Beindult az árspirál: a jövedéki adó hajtja az emelést

Januártól biztosan emelkedik a a dohánytermékek, esetleg a üzemanyagok jövedéki adója is. Októberben gyorsult az infláció, az élelmiszerárak a felelősek.

Késésben a kormány őszi adócsomagja, rendes ügymenetben már meg sem tárgyalhatná a parlament, ugyanis a január elsejei hatályba lépéshez azokat november utolsó napjáig ki is kellene hirdetni. A Pénzügyminisztérium hallgat, nem válaszol az adócsomagot érintő kérdésekre, ám beszédes, hogy egy minisztériumi belső anyag – amelynek tartalmát utóbb cáfolta a tárca - februári adóemelésekkel számolt. A tavaszi adócsomagot a parlament júliusban elfogadta, ezek hatályba is lépnek januártól, többek közt ez tartalmazza a négy gyermekes anyák teljes adómentességét, illetve a már elfogadott jövedéki adóemeléseket. A nyári csomagban dohánytermékek esetében háromlépcsős emelésről döntött a parlament, az első közel öt százalékos emelés januárban esedékes, ekkor a vágott dohány kilónkénti adója az eddigi 19 160 forintról 20 100 forintra emelkedik, amit júliusban egy újabb 600 forintos, 2021-től pedig csaknem 800 forintos adóemelés követ. Ugyanakkor az Adózóna értesülései szerint a kormány dolgozik a alkoholok és az üzemanyagok adóemelésén is. A sörnél, a pezsgőnél és a gyümölcsbornál várhatóan 10 százalékos adóemelés lesz, ami a kiskereskedelmi árakat 0,3–1,8 százalékkal növelheti.

Mind az üzemanyagok, mind az alkoholok és dohánytermékek jövedéki adóemelése emeli a fogyasztói árakat, így az inflációt is. Az Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint az idei 3,3 százalék után jövőre 3,4 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak – ebből a 3,4 százalékból mindössze 0,2 százalékpontért felelősek a már elfogadott adóemelések. Vagyis ebben még nincs benne a alkoholok és az üzemanyagok esetleges áremelésének hatása, amely így további 0,2-0,5 százalékkal dobhatja meg az árindexet. Amennyiben a gazdasági növekedés lassulása valóban bekövetkeztetik 2020-ban, kérdés, hogy az adóemelés hatására csökken-e az üzemanyagfogyasztás, mert ha igen, az tovább rontja a bővülési esélyeket. Az közismert, hogy az alkohol és és a dohánytermékek fogyasztása rugalmatlan, az áremelésektől függetlenül a fogyasztók megvásárolják azokat, ám újabban az üzemanyagokat is ebbe a kategóriába sorolják.

Cáfolja a PM az adóemelést

Cáfolta lapunknak a Pénzügyminisztérium (PM) az üzemanyagok jövedékiadó-emeléséről szóló sajtóértesülést. Az Adózóna beszámolója szerint a kormány literenként 5 forinttal növelné a benzin, illetve tízzel a gázolaj adóját. (Erre a ténylegesen fizetendő tarifában további 27 százalék adó is rakódna.) Az értesülés szerint a kabinet eltörölné az üzemanyagok jövedéki adójának olajár-függését is. Tételes kérdéseinkre a PM annyit felelt, hogy „a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a kormány nem tervezi a jövedéki adó emelését”.

A sommás felelet további elemzésre szorul. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis, ha az olajár negyedéves átlaga 50 dollár alá esne, pont 5, illetve 10 forinttal emelkedne a benzin 120 és a gázolaj 110,35 forintos mostani jövedéki adója. Ugyanakkor a jelenleg 60 dollár felett tekergő olajár lényegében a törvénymódosítás 2016-os elfogadása, pontosabban 2017 második negyede óta nem tévedt 50 dollár alá és erre egyelőre nincs is kilátás. Az tehát, ha a PM az 50 dollár felett álló olajár dacára az 50 dollár alatti szintre vonatkozó adómértékekkel állna elő, egyértelmű adóemelésnek számítana.

A szakportál szerint ezzel együtt a petróleum, valamint – „az uniós adómértékek miatt” - a gáz, a targoncagáz, a fűtőolaj, a szén és az áram jövedéki adója is nőne. Megjegyzendő: az adó csak a közlekedési célú gázra érvényes, a fűtőolajnál céltól függően különbözik, utóbbi két terméknél pedig csak a lakosságon kívüli vevők fizetik az inkább energiaadónak hívott tételt. Az uniós adómértékek nem lényegtelenek a benzin- és a gázolajadó szempontjából sem. Október eleji beszámolóink szerint a forintgyengülés miatt a két termék hazai devizában megállapított jövedéki adója, ha fillérekkel is, de az unió által meghatározott legalsó lehetséges szint alá került. Vagyis ennyivel mindenképp emelni kéne. A PM akkori megkeresésünkre a mostanihoz hasonló szűkszavúsággal azt válaszolta, hogy „az árfolyamváltozás miatt a benzin, illetve a gázolaj jövedéki adójának emelésére nem lesz szükség”.

Az Adózóna szerint a kormány csökkentené a fuvarozók gázolajárkedvezményét is. Alig van hova: a 2011-es gázolajadóemeléskor még annak közel 20 forintos mértékére rúgó összeg folyamatos csökkentéssel mára 3,5 (50 dollár alatti olajár esetén 13,5) forintra olvadt.

Miközben a Fidesz – különösképpen Varga Mihály pénzügyminiszter - ellenzékből az akkori szociálliberális kabinetektől akár hetente többször is követelte az üzemanyagsarcok csökkentését, kormányon csak emeltek. Bár ennek tükrében már kevéssé számítana meglepőnek, ha az Orbán-kormány emelné ezt az adónemet is, egyelőre csak a haraszt zörög. - MARNITZ ISTVÁN