A legfrissebb közvélemény kutatás kimutatta, hogy Kelet-Európában sokan féltik a demokrácia jövőjét és igencsak nyugtalanok, 30 évvel a Berlini fal leomlása után. A felmérés, amely 7 országban készült, azt is megállapította, hogy az embereknek nincs jó véleményük a kormányukról, valamint a nagy pártokról, ugyanakkor nem bíznak a sajtóban sem. Ennek ellenére úgy ítélik meg, hogy a média képes befolyásolni a politikát, javítani a társadalmat. Továbbá, hogy a demokratikus rendszer kedvező változás elé néz, mivel a fiatalok és főként a nők egyre nagyobb szerepet vállalnak a civil szervezetekben.
A YouGov összesen 12 500 embert kérdezett meg, és az eredmény, amelyet a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány tett közzé, azt tartalmazza, hogy a többség, 51-61 százalék úgy érzi: veszélyben van a demokrácia. (Ez vonatkozik a V4-eken, a románokon és a bolgárokon kívül a németekre is.) Nálunk jó 50 százalék mondta azt, hogy a választások nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek. Nemigen bíznak a vezető sajtó, illetve a kormányok által terjesztett információk hitelességében sem. A többség úgy érzékeli, hogy támadás alatt áll a szólásszabadság, a jogállam és a tiltakozás joga. Az igazságszolgáltatás esetében ez az érték minden országban meghaladta a 60 százalékot. A magyarok jó része azt gondolja, hogy retorzió érné, ha nyíltan kiállna a hatalom ellen, de ez így van a bolgároknál és a románoknál is.
Ezzel párhuzamosan azonban az is kiderült, hogy a térségben igencsak erős az elégedetlenség és nem kevesen hajlandóak szembeszállni a kormánnyal, miközben az erősödő populizmus veszélyezteti a liberális értékeket. Ezt igazolja a többi közt, hogy a Fidesz váratlanul elveszítette Budapestet. Ugyanakkor az emberek többsége mindenütt azt vallja, hogy a civilektől és az egyetemektől nem szabad elvitatni a hatalom bírálatának jogát. Az NGO-kban főként a fiatalok, a Z-generáció tagjai aktívak, tehát a 18-27 év közöttiek. Közülük elsősorban a nők szorgalmazzák az LMBT-közösségek, valamint a menekültek védelmét. Emellett azt szeretnék, ha a kormány többen tenne a nők, a fiatalok, az idősek, a testi fogyatékkal élők, illetve a szegények érdekében.
A svájci lap szemérmes bevándorló államnak nevezi Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot, miután mind a három élesen elutasítja a menedékkérők befogadását, csak éppen közben több százezer vendégmunkást enged be. A migráció valósággal virágzik náluk, így egyre nagyobb lesz az ellentét az önmagukról alkotott kép és a reálpolitika között. Hogy elvetik a kvótákat, az hosszú ideje megbénítja az EU menedékpolitikáját. A magyar és a lengyel jobboldali-nacionalista vezetés a szuverenitásra hivatkozva hallani sem akar arról, hogy európai hatáskör legyen a migráció kérdése.
Kaczynski és Orbán ellenségképet gyártott a közel-keleti menedékkérőkből, ami azután számukra a politikai siker záloga lett. A nemzet, a hagyomány és a keresztény kihangsúlyozása nyitott fülekre talál a konzervatív szavazótábornál. Ennek megfelelően kemény a politika a migránsokkal szemben. A magyar hatóságok tavaly 670 kérelemnek adtak helyt, de a hatalom az elrettentés érdekében még azt is megteszi, hogy megvonja az élelmet az emberektől az internáló központokban.
De azt a jobboldali nemzetiek is pontosan tudják, hogy valamit tenniük kell, hiszen országuk óriási demográfiai gondokkal küszködik. A kivándorlás megtizedelte a lakosságot, közben azonban a magyar gazdaságban egy év alatt 48 ezerrel 80 ezer fölé emelkedett az üres állások száma. Hogy ezeket betöltsék, ahhoz szükség van a bevándorlókra. A lengyelek a múlt évben 635 ezer engedélyt adtak ki, a magyaroknál pedig 56 ezren kapták meg a munkavállalás jogát, csaknem háromszor annyian, mint 4 éve. A többség ukrán, aki azonban egyáltalán nem számít üldözöttnek, hanem megélhetési migráns. A határon túli magyarok közül tavaly majdnem 17 ezren települtek át, e tekintetben ők alkotják a legnagyobb csoportot. Ám jó részük nem marad, hanem továbbáll nyugatra.
De már a szomszédos államokban élő magyarság sem jelent lényeges tartalékot. Ezért azután távolabb, az unión kívül kell utánpótlást toborozni. Magyarország főként Délkelet-Ázsiára alapoz, de emellett ösztöndíjakkal igyekszik jelentkezőket becsábítani az arab térségből. És a születések-halálozások-elvándorlások száma alapján ez csupán a kezdet. Erre a lakosság jó részét nem készítették fel, ily módon mind nagyobb az ellentmondás a nacionalista önkép és a tényleges politikai lépések között. Az az állítás sem tartható sokáig, hogy csak keresztények jönnek. Szóval, Orbán és a hasonszőrűek előbb-utóbb kénytelenek lesznek dönteni.
Lech Walesa úgy ítéli meg, hogy a rendszerváltással véget ért a megosztottság kora Európában és a világban, ám napjainkban az a feladat, hogy megjavítsuk a demokráciát. A Szolidaritás alapítója, a későbbi államfő a hosszú interjúban részletesen elmesélte, ő és harcostársai 30 éve miként buktatták meg a rendszert. Hozzátette ugyanakkor, hogy mostanában ismét falakkal kerülünk szembe, elértük a fejlődés határait. Új gazdasági rendszerre van szükség, meg kell változtatni a túl régóta létező szerkezeteket, azoknál nem elegendő a fazonigazítás, lásd az uniót és a NATO-t. Azon felül megoldást kell találni a populizmusra és az állam hazugságaira.
