Liget-projekt: "Abszurd lenne leállítani"

Publikálás dátuma
2019.10.31. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
− Nagyon remélem, hogy lesznek érdemi tárgyalások a fővárossal, és lesz lehetőség áttekinteni a projekt egészét, hogy mit jelent a város, az ország számára - mondta Baán László.
Készek együttműködni Budapest felelős vezetőivel, és nem fognak olyan beruházást befejezni, amit a budapestiek nem akarnak. Ha nem akarják, nem lesz Liget-projekt sem – mondta Orbán Viktor október 21-én a Parlamentben. − A Fővárosi Közgyűlés eddig is partnere volt a kormánynak, az önkormányzati választásokat követően is az. A kormány a közgyűléstől várja, hogy alakítsa ki álláspontját, a közgyűlés bármelyik döntését el fogja fogadni a Liget-projekt kapcsán – erősítette meg szerdán a miniszterelnök kijelentését a Liget-projekt miniszteri biztosaként Baán László a Szépművészeti Múzeumban. − Nagyon remélem, hogy lesznek érdemi tárgyalások a fővárossal, és lesz lehetőség áttekinteni a projekt egészét, hogy mit jelent a város, az ország számára. A Liget-projekt nemcsak Európa jelenleg legnagyobb léptékű kulturális fejlesztése, de hosszú távon gazdaságilag is megtérülő beruházás. Kérdés, a már elindult beruházások, fejlesztések, amelyek olyan készültségi fokon vannak, hogy leállításuk abszurd volna, egyáltalán szóba kerülnek-e. Nagyon remélem, hogy ezek leállítása fel sem vetődik - véli Baán László.  A Liget-projektnek három olyan beruházása van, amely megépítése még nem kezdődött el, de a tervezési, pályázati, előkészítési szakaszon túl van. Az egyik az Új Nemzeti Galéria, ami a Petőfi Csarnok helyén épülne meg, s amelynek a helyén már 130 éve folyamatosan épület volt. Ugyanez igaz a volt Közlekedési Múzeum helyére tervezett Magyar Innováció Házáról – ott a Millennium óta állt a Közlekedés Csarnoka, majd a Közlekedési Múzeum épülete, ami a háborúban súlyos sérüléseket szenvedett, és csak részlegesen állították helyre. Ez az egyik legpompásabb épülete volt a Városligetnek. A tervezett Városligeti Színház helyén, a Liget sarkán, már az 1870-es évek óta állt teátrum, amit később a Vágó testvérek szecessziós épületté alakítottak át. Ez csodás módon túlélte a világháborút, és 1952-ben a Felvonulási tér kialakítása miatt bontották le. A parkoló betonfelületének helyére épülő színház kivitelezési tervei is elkészültek, együttműködésben a Kolibri Színházzal. A fővárosban óriási igény mutatkozik minőségi gyermek és ifjúsági színjátszásra. E három beruházás mellett számos érv szól, hogy miért érdemes ezeket megvalósítani - folytatta a miniszteri biztos. Baán László szerint a Városliget egyedisége, ami a világ bármely közparkjától megkülönbözteti, az, hogy 1866-tól 1913-ig – az Állatkert megépítésétől a Széchenyi Fürdő megépítéséig – nem csupán egy városi park lett, hanem számos épületet magába foglaló kulturális és rekreációs negyeddé vált. A Liget-projekt épületei vagy oda épülnének, ahol már korábban is épület állt, vagy pedig lebetonozott parkolófelületre, így a Városliget jellege nem változna. A miniszteri biztos állítja: a park lebetonozott felületei számos helyen visszazöldíthetők, a projekttel jelentősen nőne a Liget zöldfelülete, ugyanakkor – az autóforgalom lecsökkentése mellett - a környezeti terhelése csökkenne. A Fővárosi Közgyűlés november 5-i napirendjében szerepel a Liget-projekt jövője.

Konferencia Kertész Imre születésének 90. évfordulóján

Publikálás dátuma
2019.10.30. 15:47

Fotó: PHILIPPE MATSAS / AFP
A szervezők úgy gondolják, hogy az évforduló kiváló alkalom lenne az életmű filológiai, történeti és elméleti újraolvasására.
Kétnapos konferenciát szervez az ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszéke és Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke Kertész Imre születésének 90. évfordulóján. A november 7-8-i rendezvény helyszíne az ELTE BTK Kari Tanácsterme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A). Mint a konferencia Facebook-oldalán olvasható, a szervezők - a két tanszék - úgy gondolják, hogy Kertész születésének 90. évfordulója kiváló alkalom lenne az életmű filológiai, történeti és elméleti újraolvasására. Az ajánló szerint Kertész Imre a XX. századi európai irodalom egyik kiemelkedő alkotója, és természetesen a közelmúlt magyar irodalmának is legnagyobb formátumú írói közé tartozik. Műveinek, önértelmezéseinek magyar és európai kontextualizációja azonban számos kérdést vethet fel. Milyen tanulságokkal szolgálhat az író hagyatékának ismerete? Mi biztosítja annak szakmai feldolgozását? Hol helyezkedik el Kertész Imre a magyar irodalom történetében és milyen tágabb eszme- és kultúrtörténeti kontextusokba illeszkednek művei? Mindezekről szó esik a konferencián, amelyet Gintli Tibor és Kulcsár-Szabó Zoltán nyit meg. 
Szerző
Témák
Kertész Imre

Szembesítés könnyedén

Publikálás dátuma
2019.10.30. 11:00
Hilary Swank és Gerard Butler
Fotó: IMDB
A népszerű ír írónő, Cecelia Ahern új regényére tizenöt évet vártak a rajongói.
Friss hanggal és rendhagyó történettel teljesülhetett sokak vágya nemrégiben, amikor megjelent Cecelia Ahern Utóirat: Szeretlek! (P.S. I Love You) című regényének folytatása. A nagy sikerű regény – amelyből Hilary Swank és Gerard Butler főszereplésével azonos című film is készült – huszonhárom évesen tette ismertté az ír szerzőt, aki azóta évente újabb és újabb kötettel örvendezteti meg közönségét. Akik, nem túlzás azt állítani, tizenöt évet vártak Holly Kennedy történetének folytatására. Az első kötetben a fiatal nő férje, Gerry halálával és a gyásszal kell szembesüljön, s az Utóirat: Még most is szeretlek! (Postscript) hét évvel ezt követően játszódik. A leveleknek – mondhatni kiszámítható, ugyanakkor elvárt módon – itt is nagy szerepük van: míg korábban Gerry halála után pár hónappal lepi meg egykori feleségét és különféle üzeneteket juttat el hozzá, addig a folytatásban maga a nő segít mások utolsó leveleinek megírásában. Élete a feje tetejére áll, amikor rátalál az Utóirat: Szeretlek Klub, amelynek tagjai búcsúüzeneteket szeretnének hátrahagyni szeretteiknek, ebben Holly segítségét kérve. S noha az özvegy határozottan kijelenti, nem akar visszatérni a gyász időszakába, rá kell döbbennie, ez nem is olyan egyszerű. A regény elsőre tűnhetne érzelmektől túlfűtött, hétköznapi drámai mesének is, mégis, Cecelia Ahern karakterábrázolása, és az, ahogy a szálakat igazítja, egyedülálló olvasmánnyá teszi. Kritikusai gyakran emlegetik azt az írói hangot, amelyet a szerző az eltelt tizenöt évben megtalált, és amely az Utóirat: Még most is szeretlek! nagy előnyére vált. A történet nem válik unalmassá, vagy túlzóvá, a humor az írótól már megszokott módon minden esetben betalál, és kiválóan ellenpontozza a gyásszal, veszteséggel való szembenézést. A könyv a szórakoztató műfajból időnként kilépve gyakran tűéles kérdéseket szegez az olvasónak. Az izgalmas keretbe foglalt történet, az érzelmeket célzó rétegek és frappáns írói fogások mögött ott áll egy alapvető felvetés. Hiszen ki ne tette volna már fel magának a nyugtalanító kérdést: halála után mi lesz mindazokkal az emberekkel, akik most mellette vannak? Egyáltalán, mi lesz ővele, ha a körülötte lévők meghalnak? A kötet egyik legnagyobb erénye, hogy ezúttal is olyan egyetemes témákkal szembesít, amelyekről a hétköznapokon igyekszünk tudomást sem venni, ám teszi ezt a lehető legkönnyedebb módon. Cecelia Ahern sikere talán ebben is áll, mondatai a kötetet becsukva is ott visszhangoznak bennünk. Ám ez inkább baráti suttogás, mintsem hangos kiáltás.
 
Infó: Cecelia Ahern: Utóirat: Még most is szeretlek! Athenaeum Kiadó, 2019.
Szerző