Sóhajuk

Hogy mivel győzték meg Orbánék Handó Tündét, mondjon le az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjáról, és vállaljon alkotmánybírói tisztséget, nem tudom. De elég súlyos érvekkel jöhettek elő, hogy Szájer József felesége mandátumának nyolcadik évében, egy évvel megbízatásának lejárta előtt hajlandó legyen távozni, és feladni a saját édes gyermekének tekintett bírói igazgatás vezetését. Persze az alkotmánybírói hivatás is szép, a jogászi pályán elérhető legmagasabb és legnagyobb presztízsű pozíciónak számít, úgy vélem azonban, Handó nem boldog attól, hogy a Szalayból át kell bútoroznia a Donáti utcába.

Handó 2012-es megválasztásakor egy újonnan létrejött szervezet vezetését vállalta: az új alkotmány szétválasztotta a bíróságok ítélkezési és igazgatási tevékenységét és vezetését is, s az OBH váltotta fel a korábbi központi bírói igazgatási szervet, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. Így lett az OBH elnöke Handó, akire a bírók pozitív várakozással tekintettek. Ugyan tudta mindenki, hogy férje iPadjén íródott az új alkotmány, s hogy személyesen is közel áll a Fidesz vezetőihez, de elismert munkaügyi bírónak számított, s azt várták tőle, kapcsolatait is felhasználva javítja a bíróságok helyzetét.

Ám a várakozás nem jött be, azoknak lett igazuk, akik az első pillanattól elfogultnak tekintették. Ráadásul minél több kritika érte, annál kiszámíthatatlanabb lett, ami végül odavezetett, hogy az OBT javasolta tisztségétől való megfosztását. Ezt a kormánytöbbség idén helyből elutasította ugyan, de néhány megnyilvánulása nemzetközileg is vállalhatatlanná tette, s ekkor világossá vált: mennie kell.

Innen viszont már nincs visszaút a rendes bíróságokra. Így kerülhetett képbe az Alkotmánybíróság, ám úgy tudni, ott sem örülnek jövetelének. Csak a bírók lélegezhettek fel - sóhajuk hétfő délután betöltötte az eget az ország fölött.