, 2 milliárd forintért kínálják az egykori lipótmezei elmegyógyintézet 25 szobás műemléképületét, a Sándor-villát.

A hirdető nagy belső tereket, a 25 szobához 25 fürdőszobát, igényes kivitelű tölgyfa lépcsőket, faburkolatokat, metszett üvegbetétes ajtókat, díszlépcsőházat, műszakilag frissen felújított épületet és az ingatlanhoz tartozó két különálló, egyenként 50 nm-es lakást ígér. És habár családi ház kategóriában árulják, a leírás megjegyzi, hogy "az épület alkalmas lehet pl. magánkórház, irodaház, cégközpont, szálloda, magániskola céljára". Egyébiránt az OPNI nővérszállójaként üzemelt a bezárásáig. 
Egy másik ingatlanos oldalon is fellelhető egy hirdetés, ami ugyanezt az épületet kínálja, de ezen az oldalon a kastélyok között kell keresni. Itt találtunk érdemi információkat a felújításával kapcsolatban is:
► gépészeti csövek cseréje a falakban, ► statikai megerősítések, ► burkolatok cseréje, ► teljesen új fűtési és hűtési rendszer, ► az alagsori szinten műtőket alakítottak ki. A hirdetés korrekt módon megjegyzi, hogy
"az új tulajdonosnak is lesz majd még mit csinálnia, hiszen ekkora épületen mindig van valamit csinálni".

A Sándor-villát legutóbb négy évvel ezelőtt árulták, akkor 600-650 millió forint volt az ára, 25 helyett pedig "csak" 12 szoba volt benne, és tulajdonképpen használhatatlan, majdhogynem életveszélyes állapotban volt. Úgy tűnik, valaki majd egy évtized eltelte után tehát mégis jó befektetésnek gondolta, ha Lipótmezőn próbál meg ingatlannal üzletelni, annak ellenére, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet épületeinek 2007-es privatizációja óta egyáltalán nem attól hangos az ingatlanpiac, hogy felújították volna a terület legtöbb esetben műemléki épületei, és értelmes tevékenységet folytató tulajdonost találtak volna nekik. Mindenesetre a már megszűnt Vasárnapi Hírek tavalyi cikke szerint akkor már tartott a felújítás.

A Sándor-villa élete

A villát a Sándor, vagyis akkoriban még Schlesinger család építtette magának nyaralóként 1912-ben. Sándor Pál a XX. század első felének neves liberális politikusa, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület alapító igazgatója volt. A szecessziós csodapalotát családja nyári rezidenciaként használta. Fogadásaikon, szalonjaikban számtalan illusztris vendég, zenészek, írók, színészek és politikusok, még maga Bethlen István miniszterelnök is megfordult. Mielőtt kórházzá minősítették volna, de már az államosítást követően, a nagyobb, utcafronti épületet a Budapesti Építőmesterek Ipartestülete szerezte meg, majd az ötvenes években társbérletként funkcionált. Az OPNI privatizációja óta a Sándor-villa is magára hagyva omladozott a Völgy utca 9–11-ben, de legalább megmaradt. 

A Lipótmezőn működő OPNI 2007-es bezárása óriási vitákat kavart, az pedig, hogy az akkori Gyurcsány-kormány érve az épületek állapota és a gazdasági fenntarthatatlanság volt a megszűnés mellett, egy állami egészségügyi intézmény esetén abszurd. "Az OPNI épülete nem alkalmas a betegellátásra, gazdaságosan nem lehet működtetni. Ebben az épületben gyakorlatilag az utcát fűtjük" - mondták, majd szélnek eresztettek minden beteget, orvost, ápolót és más munkatársat. Tették ezt szinte az összes érintett szakmai szervezet tiltakozása ellenére, és miután bezárta, a kormány továbbra is csak a gazdasági érveket tudta sorolni. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök és Székely Tamás illetékes egészségügyi miniszter pedig talán még ma is kitartanak amellett, hogy jól döntöttek.   A bezárást és a pszichiátriai betegek ellátásának átszervezését elítélte és elégtelennek nevezte az állampolgári jogok országgyűlési biztosától kezdve az Állami Számvevőszéken át az Egészségügyi Világszervezetig (WHO) szinte mindenki. Az ÁSZ szerint a bezárás után többe került és kevésbé volt hatékony a pszichiátriai betegellátás, a WHO szerint pedig vészhelyzetbe került a magyarországi pszichiátriai ellátás.  A Népszava 2014-ben, hét évvel a bezárás után azt írta, hogy "a pszichiátriai betegek kezelésében nem sikerült átfogó megoldást találni, az OPNI bezárása szinte végzetesnek tűnik. Az intézet megszűnte után többek kerültek utcára, ők még ma is ott élnek, nélkülözve a számukra szükséges gyógyszereket és az orvosi felügyeletet. Utoljára 2015-ben merült fel a területtel kapcsolatban hasznosítható ötlet, miszerint az egykori OPNI helyén létesülhetett volna az a budapesti szuperkórház, ami mostanra már négy szuperkórházat jelent, és a város egészen más részein lesznek majd. Az OPNI egykori területére korábban szabályozási tervet írtak ki, ami legalább megakadályozta, hogy lakópark épüljön a helyére. Az épületeket nem bonthatják le, mert műemléki védelem alatt állnak, és csak egészségügyi vagy szabadidős tevékenységre lehet felhasználni őket.