Bukarestre vár von der Leyen

November elsején lejárt az új Európai Bizottság hivatalba lépésének a határideje, de négy jelölt neve még mindig hiányzik a megválasztott elnök, Ursula von der Leyen (UVL) végleges listájáról.

Románia az elhúzódó kormányalakítás, az Egyesült Királyság a Brexit miatt nem tud, illetve nem akar tagot jelölni a közösség legfőbb végrehajtó és ellenőrző testületébe. A francia és a magyar kormány pótjelöltjeit ugyan a múlt héten jóváhagyta von der Leyen, de még hátravan európai parlamenti meghallgatásuk. Ezekre csak akkor kerülhet sor, ha a bukaresti kormány is előáll egy elfogadható névvel, mert elképzelhető, hogy tárcát cserél a bővítési és szomszédságpolitikai portfólióra jelölt magyar, illetve a közlekedés ügyeivel megbízott román biztosjelölt.

Alapvetően a romániai fejleményektől függ, hogy a von der Leyen vezette testület hány hónapos késéssel tud munkához látni. Jogi szakvélemények szerint nem fog leszakadni az ég, ha a londoni kormány január 31-ikéig senkit sem küld az új Európai Bizottságba, feltéve, hogy a Brexitre valóban sor kerül a tervezett időpontban. De csúszhat a kezdés amiatt is, ha az Európai Parlament alkalmatlannak találja a javasolt személyek egyikét-másikát, ahogyan az a magyar Trócsányi László, a román Rovana Plumb és a francia Sylvie Goulard esetében történt néhány héttel ezelőtt.

A magyar Várhelyi Olivér dolgát azért nehezíthetik meg az EP-képviselők, mert EU-nagykövetként az “illiberális” Orbán-kormány politikáját képviseli Brüsszelben. A biztosjelöltek összeférhetetlenségét vizsgáló jogi szakbizottság egyik alelnöke, a német zöldpárti Sergey Lagodinsky a Die Welt című lapban megjelent írásában ízelítőt nyújtott abból, hogy mi vár a diplomatára. “Az Európai Parlament nem csak az alkalmasságát és a feddhetetlenségét fogja megvizsgálni, hanem azt is, hogy az őt jelölő kormány hogyan értelmezi a neki szánt tárcát. Erdogan elnök megköszönte a magyar kormányfőnek, hogy mellé állt az észak-szíriai konfliktusban. Ez Ankara gyilkos csókja lehet. Ha Ursula von der Leyen nem lép ebben az ügyben, akkor majd megteszi az Európai Parlament”. Hírek szerint Várhelyi nem bánná, ha UVL végül a közlekedési tárcával kínálná meg.

A francia Thierry Bretonnak szintén nem jósolnak könnyű menetelést a képviselő-testületben. Az ő tárcája ugyan nem forog veszélyben, mert az Elysée palota kiharcolta, hogy a belső piacot, a digitális és védelempolitikát magában foglaló megaportfólió a franciáké legyen. A gazdasági szakember az ATOS informatikai nagyvállalat vezérigazgatói posztjáról mondott le a jelölésért, és — megelőzve az összeférhetetlenségére vonatkozó bírálatokat — bejelentette, hogy eladja a cégben lévő részvényeit. Mindez nem fogja vissza a kritikusait, akik szerint nem szabad egy olyan személyre bízni az európai szabályozást, akinek komoly érdekeltségei voltak és vannak ipari és digitális cégekben.

Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság csak akkor léphet hivatalba december 1-jén, ha a november 27-ikére időzített parlamenti szavazásig az EP bizottságai végeznek a három vagy négy jelölt értékelésével és jóváhagyásával. A jogi szaktestület november 6-7-iki ülésének napirendjén feltételesen szerepel a biztosjelöltek vagyonbevallásának az elbírálása. A szakmai meghallgatásokra legkésőbb a 18-ikával kezdődő héten sort kellene keríteni, hogy tartható legyen a menetrend.