Wachsler elégedett Nagy Imre kipaterolásával: „mindenki jól járt”

Publikálás dátuma
2019.11.11. 07:25

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
Több mint 123 millió forint jutott a „nemzeti vértanúk” emlékművére, csaknem 63 millió Nagy Imre áthelyezett szobrára. A kiadásoknak ezzel nincs vége. A szoborállításokhoz társuló térátalakítások, amelyek emlékezetpolitikai átrendezéssel is együtt járnak, összességében milliárdos tételt tesznek ki.
A Nagy Imre-szobornak kifejezetten jót tett, hogy áthelyezték a szűk Vértanúk teréről a Jászai Mari térre – osztotta meg szubjektív véleményét lapunkkal Wachsler Tamás, a Kossuth tér átépítéséért felelős Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Az alkotás szerinte „tágas, azt érvényesülni engedő térbe” került.
Emlékeztetőül: Nagy Imre, az 1956 után kivégzett mártír miniszterelnök szobrát civil szervezetek, ellenzéki pártok és nem utolsósorban az alkotó, Varga Tamás tiltakozása ellenére vitték el a Parlament szomszédságában lévő Vértanúk teréről. Új helyén, a Jászai Mari téren avatási ünnepség nélkül állították fel. A Vértanúk terén közben rekonstruálták azt a háború után lerombolt emlékművet, amelyet a Horthy-korszakban emeltek a jobboldalon „vörösterrorként” emlegetett Tanácsköztársaság áldozatai tiszteletére. Ezúttal nem maradt el az átadási ceremónia: a szoborkompozíciót október végén – egyházi vezetők közreműködésével – Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök leplezte le.
A politikai szempontokon túl a látvány is jócskán okot ad vitára. Ahogyan azt helyszíni riportunkban írtuk, a nézelődők egy része szabályosan elszörnyedt attól, milyen lett a szürke térkővel borított Vértanúk tere, amelynek közepén egy esztétikailag erősen kifogásolható „monstrum” magasodik.
Wachsler Tamás azonban határozottan elégedett az eredménnyel. „A Nemzeti Vértanúk Emlékműve újraállításával évtizedes adósságot törlesztettünk” – nyugtázta kérdésünkre. Szerinte „mind a Vértanúk tere, mind a Jászai Mari tér lényegesen kulturáltabb, nagyvonalúbb és rendezettebb – szebb –, mint a beruházás megkezdése előtt volt”. Összegzésként Wachsler közölte: „a beruházással mindenki jól járt”.
A vörösterroros szobor talapzatán az olvasható, hogy az emlékművet az Országgyűlés állította. Mivel nem találtuk nyomát annak, hogy erről született volna parlamenti döntés, az Országgyűlés Sajtóirodájához fordultunk. Kiderült, hogy konkrét döntés valóban nem volt: a parlament csak áttételesen hagyta jóvá az emlékmű felállítását.
Lázár János és más kormánypárti képviselők javaslatára ugyanis a fideszes kétharmad 2011-ben arról határozott, hogy visszaállítják a Kossuth tér „képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapotát”. A Kossuth teret aztán Kiemelt Nemzeti Emlékhellyé nyilvánították, majd 2017-ben ennek részévé tették a Vértanúk terét is. Ezzel a Vértanúk terére is érvényessé vált a verdikt, hogy vissza kell állítani az 1944 előtti állapotot.
Ami a költségeket illeti: az Országgyűlés honlapján közzétett kimutatás alapján a „Nemzeti Vértanúk Emlékművére felhelyezendő szobrok elkészítésére vonatkozó munkákra” az Országgyűlés Hivatala 123 millió 190 ezer forintról szerződött a Prime-Art Művészeti és Szolgáltató Kft-vel. Egy másik tétel szerint a „Nagy Imrét ábrázoló szoborkompozíció – és hozzá tartozó installációs és architekturális elemek – részleges átalakítása, restaurálása és újbóli felállítására”, továbbá a „mindehhez szükséges tervezési feladatok ellátására” 62 millió 947 ezer 550 forintot biztosítottak a S.A.M.O. Tervező és Ingatlanfejlesztő Kft. számára. Összesen ez 186 millió forint.
Az Országgyűlés Hivatala támogatási szerződést kötött a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt-vel a Vértanúk tere átépítésére – tájékoztatta a Népszavát a hivatal. A támogatási szerződés összege (áfával, egyéb közterhekkel és járulékos költségekkel) 2,7 milliárd forint. Ebben a szoborállításokon kívül a Vértanúk tere „gyalogos-prioritású” átalakítása és a Jászai Mari téren szükséges munkálatok költségei is benne foglaltatnak. 

Kövér László kérte

Istentagadókról értekezett Köves Slomó rabbi a Vértanúk terén október 31-én tartott szoboravatáson. Tájékoztatást kértünk arról, hogy az eseményre a zsidó felekezetek és képviselői közül miért éppen a Köves Slomó vezette EMIH kapott meghívást, a Heisler András vezette Mazsihisz pedig miért nem. Az Országgyűlés Hivatala kitért választ adva azt írta: "Az emlékmű avatására az egyházi vezetők külön nem kaptak meghívást. Az ima elmondására a magyarországi történelmi felekezetek egy-egy képviselőjét kérte fel a házelnök."

Szerző

Listát írt a külügy, kivel ünnepelhetik a nagykövetségek a rendszerváltás évfordulóját

Publikálás dátuma
2019.11.11. 06:40

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A kormány ajánlott történészeket, elemzőket, művészeket a nagykövetségeknek a rendszerváltás harmincadik évfordulójának megünnepléséhez – tudta meg lapunk.
A Külügyminisztériumból küldött – és lapunkhoz is eljutott – „sorvezetőről” egy diplomata azt mondta: még soha nem találkozott ilyen listával, nem csak az előző kormányok idején, de 2010 óta sem. Forrásunk szerint annak ellenére is felháborodást keltett az összeállítás, hogy a kormány eddigi kultúrharcos hozzáálláshoz képest az több elemében kifejezetten sokszínű. Forrásunk, jelezve, hogy a külképviseletek eddig önállóan rendezhettek ilyen programokat, úgy fogalmazott: „egy valamire való nagykövetségek képesnek kell lennie arra, hogy megszervezzen egy megemlékezést és oda az országot megfelelően reprezentáló előadókat hívjon meg.” – Természetesen mi sem vagyunk hülyék, senki nem hívna meg kifejezetten kormánykritikus történészt, politológust. De ez a lista több szempontból nagyon egyoldalú. Ha már a rendszerváltásra emlékszünk: az abban aktív, máig élő történészek, politológusok közül például senki nem szerepel – mondta informátorunk. Maguk az érintettek minden bizonnyal tudtukon kívül kerültek a kiválasztottak közé. A listán történészek, politológusok, filmrendezők, színészek, táncművészek, operaénekesek, zenészek, zenekarok szerepelnek. Az Orbán-kormányt nyíltan támogatók mellett bőven vannak olyanok is a listán, akik soha nem álltak ki a kabinet mellett, vagy kifejezetten kritikusak voltak azzal szemben. A történészeknél, szociológusoknál megtaláljuk például Bauer Bélát, aki a Századvég munkatársa és az Echo Tv-ben a genderszakok megszüntetése kapcsán a rendszerváltás előtti tudományos szocializmushoz hasonlította a tudományágat. Szerepel a listán Kozma Imre atya, a Máltai Szeretetszolgálat Alapítója is, aki viszont kifejezetten szolidáris volt a Keleti Pályaudvarnál felgyűlt menekültekkel, vagy Gerő András, aki tanít a Közép-Európai Egyetemen, de a kormánynak is írt már tanulmányokat milliós megbízási díjért. Az ajánlottak között van Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete elnöke, valamint Schmidt Mária és Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója. (Egy forrásunk egyébként azt valószínűsítette, hogy az egész listát a Terror Házában, vagy a szintén Schmidt Mária vezette XXI. Század Intézetben állították össze.) Nem hiányzik a Horthy Miklósért nyíltan rajongó Takaró Mihály, akinek szélsőséges nézetei miatt több szakértő lemondott a Nemzeti Alaptantervet előkészítő bizottságban, de ott van Tóth Eszter Zsófia is, aki a nők rendszerváltás előtti helyzetének egyik legelismertebb kutatója. A politológusok között megtaláljuk Frank Füredit, aki gyakran bírálja az európai jobb- és baloldal vezetőit is. Fricz Tamás, G. Fodor Gábor, Kiszelly Zoltán és Lánczi Tamás mellett szerepel az ajánlottak között a Fidelitas-szóvivőből az Alapjogokért Központ elemzőjévé avanzsáló Párkányi Eszter és Szabó Dávid József is.
A színészek, rendezők között megtalálni az Orbán Viktorral és a Fidesszel nyíltan szimpatizáló Cseke Pétert, Eperjes Károlyt, Nemcsák Károlyt és Reviczky Gábort is, aki kedvezményes lakást kapott Ferencvárosban, de szerepel a nem politizáló Rudolf Péter vagy a kormányt kritizáló Gárdos Péter író-rendező is. A táncművészek között megtalálni a nemzetközileg is elismert Bozsik Yvettet és Markó Ivánt, de ott van a Magyar Nemzetben főmunkatársként publikáló Apáti Bence is. A zenészek listája a leghosszabb, az Amaninda ütősegyüttestől kezdve a Budapest Klezmer Banden és a Csík Zenekaron át Dresch Mihályig, de megtalálni azt a Szalóki Ágit is, aki nyílt levélben kérte számon az MTVA-székházba bejutni próbáló ellenzéki képviselőket. Külön kategória a „könnyűzene”: a lista élén természetesen Ákos áll, de ott a Nagy Feró vezette Beatrice, a Fidesz mellett nyíltan kiálló Vastag Csaba, Vikidál Gyula, Varga Miklós és a „nemzeti rock” képviselőjeként a szélsőjobboldalon népszerű Ismerős Arcok is. A listával kapcsolatban elküldtük kérdéseinket a Külügyminisztériumnak, többek között arról érdeklődtünk, milyen szempontok alapján állították össze és a fellépők, előadók milyen díjazásban részesülnek. Kérdéseinkre több mint egy hét alatt sem válaszoltak.

Feledéspolitika - a magyar kulturális intézetekben nagy a csend

Míg a nagykövetségeknek listát küldtek, hogy kivel ajánlott megemlékezni, addig a külföldön működő, a nagyközönség előtt nyitott magyar kulturális intézetekben feltűnően kevés jele van az ünnepségnek. A XX. századi magyar történelem egyik legdicsőségesebb időszaka a rendszerváltás egy-két éve. 1956 átértékelésének, az ellenzéki kerekasztalnak, Nagy Imre újratemetésének, a vasfüggöny lebontásának, a keletnémetek előtti határnyitásnak, majd a szabad és demokratikus parlamenti választásoknak köszönhetően Európa és a világ figyelmének fókuszába kerülhetett Magyarország 1989-90-ben. A 30 évvel ezelőtti események sorozata jó lehetőség arra, hogy emlékeztessük a nemzetközi közvéleményt Magyarország pozitív szerepére, és javulhasson az ország megtépázott hírneve. Egyelőre úgy tűnik azonban, hogy a hangos ünneplés a kultúrharc miatt elmarad. A harmincadik évfordulóról szóló hivatalos hazai és külföldi megemlékezésekről alig, vagy nem tudni. Lapunk arra volt kíváncsi, hogy a külföldi országokban lévő, a nagyközönség előtt nyitott magyar kulturális intézetek milyen pódiumbeszélgetésekkel, előadásokkal, kiállításokkal, filmvetítésekkel, koncertekkel, performanszokkal, felolvasó estekkel készülnek, és kik azok az előadó és alkotó művészek, írók, történészek, akiknek meghívásával tervezik emlékeztetni a nemzetközi közvéleményt a három évtizeddel ezelőtti eseményekre. Az intézetek weboldalai meglehetősen kevés információval szolgálnak, könnyebb megtalálni a már megtartott programokról szóló híreket, mint a tervezettekről szólókat, ezért a Népszava hét intézetet – Berlin, Bécs, Helsinki, London, New York, Párizs és Róma – keresett meg. Közülük Berlinből, Párizsból és Rómából feleltek, a másik négy városból nem érkezett válasz. Lapunk neve elhallgatását kérő, külföldön élő magyar informátora szerint a kulturális diplomácia „egyszerűen benézte ezt a 30. évfordulót, ami elég kínos.”
A párizsi Magyar Intézet
Fotó: Wikipedia
A külföldön lévő kulturális intézetek a Balassi Intézethez tartoztak 2016. augusztus 31-ig. A magyar kultúra külföldön való megjelenítésére 1927-ben Klebelsberg Kuno vallási és közoktatási miniszter alapította a Collegium Hungaricumokat. A rendszerváltás után különböző neveken működött ez a hálózat. A Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatósága, a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet, illetve a Márton Áron Szakkollégium összevonásával 2007. március 1-vel Hiller István oktatási és kulturális miniszter hozta létre a német Goethe Institut, vagy az angol British Council mintájára a Balassi Intézetet. Ehhez tartozott a programok és a vendégoktatók és lektorok hálózatának menedzselése és a kulturális diplomácia. Az intézet jogutódja 2016. szeptember 1-jével a Külgazdasági és Külügyminisztérium lett, igazgatója, Hammerstein Judit helyettes államtitkárként dolgozott a beolvadt intézmény vezetőjeként. A Balassi Intézet a Szakács Árpád által, Kinek a kulturális diktatúrája? címmel a Magyar Idők című – idén február óta Magyar Nemzet néven megjelenő – kormánylapban vívott kultúrharcban kapott szerepet. A vád az volt ellene, hogy gyakorlatilag a balliberálisok kifizetőhelyeként, SZDSZ-es panoptikumként működik. Orbán Viktor miniszterelnök 2018. júniusában megszüntette Hammerstein Judit megbízatását, tisztségét pedig Schőberl Márton László a minisztérium Kulturális Diplomáciáért Felelős Helyettes Államtitkára vette át.

Vetítés, fényfestés, pódiumbeszélgetés

 – Az 1927-ban alapított Római Magyar Akadémia a rendszerváltás 30. évfordulójáról egyebek mellet Felvonulás (Tiltott és tűrt művészet Szentendrén a Kádár-korszakban) című tárlattal és Az áthágás technikái című kiállítással emlékezett. Emellett tartottak kerekasztal-beszélgetést is a rendszerváltásról – Az 1928 óta létező Párizsi Magyar Intézet 30 éve szabadon című filmvetítés-sorozattal emlékezik meg az évfordulóról. A téma iránt óriási az érdeklődés a francia közönség részéről, hiszen az eddig lement filmeket egytől egyig teltházzal vetítették. Az október 19-én bemutatott Ernelláék Farkaséknál vetítésén részt vett a film rendezője, Hajdu Szabolcs is, akinek a megjelentek feltehették kérdéseiket. Október 24-én Török Ferenc Moszkva tér című kultfilmjét adták, november 26-án Szomjas György: Roncsfilm, december 12-én Sára Sándor: Tüske a köröm alatt című alkotását vetítik. – Az 1924-ben létrejött berlini Collegium Hungaricumban workshopot tartanak MOME-s és potsdami animáció szakos hallgatókkal a „szabadság feltérképezése” témájában, annak lezárásaként 13-án lesz egy "fényfestő" show. December elején lesz egy közös filmprogram a Brotfabrik kulturális központtal – két magyar film ott, két német a Collegium Hungaricumban, egy-egy a rendszerváltás előttről, egy az utóbbi 30 évből, tematikusan válogatva. 

Frissítve: 2019.11.17. 19:05

Orbán Gyurcsány nyomában motorozik

Publikálás dátuma
2019.11.10. 21:16
2013-ban ennyi volt a Balatonringből
Fotó: Varga György /
10 évvel az első próbálkozás után a kormány megint egy MotoGP-futam Magyarországra hozatalával próbálkozik.
Tíz év elteltével, a Gyurcsány-kormány után az Orbán-kabinet is megpróbálkozik azzal, hogy Magyarországra csábítsa a gyorsaságimotoros-világbajnokságot. – Magyarország 2022-től MotoGP futamot rendezhet – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a hétvégén. Mint mondta, hosszabb ideje tárgyalnak már a MotoGP kereskedelmi jogait birtokló céggel, és szándéknyilatkozatot is aláírtak, a kormánynak február 28-ig kell döntenie a helyszínről és a rendezéshez kapcsolódó intézkedésekről. Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke közölte: a MotoGP-futam megrendezésének érdekében új versenypálya épülhet Kelet-Magyarországon. Szerinte a futam óriási ismertséget adhat Magyarországnak. 2008-ban, a Gyurcsány-kormány fejlesztési minisztere, Bajnai Gordon jelentette be, hogy Magyarország gyorsaságimotoros-világbajnokságot rendez az újonnan épülő Balatonringen. A Somogy megyei Sávolyon a Sedesa Csoport a válság ellenére is elkezdte az előkészületeket, de aztán a munka lelassult, az első futamot kivették a versenynaptárból, és egyre több vita övezte a beruházást. Kiderült, a kormányapparátusban többen is jelezték, hogy kockázatos lenne az állami támogatás, hitel nyújtása, de ezzel nem foglalkoztak. 2010-ben – amikor Bajnai volt a kormányfő – az akkori Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium végül nem kötött szerződést a beruházóval, a Balatonring soha nem készült el, ma már nyomvonala is alig-alig látható.
Szerző
Témák
beruházás