Szalmonellával fertőzött mandulát vont ki a forgalomból az Aldi

Publikálás dátuma
2019.11.06. 18:59

Fotó: Shutterstock
A termék bármelyik áruházba visszavihető, az üzletlánc blokk nélkül is visszatéríti vételárát.
Szalmonellával fertőzött mandulát vont ki a forgalomból az Aldi - közölte honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI szerint. Az Aldi tájékoztatókat helyezett el üzleteiben és honlapján.
A visszahívott termék a 200 grammos kiszerelésű Happy Harvest egész mandula. Minőségmegőrzési ideje: 2020.04.22. és 2020.04.23.

Az inkriminált termékek
Fotó: Aldi.hu
A Nébih arra kéri a fogyasztókat, hogy ha az érintett termékből vásároltak, ne használják fel. Mint kiemelték: a Salmonella baktérium súlyos, lázzal, hasmenéssel, hányással járó gyomor- és bélrendszeri megbetegedést okozhat. A sütés, főzés a baktériumot elpusztítja, ezért csak a nyersen felhasznált őrölt mandula fogyasztása jelenthet egészségi kockázatot - tették hozzá. Ugyanennek a mandulának az őrölt változatát október végén hívta vissza az üzletlánc.
Szerző
Témák
szalmonella Aldi
Frissítve: 2019.11.06. 19:40

Megtekintették a paksi bővítés hűlt helyét

Publikálás dátuma
2019.11.06. 18:58

Fotó: Sóki Tamás / MTI
Alekszej Lihacsov, a Paks II-es fejlesztés mögött álló orosz állami Roszatom vezérigazgatója helyi telephelyükön találkozott Süli János bővítésért felelős tárca nélküli miniszterrel.
Mindketten biztosítottak afelől, hogy az előkészítés halad. Ennek érdekében a helyszínen dolgozik az orosz csoport 120 alkalmazottja is. Egy hónapja a megrendelői oldalon lévő állami Paks II. elfogadta a műszaki tervüket. Süli János biztos abban, hogy az orosz fővállalkozó teljes mértékben meg fog felelni az összes magyar, európai és nemzetközi nukleáris biztonsági követelménynek. Emlékeztetnek, hogy a napokban nukleáris konferenciát rendeznek Pécsen. Korábbi értesülésünk szerint ennek az az oka, hogy a kormány nagy aktivitású atomhulladékok számára tervez végleges tárolót kialakítani a baranyai megyeszékhely mellett. A közlemény nem említi, hogy – legalábbis Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése szerint - legfontosabb, úgynevezett létesítési engedélykérelmüket jövő év közepéig tervezik benyújtani. Annak okait sem feszegetik, hogy az első "betonöntés" - leginkább a magyar állami megrendelő és az építést vállaló orosz Roszatom szakcégei közötti egyeztetési zavarok miatt – már vagy öt éves késedelmet szenved. Alekszej Lihacsov az eseményen a Világgazdaságnak adott nyilatkozatában a témát annyiban érintette, hogy még lát tartalékokat a megrendelővel folytatott együttműködésben. Rögzítette viszont, hogy az ütemtervet Süli János határozza meg. Szavai szerint Orbán Viktor elégedett, de azt kéri tőlük, hogy „ne lustálkodjanak”. Süli János a hét elején a parlamentben az LMP-s Demeter Márta kérdésére - áttételesen a tetemes késést is elismerve - megerősítette: egyelőre nem sikerült újratárgyalniuk a beruházásra az orosz államtól kapott háromezermilliárdos kölcsön visszafizetésének 2026 március 15-i kezdőnapját. Ezzel újfent cáfolta a korábban felröppent, ellenkező tartalmú sajtókacsákat.
Szerző
Témák
Paks 2 Roszatom
Frissítve: 2019.11.06. 19:02

Több lakás épül, de nem elég - a drágulás nem állt meg

Publikálás dátuma
2019.11.06. 17:31

Fotó: Népszava
Ősszel beindult az év végi lakásátadási hajrá, ám még így sem épül meg annyi új otthon, mint a válság előtt. Az áremelkedés nem állt meg, de lassul.
Összesen 10 302 lakást adtak át szerte az országban idén szeptember végéig, ami egy hajszálnyival, 0,8 százalékkal több, mint amennyi a tavalyi első kilenc hónapban elkészült – derül ki a KSH friss adatközléséből. A fejlesztők főként Budapesten húztak bele: a fővárosban 17 százalékkal több új lakás épült meg. Számítani lehetett a növekedésre, hiszen a most még 5 százalékos, kedvezményes újlakásáfa év végi kivezetése miatt a beruházók igyekeznek még az idén befejezni minél több lakást. A fővárosban számos lakópark építése most ért a végső fázisába, így Budapesten az első 9 hónapban több mint 2500 új lakást adtak át. A megyei jogú városokban csaknem 2900, a többi vidéki városban pedig több mint 2600 otthon várja új gazdáját. Utóbbi települések esetében azonban ez az adat már egy jelentős – 18 százalékos – visszaesést takar, hiszen ezeken tavaly ilyenkorra csaknem 3200 új lakás épült meg.  Látható, hogy az elmúlt években indított társasház-fejlesztések átadásai megkezdődtek, az év első felében ugyanis még 0,7 százalékkal csökkent az elkészült lakások száma – kommentálta az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte az év hátralévő részében átadási dömping kezdődik, és további mintegy 8 ezer új lakás készül majd el. Megjegyezte: marad muníció a lakásépítési piacon, mert egy módosítást követően 2023 végéig azokra lakásokra is érvényes az 5 százalékos áfa, amelyeknek 2018. november 1-je előtt már volt építési engedélye. Az újépítésű lakások áfája 2016 januárjától csökkent 27-ről 5 százalékra, de csak egy átmeneti időre, 2019. december 31-ig. Tavaly – mivel a szakember- és építőanyag-hiány miatt számos projekt oly mértékű csúszásban volt, hogy az idei átadás is kétségessé vált – a kormány meghosszabbította a kedvezményt a 2018 novemberig építési engedélyt szerzett lakásokra. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége azonban további hosszabbítást szeretne: a kedvezményezetti kört kibővítené a 2019. június 30-ig érvényes építési engedélyt szerezett lakásokkal. Így további 10 ezer, 2023 végéig összesen mintegy 30 ezer lakást lehetne 5 százalékos áfával megépíteni. Ha viszont nem változnak a feltételek, akkor 2021-re 8-10 ezer közé zuhanhat vissza az újlakások száma. A januártól 22 százalékkal emelkedő adóteher ugyanis oly mértékben megdrágíthatja a lakásokat, hogy már csak ennyi lakásra maradhat meg a fizetőképes kereslet. A lakásépítési kedv ugyanakkor egyelőre töretlennek tűnik, a hatóságok az első kilenc hónapban legalábbis 27 388 lakásépítési engedélyt adtak ki, azaz 2,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A fővárosban 22, a községekben 4 százalékkal több építési engedélyt adtak ki. A megyei jogú városokban eközben 5,3, a többi városban pedig 12 százalékkal csökkent ezek száma.    Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint idén és jövőre több mint 10 ezer lakást adhatnak át a fővárosban, országosan pedig a 20 ezret - ha sikerül felgyorsítani az építkezéseket. A kivitelezéseket ugyanakkor hátráltatja a munkaerő- és kapacitáshiány, egyes tervezett társasház beruházásokat már visszavontak, így feltehetően nem épül annyi lakás, mint ahány engedélyt kiadtak. Ezt jelzi az is, hogy 2016 eleje óta 133 663 engedélyt adtak ki, miközben csak 52 366 lakás készült el. Az elemző arra is felhívta a figyelmet: a lakásépítések száma még messze elmarad a nemzetközi és válság előtti hazai teljesítménytől. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át itthon, míg tavaly kevesebb, mint 17 700 épült. Vagyis 1000 lakosra 1,8 lakás jutott. Európában az érték 3-3,5 lakás. Az új lakások iránti kereslet ugyanakkor az ingatlan.com adatai szerint az év első tíz hónapjában 30 százalékkal nőtt. Igaz, a legnagyobb érdeklődés 2016-2017-ben volt, amikor sok lakásépítés kezdődött meg: ezek nagy része már akkor elkelt a tervezőasztalról. Az idén a statisztikában megjelenő új lakások nagy része tehát már gazdára talált. A fokozott kereslet és az építési költségek növekedése miatt az újlakások ára is töretlenül emelkedik: az ingatlan.com október végi adatai szerint a budapesti új lakások átlagos négyzetméterára 881 ezer forintnál járt, ami éves szinten 16 százalékos drágulást jelent. A győri új lakások négyzetmétere 10 százalékkal 462 ezer forintra, a debrecenieké 13 százalékkal 563 ezer forintra, a fehérváriaké pedig 29 százalékkal 628 ezer forintra nőtt tavaly októberhez képest.     

Lassul a drágulás, de nem áll meg

Továbbra is jelentős, 22,5 százalékos drágulást mutat a fővárosban a Magyar Nemzeti Bank szerdán megjelent lakásárindexe a 2018 és 2019 második negyedéve közötti időszakra, 21,6 százalékos áremelkedést pedig vidéki városokban. Ez a magas szám ugyanakkor már a drágulás lassulását jelenti. Budapesten ugyanis az első negyedévben még 25,6 százalékos, a vidéki városokban pedig 22 százalékos éves szintű áremelkedést mértek. A Dél-Dunántúl és az Észak-Alföld városaiban viszont 25,4 illetve 24,2 százalékra gyorsult az áremelkedés, míg Közép-Magyarországon 13,4 százalékra lassult. Összességében ugyanakkor a legtöbb régió városaiban a növekedési ütem meghaladta az országos lakásár-drágulás 17 százalékos mértékét. A községekben viszont alig 3 százalékos volt az áremelkedés. A jegybank adatsora nem vizsgálja külön az újépítésű és a használt lakások árait, ám a KSH egy korábbi kiadványából az látszik, hogy a használt lakások drágulása torpant meg a második negyedévben, az újlakások áremelkedése viszont töretlen.   

Szerző