A Nagy Imre-szobornak kifejezetten jót tett, hogy áthelyezték a szűk Vértanúk teréről a Jászai Mari térre – osztotta meg szubjektív véleményét lapunkkal Wachsler Tamás, a Kossuth tér átépítéséért felelős Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Az alkotás szerinte „tágas, azt érvényesülni engedő térbe” került.
Emlékeztetőül: Nagy Imre, az 1956 után kivégzett mártír miniszterelnök szobrát civil szervezetek, ellenzéki pártok és nem utolsósorban az alkotó, Varga Tamás tiltakozása ellenére vitték el a Parlament szomszédságában lévő Vértanúk teréről. Új helyén, a Jászai Mari téren avatási ünnepség nélkül állították fel. A Vértanúk terén közben rekonstruálták azt a háború után lerombolt emlékművet, amelyet a Horthy-korszakban emeltek a jobboldalon „vörösterrorként” emlegetett Tanácsköztársaság áldozatai tiszteletére. Ezúttal nem maradt el az átadási ceremónia: a szoborkompozíciót október végén – egyházi vezetők közreműködésével – Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök leplezte le.
A politikai szempontokon túl a látvány is jócskán okot ad vitára. Ahogyan azt helyszíni riportunkban írtuk, a nézelődők egy része szabályosan elszörnyedt attól, milyen lett a szürke térkővel borított Vértanúk tere, amelynek közepén egy esztétikailag erősen kifogásolható „monstrum” magasodik.
Wachsler Tamás azonban határozottan elégedett az eredménnyel. „A Nemzeti Vértanúk Emlékműve újraállításával évtizedes adósságot törlesztettünk” – nyugtázta kérdésünkre. Szerinte „mind a Vértanúk tere, mind a Jászai Mari tér lényegesen kulturáltabb, nagyvonalúbb és rendezettebb – szebb –, mint a beruházás megkezdése előtt volt”. Összegzésként Wachsler közölte: „a beruházással mindenki jól járt”.
A vörösterroros szobor talapzatán az olvasható, hogy az emlékművet az Országgyűlés állította. Mivel nem találtuk nyomát annak, hogy erről született volna parlamenti döntés, az Országgyűlés Sajtóirodájához fordultunk. Kiderült, hogy konkrét döntés valóban nem volt: a parlament csak áttételesen hagyta jóvá az emlékmű felállítását.
Lázár János és más kormánypárti képviselők javaslatára ugyanis a fideszes kétharmad 2011-ben arról határozott, hogy visszaállítják a Kossuth tér „képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapotát”. A Kossuth teret aztán Kiemelt Nemzeti Emlékhellyé nyilvánították, majd 2017-ben ennek részévé tették a Vértanúk terét is. Ezzel a Vértanúk terére is érvényessé vált a verdikt, hogy vissza kell állítani az 1944 előtti állapotot.
Ami a költségeket illeti: az Országgyűlés honlapján közzétett kimutatás alapján a „Nemzeti Vértanúk Emlékművére felhelyezendő szobrok elkészítésére vonatkozó munkákra” az Országgyűlés Hivatala 123 millió 190 ezer forintról szerződött a Prime-Art Művészeti és Szolgáltató Kft-vel. Egy másik tétel szerint a „Nagy Imrét ábrázoló szoborkompozíció – és hozzá tartozó installációs és architekturális elemek – részleges átalakítása, restaurálása és újbóli felállítására”, továbbá a „mindehhez szükséges tervezési feladatok ellátására” 62 millió 947 ezer 550 forintot biztosítottak a S.A.M.O. Tervező és Ingatlanfejlesztő Kft. számára. Összesen ez 186 millió forint.
Az Országgyűlés Hivatala támogatási szerződést kötött a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt-vel a Vértanúk tere átépítésére – tájékoztatta a Népszavát a hivatal. A támogatási szerződés összege (áfával, egyéb közterhekkel és járulékos költségekkel) 2,7 milliárd forint. Ebben a szoborállításokon kívül a Vértanúk tere „gyalogos-prioritású” átalakítása és a Jászai Mari téren szükséges munkálatok költségei is benne foglaltatnak.
