Búcsú Karinthy Mártontól

Publikálás dátuma
2019.11.06. 21:00

Fotó: Népszava
Életének 71. évében elhunyt Karinthy Márton Kossuth-díjas színigazgató, színházrendező, író, a Karinthy Színház és ennek elődje, a Hököm Színpad, alapító igazgatója, Karinthy Ferenc író fia, Karinthy Frigyes író unokája.
Karinthy Marciról (Őt nem lehetett Mártonnak hívni!) valahogy távol állt a halál. Az életigenlés viszont nagyon is a személyiségjegyei közé égett. Ezzel a névvel persze nem volt sok választása, feladja vagy túléli. Ő látványosan az utóbbit választotta. A családi sebeket és mindent, ami ehhez kapcsolódik kiírta magából a két kötetes Ördöggörcs című regényében. Nem akart író lenni, nagyon nem. Ezzel a tényleg komoly és őszinte, vallomásos családtörténettel egycsapásra  mégis azzá vált. "Karinthynak lenni nehéz sors. Tehetségesnek lenni nehéz sors. Tehetséges Karinthynak lenni... Nem csoda az ördöggörcs... De hát itt van, de hát felvidít az édes Pest legendáriuma; jönnek az „ébredők”, jönnek a komorak, jönnek a Pest-átkozók, jönnek a keserűek – jönnek, és a semmibe foszlanak. Marad a a nehéz sors, és a nehéz sors istenre kacsintó nevetése és ördöggörcse – az édes Pest legendáriumában." - írta a műről a nemrég elhunyt Vekerdy Tamás. De hát Marci ki is kérné magának, ha nem színházzal folytatnánk azonnal, hiszen ő rendező lett, és színházigazgató. Sőt a korát messze megelőzve lett saját színháza. Nem ment persze könnyen. Az első kísérlete meg is bukott, de Kelenföldön megalapította a Karinthy Színházat, amely aztán életképessé vált. Ő polgári, szórakoztató színházat akart, addig nem nyugodott amíg meg nem csinálta. Játszott Karinthyt és magyar szerzőt, és még sok mindent. Ez volt az otthona az élete. Egyfajta szakszervezetként is működött, ha valaki állás nélkül maradt, vagy mellőzték, azonnal hívta. Jellegzetes fanyar mosolya mögött ott rejtőzött a színház feltétel nélküli szeretete. Úgy rendelkezett, hogy lánya, Karinthy Vera és két közeli munkatársa viszi tovább a Karinthy Színházat. Most még nem tudjuk elképzelni nélküle, nem is tehetünk mást, minthogy elmegyünk a színházába, így biztos, hogy velünk marad. Ráadásul néhány nap múlva lett volna bemutatója.
Szerző

Stroke-ot kapott Catherine Deneuve

Publikálás dátuma
2019.11.06. 19:59
Fotók: Getty Images/Hulton archívum
A francia filmsztárt kórházban ápolják.
"Nagyon korlátozott és így visszafordítható érkatasztrófa" áldozata lett Catherine Deneuve. A 76 éves francia filmsztárt Párizsban kórházban ápolják - erősítette meg szerda este a színésznő családja a Le Parisien című napilap értesülését, írja az MTI. Claire Blondel, a filmsztár ügynöke az AFP francia hírügynökséggel azt közölte, hogy Catherine Deneuve "ischemiás érkatasztarófát" szenvedett. "Szerencsére nincsen semmilyen mozgási zavara, csak néhány nap pihenésre van szüksége" - mondta az ügynök, aki egyéb részletet nem közölt a színésznő állapotáról. A Le Parisien című napilap úgy értesült, hogy a színésznő szerdára virradó éjjel rosszul lett és kórházba került. A család és az ügynök által használt fogalmak alapján a francia hírügynökség szerint nem lehet biztosan megmondani, mi történt Catherine Deneuve-vel, de minden arra utal, hogy a színésznő stroke-ot kapott.       A legkevésbé súlyos esetben a filmsztárnál átmeneti keringési zavar (tranziens iszkémiás attak - TIA) lépett fel, amely az agyi érkatasztrófa enyhébb és átmeneti formája, s amelyet a stroke-hoz hasonlóan a vérkeringés leállása okoz, de a rövid ideg tartó tünetek maradéktalanul eltűnnek. Ugyanakkor a TIA is sürgős ellátást igényel, mert jelentősen növeli a következő napokban az agyvérzés kockázatát. Catherine Deneuve az elmúlt hetekben folyamatosan dolgozott, a hét elején Emmanuelle Bercot francia filmszínésznő De son vivant című új filmjében forgatott.
Szerző

Meghalt Karinthy Márton

Publikálás dátuma
2019.11.06. 17:42

Fotó: Major Attila
Életének 71. évében elhunyt Karinthy Márton Kossuth-díjas színigazgató, színházrendező, író, a Karinthy Színház és elődje, a Hököm Színpad alapító igazgatója - közölte a Karinthy Színház.
Karinthy Márton 1949-ben született Budapesten, a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát 1973-ban végezte el, Marton Endre és Kazán István, később Babarczy László osztályában. 1973-1975 között a Békéscsabai Jókai Színház, 1975-1977 között a Pécsi Nemzeti Színház, 1977-1980 között a Thália Színház, 1980-1982 között a Népszínház rendezője. 1978-1980 között a Gorsiumi Nyári Játékok rendezőjeként is dolgozott. Részt vett a Reflektor Színpad és a Játékszín létrehozásában. 1982-ben megalapította a Hököm Színpadot, a háború utáni első magánszínházat, amelynek rendezője és igazgatója volt. 1988-ban a teátrum nevét Karinthy Színházra változtatva költöztek a mai helyre, a volt Haladás mozi épületébe a Bartók Béla út 130. alá. A helyiség felújítását a vállalkozás maga finanszírozta. A színház az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlődött, legutóbb 2010 nyarán bővült csaknem kétszeresére az előcsarnok, új közönségforgalmi terekkel kiegészülve, a színpadra forgószínpad, süllyesztő került. 2011-ben a színház feletti lakást kényelmes próbateremmé alakították, amely stúdió előadások megtartására is alkalmas. 2012 őszére a két szintet egybenyitották, a terem pedig a Hököm Stúdió nevet kapta. A színház változatos repertoárjából ő rendezte többek között a Büszkeség és balítéletet, az Arzén és levendulát, a Tanút, a Bástyasétány 77-et és a Szellemidézést, amelynek bemutatója tisztelgés volt apja, a darab szerzője és nagyapja családja, - akikről a darab szól - emléke előtt. 2003-ban jelent meg nagy sikerű könyve, az Ördöggörcs, amely elsősorban Karinthy Gáborról, a nagybátyjáról szól, az ő történetével kapcsolatban pedig önmagáról, a családról is. A könyv 2012-ben svédül is megjelent. 2007 végén A vihar kapuja címmel jelent meg kötete, amely Karinthy rendező osztályának (1968-1973) történetét meséli el. A 2012-es könyvhétre került a boltokba a Magyarnak lenni sorozatban az Okosan kell szeretni magyarságunkat című kötete. 2013-ban munkája elismeréseként Kossuth-díjat kapott sajátos szellemiségű, nagy közönségsikernek örvendő színházi műhely létrehozásáért, három évtizedes vezetői és rendezői tevékenységéért, írói munkásságáért, a Karinthy-hagyomány és -szellemiség ápolásáért, továbbviteléért. 2016-ban Vámos László-díjat kapott. A közlemény kiemeli: Karinthy Márton úgy rendelkezett, hogy lánya, Karinthy Vera és két közeli munkatársa viszi tovább a Karinthy Színházat, amely ezután is folytatni kívánja a Karinthy Márton által megalapozott szellemiségű, polgári, szórakoztató színházat.
Szerző
Frissítve: 2019.11.06. 20:58