Kifosztottak egy templomot és felgyújtottak egy egyetemi épületet Chilében

Publikálás dátuma
2019.11.09. 09:59
Tűz a Pedro de Valdivia magánegyetem fő épületében
Fotó: CLAUDIO REYES / AFP
Maszkos tüntetők úttorlaszokat hordtak össze, amelyeket meggyújtottak, valamint összecsaptak a rohamrendőrséggel.
Újabb nagy, kormányellenes tüntetés volt pénteken a chilei fővárosban: a Plaza Italia téren, illetve annak környékén összegyűlt több tízezres tömeg békés volt. De közben a közelben csuklyás tüntetők kifosztottak egy katolikus templomot, valamint ismeretlenek felgyújtották egy magánegyetem központi épületét – jelentették a helyszínről hírügynökségi tudósítók. A dél-amerikai országban három hete tartanak a kormányellenes tüntetések és zavargások a magas megélhetési költségek és a társadalmi egyenlőtlenségek miatt. Az AP hírügynökség helyi fotóriportere látta, amint csuklyás tüntetők kirángatják a La Asunción templom padjait az utcára, valamint Jézus-szobrokat és más szentképeket is kidobnak oda. Az AFP hírügynökség tudósítói pedig arról számoltak be, hogy ismeretlenek felgyújtották a Pedro de Valdivia magánegyetem fő épületét, amelyben a rektori hivatal is van. A tűz eloltására 16 tűzoltóautó érkezett a helyszínre. Szemtanúk és a helyi média jelentése szerint az épület közelében maszkos tüntetők úttorlaszokat hordtak össze, amelyeket meggyújtottak, valamint összecsaptak a rohamrendőrséggel.
Szerző
Témák
Chile tüntetés

Átfogó reformokat követelnek Németországban

Publikálás dátuma
2019.11.09. 09:30

Fotó: KAY NIETFELD / AFP
A kormánypártok a rossz szereplése után változásokat szeretnének a politikai rendszerben. A koalíció egyelőre biztos lábakon áll.
A német kereszténydemokratáknál mind többen követelnek változást a türingiai tartományi választás óta, amelyen a CDU több mint 11 százalékot vesztett 2014-hez képest. Peter Altmaier gazdasági miniszter szerint átfogó politikai változásokra van szükség, például elegendő lenne egy kisebb parlament. Emellett csökkentené a miniszterek és államtitkárok számát – írta a Rheinische Post című lap vendégkommentárjában. Hozzátette, a cél az, hogy a polgárok visszanyerjék a politikai pártokba vetett bizalmukat. „Már régen nem arról van szó, ki a kancellárjelölt, a miniszter, s nem is a koalíciós kompromisszum számít, hanem a bizalom és elfogadás vált a legfontosabbá” - emelte ki. A bizalom helyreállítása pedig elképzelhetetlen az alapvető reformok nélkül, „még ha ezek fájdalmasak is lehetnek” – jegyezte meg. „Úgy vélem, még az idén szükség van a parlament reformjára, amelynek eredményeként több szakaszban csökkentenék a létszámát” – vélte. Erre ki is dolgozott egy előzetes stratégiát. Meglátása szerint négy évente negyvennel kellene csökkenteni a képviselők számát mindaddig, amíg a „megfelelő létszám” ki nem alakul. Altmaier hozzátette, a miniszterek számát 15-ben kellene maximalizálni, az államtitkárokét és kormánymegbízottakét pedig a következő kormányalakításnál harmadával kellene csökkenteni. Altmaier szerint a német politikai rendszer számára az is káros, hogy túl sok választást rendeznek. A türingiai voksolás 2019-ben már a negyedik tartományi választás volt – mutatott rá. Egyúttal annak a véleményének adott hangot, hogy a kormányzat mandátumát négyről öt évre kellene emelni. Miközben tehát mind többen követelnek változásokat, a német nagykoalíció szerdán jó bizonyítványt állított ki eddigi saját ténykedéséről. Az erről szóló jelentésben, amelyről a következő hetekben várható politikai vita, megállapították, hogy az uniópártok és a szociáldemokraták frakciójával sokat elértek, „de még sok munka vár ránk”. Angela Merkel kancellár kifejtette, a nagykoalíció által tervezett 300 intézkedés kétharmadát ültették át a gyakorlatba. „Ez pedig azt jelzi, hogy képesek vagyunk a jó munkára” – hangoztatta. Bár mind a CDU, mind az SPD válsága kapcsán felmerültek kételyek, vajon a nagykoalíció kitölti-e 2021-ig tartó mandátumát, a kancellár és helyettese, Olaf Scholz pénzügyminiszter leszögezték: együtt kívánnak kormányozni a következő szövetségi parlamenti választásig, függetlenül attól, hogy nem minden kérdésben vannak közös nevezőn.

Nézeteltérések Amerikával

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is Németországba látogatott a berlini fal leomlásának 30. évfordulóján. Washington és Berlin viszonya különösen Donald Trump hatalomra kerülése óta nem éppen felhőtlen, az amerikai elnök rendre nagyobb hozzájárulást, több pénzt követel a németektől a NATO-ban. Megértő fülekre talált ebben Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszterben, aki éppen a minap beszélt egy interjúban arról, hogy emelni kellene a védelmi költségvetést, és aktívabb szerepet kellene vállalni a nemzetközi biztonság megteremtésében. Tervei szerint 2031-re érnék el a NATO direktívát, hogy a GDP 2 százalékát költsék a hadseregre, ami azonnal a 3. helyre emelné Németországot. A másik vitás pont a felek között az Északi Áramlat 2 kérdése, amellyel orosz gáz érkezhetne Németországba, az amerikai álláspont szerint növelve az energiafüggőséget. Pompeo most is felhasználta az alkalmat, hogy egységet és határozottabb fellépést szorgalmazzon az oroszokkal és kínaiakkal szemben. 

Témák
Németország CDU

Hatalmas tüzek pusztítanak Ausztráliában, halálos áldozatok is vannak

Publikálás dátuma
2019.11.09. 09:17

Fotó: PETER PARKS / AFP
Több mint ezer tűzoltó küzd a lángokkal. Az időjárás továbbra is száraz és szeles marad, a hőmérséklet 35 Celsius-fok körül van.
Legkevesebb két újabb halálos áldozata van Ausztrália keleti részén a bozóttüzeknek, amelyek a legsúlyosabbak közé tartoznak az ország történetében – közölték szombaton a hatóságok. Egy tűzoltó-parancsnok elmondta: az új-dél-walesi tűzoltók a Sydneytől 550 kilométerre északra lévő Glen Innes település mellett találták meg egy gépjárműben egy férfi összeégett holttestét. Ugyanott ki tudtak menteni egy nőt egy égő házból, de kórházba szállítása után ő is belehalt sérüléseibe. A környéken több mint száz lakóház égett le, és hét embert eltűntként tartanak nyilván – tette hozzá. Új-Dél-Walesben szombat reggel 72 bozóttűz volt aktív, ezek közül 18-at egyelőre nem tudtak megfékezni, és hat veszélyeztet lakott területet. A Sydneytől 330 kilométerre északra lévő Bobin kisváros „megsemmisült” a helyiek beszámolója szerint. Az államban több százezer hektárnyi terület égett le. A tüzekben 35-40 ember sérült meg, közöttük 19 tűzoltó. Több mint ezer tűzoltó küzd a lángokkal. Rossz hír nekik, hogy az időjárás továbbra is száraz és szeles marad, a hőmérséklet 35 Celsius-fok körül van. Az Új-Dél-Walestől északra lévő Queensland államban 36 tűz ég kontroll nélkül, és egy veszélyeztet lakott területet a helyi tűzoltók szerint. A fenyegetett Noosa település több mint 2000 lakosát kitelepítették. 
Szerző
Témák
Ausztrália tűz