Robbanómotort vagy életet

Publikálás dátuma
2019.11.02. 09:00

Fotó: Beliczay László / MTI
Csökkenés helyett dinamikusan nő a közlekedési eredetű szén-dioxid-kibocsátás Európában. A klímavédelmi célokat nem lehet elérni a benzin- és dízelautók betiltása nélkül.
Egy fontos uniós rangsorban ismét sikerült a sereghajtó pozíciót megszerezni: az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség a magyar kormány tervét ítélte a leggyengébbnek a közlekedés üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentésére vonatkozó tagállami elképzelések közül. Ha minden a kormányzati elképzelésnek megfelelően történik, önmagában a közlekedési légszennyezés növelése is megakadályozhatja az európai klímacélok teljesítését. Az elért „eredmény” nem nagy dicsőség: a magyar kormány évek óta az Európai Bizottság célkeresztjében van, mert nem tesz érdemi intézkedéseket az évente 8-14 ezer korai halálért és több százezer megbetegedésért felelős közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátás csökkentéséért. Az sem új felfedezés, hogy a levegőbe kerülő kipufogógázok némelyike a klímaváltozáshoz is hozzájárul. Az EU-ban a teljes szén-dioxid-kibocsátás 28 százaléka köthető a közlekedéshez, ezért is írta elő Brüsszel, hogy a kötelezően elkészítendő Nemzeti Energia- és Klímatervek (NEKT) részletesen térjenek ki azokra az intézkedésekre, amelyekkel az európai államok csökkenteni kívánják a szennyezést. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség elkészített egy ajánláscsomagot, amelyek a tervek összeállításában és értékelésében is segítséget nyújt. A szervezet – amelynek magyar részről a Levegő Munkacsoport a tagja – most ezen ajánlások alapján pontozta a tagállami elképzeléseket, a magyar eredmény nem ad okot büszkeségre. 
A kibocsátáscsökkentési tervek közül a legtöbb pontot – az elvben elérhető 100-ból 73-at – a holland koncepció kapta, többek között azért, mert az országban 2030-tól már tilos lesz belsőégésű motorral szerelt új gépkocsit értékesíteni. Annak, hogy Magyarország – mindössze 13 pontot szerezve – a legutolsó helyen végzett, nem csak az az oka, hogy mi nem vállaltunk ennyire konkrét, határidőhöz kötött korlátozásokat. Hozzájárult a lepontozáshoz, hogy a magyar elképzelések semmilyen szerepet nem szánnak a közlekedési légszennyezés csökkentésében a bioüzemanyagoknak és a megújuló energiának. Amiben viszont teljesen egyedülállóak vagyunk – negatív értelemben – az a kibocsátás tervezett tendenciája: az Orbán-kabinet 2030-ra csökkentés helyett 30 százalékos kibocsátásnövekedéssel számol (gyakorlatilag azt prognosztizálva, hogy az állam semmilyen formában nem avatkozik be az ágazat szabályozásába klímavédelmi megfontolásból, hanem hagyja, hogy a folyamatokat a piac és a felhasználók primer igényei alakítsák). Ami most hozzáférhető a dokumentumból, az szerencsére még csak a NEKT tervezete – Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője szerint decemberig elvben még van idő, hogy a kormány egy értelmezhetőbb és vállalhatóbb verziót tegyen le az asztalra. A szervezet álláspontja szerint a terv újratervezésének lenne értelme, nem pusztán a Föld jövője miatt, hanem abból a gyakorlati megfontolásból is, hogy az EU kibocsátáscsökkentési elvárásait nem teljesítő tagállamoknak a mag nem spórolt kibocsátás erejéig kvótákat kell majd vásárolniuk, ami alaposan megdrágíthatja a közlekedést.
A klímaprobléma minden bizonnyal a magyar megközelítésnél sokkal radikálisabb lépéseket fog kikényszeríteni. A 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezmény céljainak megvalósításához 2035-ig le kell állítani a robbanómotoros járművek gyártását, másképp ugyanis nem lehet visszafordítani a szennyezés növekedését. 1990 óta 25 százalékkal nőtt a közlekedési eredetű szén-dioxid-kibocsátás az EU-ban, annak ellenére, hogy az egymást követő környezetvédelmi szabványok miatt papíron jelentősen csökkent az egy autóra, illetve egy utas- vagy tonnakilométerre jutó szennyezés. Az Európai Közlekedési Szövetség azt vélelmezi, hogy a gyártók fékezik a villanyautókkal, illetve a fogyasztáscsökkentéssel kapcsolatos fejlesztéseik piacra kerülését (elsősorban nyomásgyakorlási célból, azt remélve, hogy az EU föllazítja a 2025-től érvényes, a jelenleginél szigorúbb kibocsátási normákat), és a fogyasztói szokások változása is a növelés irányába hat. A nagy homlokfelületű divatterepjárók részarányának növekedése például egy több évtizedes hatékonyságnövelési folyamatot szakított meg (az üzemanyagfelhasználást szinte minden más körülménynél erőteljesebben befolyásolja a légellenállás). Az Európai Bizottság azt próbálja elérni, hogy a tagállamok 30 százalékkal csökkentsék a közlekedési eredetű üvegházgáz-termelést 2030-ig, ami nem különösebben ambiciózus cél ahhoz képest, hogy a Párizsi Egyezmény betartásához legalább 60 százalékos visszavágás kellene. Ha azonban lesznek olyan uniós országok, amelyek – Magyarországhoz hasonlóan – elszabotálják a csökkentést, akkor ennek a redukált célkitűzésnek az elérése is illúzióvá válik.

(L)égi áldás: ilyen az igazi chemtrail

A polgári légiforgalom összességében a közlekedés üvegházgáz-kibocsátásának 13 százalékáért felel – ez első pillantásra nem tűnik soknak, de nehezen korlátozható (még az is problémát jelent, hogy egy nemzetközi járat szennyezését melyik országban számolják el), és megállíthatatlanul növekszik. Egy Budapest-München járaton az egy főre jutó co2-termelés megegyezik azzal, amennyit egy átlagos közép-afrikai állam egy lakosa egész éven át produkál. A szektor széndioxid-kibocsátása 2018-ban meghaladta a 900 millió tonnát, és a vonatkozó előrejelzések szerint az évszázad közepére várhatóan meg fog háromszorozódni. Ráadásul ezek a hivatalos adatok, amelyeknél a valóság minden bizonnyal még ijesztőbb: amikor elkezdtek utánaszámolni, hogy mennyi szén-dioxid köthető valójában a repüléshez, az derült ki, hogy az ipar által publikált számhoz hozzá kell adni legalább 50 százalékot. A mostani trendek folytatódása esetén a légi közlekedés már az akkori globális kibocsátás 25 százalékáért lesz felelős, és egyelőre semmilyen technológiai fejlesztés nem kecsegtet a nagy utasszállítók hajtóanyagának lecserélésével vagy a hajtómotorok hatékonyságának megtöbbszöröződésével, miközben a légiforgalom látványosan bővül: 1990 óta megháromszorozódott. Elsősorban a műszaki korlátok magyarázzák, hogy a klímáért aggódó államok a megoldást leginkább a repülés korlátozásában keresik. Németországban a rövid távú repülések megadóztatásával kívánják átterelni a forgalmat (leginkább) a vasútra, Hollandiában pedig a KLM légitársaság maga vette kezébe az ügyet, és arra készül, hogy Brüsszel és Amszterdam között saját üzemeltetésű gyorsvasúttal szállítja majd az utasait.  

Fejlesztés koncepció nélkül

A hazai áruszállítás zöldítésében a jelenleginél jóval nagyobb szerepet játszhatna a kombinált (intermodális) fuvarozás, vagyis a kamionok vasúti illetve vízi szállítása. Ehhez azonban korszerűsíteni kellene a vasúthálózatot, és olyan terminálokra lenne szükség, amelyek minden fajta nagyhaszonjárművet ki tudnának szolgálni. Ma még egyik feltétel sem adott. AMagyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) honlapján olvasható legfrissebb tanulmány szerint a vasúti, vízi és közúti fuvarozás összehangolásával és megfelelő körülmények kialakításával évente mintegy 50 ezerrel kevesebb kanion terhelné a hazai utakat és természetesen a környezetet. Egyelőre a kombinált fuvarozás támogatás, illetve állami szabályozás nélkül nem versenyképes a közúti fuvarozással. Jelentős egyszeri beruházásra is szükség lenne, hiszen a kamionok szállítására különleges, alacsonyabb építésű, kisebb kerekekkel gyártott vagonok kellenek. Ezek drágábbak az átlagos tehervagonoknál. A fuvarozók is számolnak, és ha a vasúti, illetve vízi szállítás díját, valamint a sofőrök „üresen futását”, illetve utazását is fizetniük kell, többnyire inkább a közúti fuvar mellett döntenek. A tanulmány szerint Magyarországon a teherfuvarozás 78 százaléka történik közutakon. A személyszállításban is nagyobb szerepet kaphatna a vasút. Ebbe az irányba a MÁV új vezetése megtette az első lépéseket. A vállalat a Stadlertől rendelt 40 Kiss emeletes vonatot, 19 jövőre forgalomba is áll a Budapest–Cegléd–Szolnok és Budapest–Vác–Szob elővárosi vasútvonalon. - Jó döntés volt az elővárosi vasút modernizálása, az új vonatok szerelvényenként 600 utast képesek szállítani – vélekedett lapunk kérdésére Tevan Imre közlekedési szakíró. Szerinte ugyanakkor a vasút óriási szervezet, amelynek észszerű fejlesztéséhez meg kell határozni a prioritásokat. A vasúti személyszállításnak évtizedek óta nincs hosszú távú stratégiai koncepciója, ehelyett egyes pontokon avatkoznak be a rendszerbe. Ésszerű lenne például az ütemes menetrendet szélesebb körben elterjeszteni. Ez sok embert átcsábítana az autóról a vasútra, hiszen az utazóközönség tudná, hogy óránként pontosan mikor indul az a vonat, amivel ő utazni szeretne. Nem kellene sem több szerelvény, sem több mozdonyvezető: a napi 2-3 vonatpár rengeteg holtidőt jelent, az ütemes menetrend alapján ezek a szerelvények folyamatosan közlekednének. Nagy lehetőség van a tramtrainben, amit talán megépítenek Hódmezővásárhely és Szeged között – említette Tevan Imre. Ez a városközi villamos a vasúti pálya felhasználásával akár városközpontokat köthet össze. Érdemes lenne egy Nyíregyháza-Debrecen tramtrain vonal kiépítésén is gondolkodni. A két megyeszékhely között található Újfehértó, ahová letérhetne a tramtarin, és néhány megállóban fölszedhetné az utasokat, azután visszacsatlakozna a vasúti vonalra. A lényeg, hogy közvetlenül a városközpontokba lehetne eljutni, és nem kellene pályaudvarokról beutazni a városközpontokba. Rengetegen letennék a gépkocsijukat, hiszen az üzemanyagköltség mellett a parkolási gondoktól és díjaktól is megszabadulnának. A környezeti terhelés csökkentéséről, a drámaian magas városi légszennyezés mértékének mérsékléséről nem is szólva. A Volán központosításától nem sokat remél a szakíró. Ahhoz nem kellene központi akarat, hogy a busz megvárja akár a késő vonatot is. Ezt helyben némi szervezéssel, rugalmassággal elérhető lenne. Csökkenteni lehetne a környezetterhelést ugyanakkor azzal is, ha kis zsákfalvakba, kistelepülésekre nem közlekednének – egyébként gyakran a lakosság számára lehetetlen időpontokban – 40 személyes buszok. Ehelyett az állam támogathatná ezeket a településeket, hogy a helyi igényekhez igazodó kisbuszokkal oldják meg az emberek beszállítását a legközelebbi vasútállomásra, vagy regionális központba. - Bihari Tamás

"Az elnyomó rendszer odacsap, ha megijed" - interjú Fekete-Győr Andrással

Publikálás dátuma
2019.11.02. 07:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Remélem, 2022-től már egy politikai közösségben folytathatjuk - mondta Botka Lászlóról, Hadházy Ákosról és Szél Bernadettről Fekete-Győr András, a Momentum elnöke.
Megmotozták szerdán a NAV nyomozói? Nem, semmi ilyen nem történt, bár volt rá felhatalmazásuk. Az irodánkban keresgéltek, majd átmentek a könyvelőinkhez, ahol lefoglaltak ezer oldalnyi dokumentumot. Még februárban eljuttattuk az összes számlát az Állami Számvevőszéknek, elszámoltunk minden egyes forinttal, amit a Momentum a 2018-as parlamenti választási kampányban felhasznált, az utolsó számlát is kitettük a honlapunkra, ennek ellenére az ÁSZ költségvetési csalás gyanújával feljelentett minket. Akkor csak az időpont volt meglepetés? A sors fintora, hogy pont Vlagyimir Putyin látogatásának napján szállta meg a székhelyünket a NAV. A civilek, ellenzéki pártok, más véleményen lévők vegzálása a putyini Oroszországban megszokott, Orbán pedig hithű tanítványa a diktátornak. Október 13-án a Fidesz történelmi vereséget szenvedett, márpedig, ha egy elnyomó rendszert megsuhint a változás szele, megijed, és odacsap. Szóval a vád célja szimplán a Momentum lejáratása? Besározás, nyomasztás, tesztelés. Nekünk tiszta a lelkiismeretünk, nincs félnivalónk, nincs takargatnivalónk, és nincs veszítenivalónk. Összezárunk és dolgozunk tovább minden erőnkkel annak biztos tudatában, hogy jó úton járunk. Jöjjenek csak, de 2022-ben jönni fogunk mi is. Mit gondol, végigviszik ítéletig ezt az ügyet? Vigyék! Veszíteni fognak. Hogy jutott odáig a párt, hogy ennyire fontos ellenfele a hatalomnak? Tavaly nem került be a parlamentbe, most pedig 133 helyen képviselőjük, hat helyen polgármesterük van, és Pest megyében a listás helyek több mint 20 százalékát vitték. Milyen belső mozgások történtek a Momentumban és a társadalomban ez alatt a bő másfél év alatt? Mostanra nemcsak felnőtt a ‘89 körül született első szabad magyar generáció, hanem több éves politikai tapasztalatot is szereztünk. Végig dolgoztuk az elmúlt két és fél évet, bejártuk az országot Nyírségtől Zaláig, és nemcsak azt hiszik el egyre többen, hogy mi tisztán és tisztességesen fogunk kormányozni, hanem azt is, hogy az egészségügyet, az oktatást, és a környezetvédelmet részesítjük előnyben. A májusi EP választás tétje számunkra a túlélés volt, de sikerült megelőznünk az MSZP-t, a Jobbikot, az LMP-t, és a harmadik legerősebb párt lettünk. Most pedig behoztuk a DK-t is, de a Fidesz - bár egyre közelebb, de - még mindig nagyon sok munkára van tőlünk. Ez nem magyarázat a vidéki erősödésre. Módszert váltottak? Egy éve még mindenki azt mondta, a Momentum belvárosi értelmiségi fiúk, lányok gyülekezete, azt sem tudják, merre van a Hortobágy. A Nolimpia után az új tagságunk nagy része már Budapesten kívüli. A legtöbben Fekete-Győr Andrást vagy Donáth Annát látják a tv-ben, egy pesti srácot és egy pesti csajt, de közben Dencsházán Nemeskéri Katalin, vagy Vámospércsen Kosztin Mihály jelenti a helyieknek a Momentumot. Ahol kistelepülésen elindultunk, ott a megyei listára mindenhol kimagasló eredményt kaptunk.  Hogy jutnak el ezekre a településekre? Főszabály szerint a megyeszékhelyeken kezdtünk közösséget szervezni, de jelentkeztek hozzánk rengetegen kisebb településekről is, ahol a helyi hőseink beindították a gépezetet. A következő lépés, hogy a városi és megyei képviselőink szisztematikusan elmennek a környező településekre, és megtalálják a helyi Kosztin Mihályokat, akik aztán majd közösségbe szervezik az aktív lakosságot. Ez lehet a siker kulcsa a 2022-es parlamenti-, és a 2024-es önkormányzati választáson is.  Mire lesz elég a 133 képviselő és 6 polgármester?
Óriási lehetőség ez számunkra! Ezzel együtt azt gondolom, alulreprezentáltak vagyunk a képviselő-testületekben a valós támogatottságunkhoz képest. Rosszul alkudoztak előzetesen? Inkább mértéktartók voltunk. Azt mondtuk, ne legyünk most nagyravágyók, szerezzünk tapasztalatot, majd 5 év múlva nagyságrendekkel több szerepet is vállalhatunk. Máris vannak konfliktusok az összefogás képviselői között, Pesterzsébeten a Momentum nem kért a tiszteletdíjak 20 százalékos emeléséből, Zuglóban az új működési szabályzatból. A viták felőrölhetik az összefogást, de lehet, hogy növelik a párt népszerűségét. Mi a fontosabb? Mi nem vagyunk hajlandók feladni az elveinket, éppen ezért konstruktív ellenzékiségbe vonultunk Pesterzsébeten, de ami az erzsébetiek érdeke, abban természetesen együttműködünk. Zuglóban azt mondtuk, elfogadhatatlan az átláthatatlanságot szülő SZMSZ módosítás, nem támogatjuk és végül nem is terjesztette be Horváth Csaba. Ilyen hozzáállást várok minden momentumostól, mert elvek nélkül győzni, az nem siker! Ha ez a hozzáállás szétfeszíti az összefogást, az az egész ellenzéket gyengíti. Ezzel számolnak? Másik oldalról közelítem meg: megjelentünk a magyar politikában, két év alatt az egyik legmeghatározóbb politikai erő lettünk, és azt követeljük az emberek nevében, hogy senki se lopjon közpénzt, működjön átláthatóan, fordítsa az erejét az egészségügyre, oktatásra, környezetvédelemre, és legyen korrekt a másikkal. Ha alapvető dolgokat nem akarnak betartani más ellenzéki pártok, akkor ne beszéljünk rendszerváltásról! Változzanak velünk! Vagy változnak, vagy viszontlátásra! Mekkora esély van erre a változásra? Az, hogy a velejéig korrupt Lackner Csabát az MSZP egészen gyorsan kizárta, jó jel. Az LMP ugyanilyen elvekkel indult, látjuk hová jutottak. Mit tanultak a sorsukból? Mi egy év alatt beláttuk, hogy a választói akarat helyesen az együttműködést preferálja az Orbán-rendszer pusztításával szemben. Az LMP erre 7-8 évig képtelennek bizonyult. Hiszek benne, hogy az együttműködésbe az LMP, a Jobbik, az MSZP és a DK is tud valamit beleadni, de azt is látom, hogy túl sokan vagyunk, tisztázásra van szükség. A legtöbb kérdésről ugyanazt gondoljuk a párbeszédesekkel vagy az LMP-sekkel, akkor miért vagyunk különböző pártokban? Remélem, hamarosan eljön a közös munka ideje. Mindenkinek feltűnt, mennyire jól megértik egymást Botka Lászlóval. Egy potenciális együttműködés kezdete, hogy kilépett az MSZP-ből? Akár az is lehet. Belép a Momentumba? Nagyon korai lenne erről beszélni, de szoros az együttműködésünk. Szegeden a városfejlesztési alpolgármester momentumos, valamint a zöld programot is momentumosok viszik végig Magyarország harmadik legnagyobb városában. Hasonló a helyzet Szél Bernadettel és Hadházy Ákossal is, akik talán a legközelebb állnak hozzánk. Szerintem nagyon jól politizálnak függetlenként, ki tudnak teljesedni, de 7 évig voltak egy másik pártnak a meghatározó politikusai. Nem szabad semmit sem siettetni, időt kell hagyni nekik. Remélem, 2022-től már egy politikai közösségben folytathatjuk. Elemzők szerint az egyforma támogatottság azt vetíti előre, hogy DK-Momentum párbaj kezdődik az ellenzék vezetőjének helyéért. Nem szeretnék párbajozni a DK-val. Persze a helyzet pikáns, hiszen fiatalként Gyurcsány Ferenc felelőtlen és káoszba hulló kormánya ellen tüntettem, most pedig együttműködünk egy közös ellenféllel, a Félelem Rendszerével szemben. Min múlik majd az elsőbbség? A Fideszből előbb-utóbb kiábránduló embereket vélhetően nem Gyurcsány Ferencék, hanem a Momentum fogja tudni meggyőzni arról, hogy van nyugati alternatívája ennek a rendszernek. Másrészt az évente nagykorúvá váló 120-130 ezer fiatal jelentős része is jó eséllyel momentumos lehet, mert mi értjük a világukat. Ők már nem ígéreteket várnak, hanem azt, hogy a dolgok működjenek. Ők már az adatok és a tények generációja, és borzasztóan aggódnak a jövőjükért. Ha egy momentumosról derül ki, hogy korrupt lett, disznóságot csinál, elküldik? Ha valaki korrupt lesz, és ez bebizonyosodik róla, akkor azonnal mennie kell. Először a pártból, majd bíróság elé, végül pedig börtönbe. A kormánysajtó azt sulykolta, majd megint jön egy koalíció, amiben a DK felel meg a régi MSZP-nek, a Momentum pedig olyan, mint az egykori SZDSZ. Mit gondol erről? Azt, hogy ez a gondolatkísérlet mindenféle fantáziát nélkülöz, tehát unalmas és bárgyú. A mi generációnk jó része már nem is tudja, mi volt az SZDSZ. Azt sem tudják, mi a progresszív pártcsalád, ahová a Momentum tartozik. Vannak a populisták, akik igyekeznek megbénítani Európát, destruktívak, meggátolják például a gyors reagálást a török-kurd konfliktusra, megvétózzák, hogy 2050-re az unió karbon-semleges legyen. Ilyen az Orbán-kormány. Aztán vannak, akik erős, gyors, hatékony Európát szeretnének, ezek a progresszívek. Mi azt mondjuk, legyen tagállami hatáskörben az oktatás vagy a tudománypolitika, de nem kérdés, hogy közös hadsereg, közös fizetőeszköz, és közös energiapolitika kell, mert hatékonyabb. Ez a jövő. Orbán most barátságosabb arcot vág. Hisz neki? Teljesen hiteltelen kilenc év vicsorgás után. Azt hiszem, Krekó Péter mondta jól: az asztal fölött mosolyog, alatta pedig rúg majd. Azzal számolok, hogy nem adnak több pénzt az önkormányzatoknak, kivéreztetik az ellenzéki kézbe került városokat, főleg a fővárost. Tudatosítanunk kell a budapestiekben, hogy ha nem valósulnak meg a terveink, az nem a mi hibánk lesz, hanem Orbánéké. Eggyel nem számolnak: egy új, európai mentalitás meghonosításához nem kell pénz.

Névjegy

Három éve a Momentum Mozgalom elnöke. Egy évvel korábban jogi diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.  2015-ben Budapesten négy hónapig a General Electricnél dolgozott követelésrendezőként. 2016-ban a berlini Humboldt Egyetemen politikatudományt hallgatott egy német nemzetközi parlamenti ösztöndíj keretében. 2018-ban szerepelt az amerikai Forbes magazin 30-as listáján azok között a 30 év alatti politikusok között, akik a legnagyobb hatással vannak Európa politikájára és közéletére.

Elszörnyedtek, amikor meglátták, mi került Nagy Imre helyére

Publikálás dátuma
2019.11.02. 07:00

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
A Vértanúk terén felavatták a „vörösterror áldozataira” emlékező szobrot. A nézelődök körében nem aratott osztatlan tetszést a látvány.
Október 31-én, a reformáció napján, az 1918-ban meggyilkolt Tisza István miniszterelnök halálának évfordulóján, Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatásának másnapján leplezte le Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök a „vörösterror áldozatainak” újraállított emlékművét a Parlament szomszédságában, a Vértanúk terén. A kompozíció hátoldalán ez olvasható: „A szovjet fegyverek árnyékában hatalomra került kommunisták által meggyilkolt, megnyomorított, tönkretett, elüldözött áldozatokra is emlékezve újraállította az Országgyűlés 2019-ben”. Az 1945-ben lerombolt emlékművön más szöveg szerepelt: „A Fehér Ház kezdeményezésére kegyelettel emelte a magyar nemzet”. Az áldozatok nevei most hiányoznak. Elek Imre szobrászművész ugyanakkor meghagyta a korabeli írásmódot: „A nemzeti vértanuinak 1918-1919” felirat rövid „u”-val került a főalak alá. A Vértanúk terén korábban Nagy Imre mártír miniszterelnök szobra állt, amelyet a kormány – a tiltakozások ellenére – átvitetett a a Jászai Mari térre. „Nekem Nagy Imre is tetszett, de ez is szép” – közölte lapunkkal egy nagymama, aki éppen az unokáját fényképezte péntek délután a vörösterroros emlékműnél. Fia helyeslően bólogatott. Mások lényegesen kevésbé mutatkoztak lelkesnek. „Elvitték innen a közelmúltat, és visszahozták a régmúltat” – állapította meg egy anya. Lányával egyetértésben arra panaszkodott, hogy korábban ez egy hangulatos, barátságos tér volt, ahova szívesen jártak az emberek. Nagy Imre szobrát mindenki szerette. Most pedig itt áll egy szürke térkővel körbevett monstrum. „Politikától függetlenül, esztétikai szempontból: szörnyű!” – mondták. „Kommunisták által meggyilkolt… Na, hagyjuk már ezt!” – rángatta el párját egy fiatal lány, miután beleolvasott a szövegbe. Egy édesapa, akinek láthatóan nehézséget okozott megfejteni az alkotás szimbólumrendszerét, családja segítségét kérte: „Azt nézem, hogy ez egy nő lenne?!”. A válasz: igen. A szobrász Hungária női alakját ábrázolta, míg a hátsó oldalon egy sárkánnyal küzdő férfi (a bolsevizmus és a magyarság harcának jelképe) látható. Csunderlik Péter történész a hvg360 oldalon megjelent írásában a „történelemhamisítás emlékművének” nevezte a szobrot. A nemzeti vértanúk emlékműve szerinte visszamenőleg kiterjesztette a vörösterror időszakát a Károlyi-rendszerre is, nem téve különbséget a Népköztársaság és a Tanácsköztársaság között. Az 1945-ben lebontott szobor a forradalmak sokszínű, a munkásságnak politikai, kulturális és szociális emancipációt hozó időszakából egyetlen aspektusként a politikai erőszakot emelte ki – helyreállítása teljesen illeszkedik a NER emlékezetpolitikájába Az avatási rendezvényen katolikus, református, evangélikus, unitárius és zsidó felekezeti vezetők is imát mondtak. (A zsidóságot Köves Slomó, az EMIH rabbija képviselte, Heisler András, a Mazsihisz elnöke nem kapott felkérést.) A ceremónia azonban főleg Kövér László miatt marad emlékezetes: a házelnök önmagához képest is erős beszéddel jelentkezett. Kövér azt mondta, hogy annak idején mintegy ezer ember túszul ejtette Magyarországot. Keresztényellenesség, buzgó internacionalizmus, heves nemzetgyűlölet, tudatos családrombolás és hazug jelszavak alatt az emberek kíméletlen kifosztása: szerinte ez volt 1919-ben a „Tanácsköztársaságnak nevezett terrorképződmény”. Az istentelenséget vallók, akik csak önmagukban hisznek, kezet emeltek azokra, akik abban hittek, hogy saját emberi létük felett van egy teremtő erő. „A Lenin-fiúk ma is itt állnak velünk szemben” – állította Kövér László. Úgy vélte, Magyarország csak akkor nyerheti meg véglegesen a küzdelmeket, „ha a velünk szemben állók megtapasztalják, hogy a külföldről pénzelt istentelenséggel, hazaárulással és nemzettagadással Magyarországon soha többé nem lehet többséget szerezni”. Vásárhelyi Mária szociológus a házelnök kijelentéseire a közösségi oldalán reflektált: „Téved Kövér László! Nem velük szemben, hanem mögöttük állnak a Lenin-fiúk.”
Szerző
Frissítve: 2019.11.02. 12:14

Kapcsolódó

Vértanúk