Nemzetközi sportesemények: nincs egységes szabályozás arról, milyen következményekkel jár a visszalépés

Megvizsgáltuk, hogy milyen okok vezettek egy-egy rendezési jog visszaadásához.

Minden sportági szervezet másképp jár el azokban az esetekben, amikor egy ország vagy város visszalép valamilyen nagy sportesemény megrendezésétől. Mondhatnánk azt is, hogy nincs két egyforma lemondás, minden eset más, ezért nem találunk azonos szankciókat sem. Lapunk – a teljesség igénye nélkül – azt vizsgálta meg, hogy milyen okok vezettek egy-egy rendezési jog visszaadásához.

Marokkó például a 2015-ös labdarúgó Afrikai Nemzetek Kupájától lépett vissza az országban kitört ebolajárvány miatt. Az eseményt Egyenlítői-Guineában bonyolították le, ám az észak-afrikaiak nagy árat fizettek döntésükért: a kontinentális szövetség kizárta őket a következő két tornáról, 833 ezer euró büntetés és 8 millió euró kártérítés befizetésére kötelezte a marokkóiakat. Két évvel később Líbia lépett vissza a házigazda szereptől az országban zajló polgárháború miatt (már a líbiaiak is beugrók voltak a Dél-afrikai Köztársaság helyett), végül Gabon lett a házigazda, ebben az esetben azonban nem kellett fizetni a lemondásért és azzal sem volt gondja az afrikai futballszövetségnek, hogy idén Kamerun helyett Egyiptom rendezte meg a tornát.

Hollandia 2012-ben fél évvel a rajt előtt mondta le a női kézilabda Európa-bajnokság rendezését, a tornára Szerbiában került sor. Az indoklás annyi volt, hogy nem tudják megrendezni az Eb-t. A hollandok ezek után nem vehettek részt a kontinenstornán, mivel nem léptek pályára a selejtezőkön. Ha már nem ők voltak a rendezők, akkor nem járt nekik selejtező nélkül a részvételi jog sem. Az EHF részére ezen kívül 250 ezer eurós büntetést és 40 ezer euró kártérítést kellett fizetniük.

A mexikói Guadalajara 2015. február 2-án lépett vissza a 2017-es vizes világbajnokság megrendezésétől, mert nem állt rendelkezésre az esemény lebonyolításához szükséges összeg. Magyarország (budapesti és balatonfüredi helyszínekkel) a 2021-es vb rendezési jogát kapta meg, de elvállalta a négy évvel korábbi világesemény megrendezését. Versenyfutás kezdődött az idővel, a gyorsabb munka emelte a költségeket, de ez sem magyarázat arra, hogy a pályázati anyagban 7,5 milliárd forintos építési költséggel szereplő Duna Aréna végül 49 milliárdért készült el. A visszalépés miatt a mexikóiak 5 millió dollár kártérítést fizettek a nemzetközi szövetségnek.

Nem ez volt az első alkalom, hogy Magyarország a tervezettnél korábban lett vb-házigazda: 2011-ben Szeged segítette ki a Nemzetközi Kajak-kenu Szövetséget, amikor Vichy visszalépett a rendezéstől. A franciák azzal indokolták döntésüket, hogy a meteorológiai előrejelzések szerint rosszak lesznek az időjárási körülmények a vb idején, és nem szeretnék, ha nem a sportolók tudása határozná meg a sorrendet. A Tisza-parti város eredetileg 2013-ban lett volna házigazdája az eseménynek.

Magyarországra nem volt jellemző a visszalépés, ha megtörtént, akkor a világ legnagyobb sporteseményétől, a Budapestre megálmodott 2024-es nyári olimpiáról és paralimpiáról mondott le a kormány, amely nem mert belemenni egy bizonytalan kimenetelű népszavazásba. Mivel ez a pályázati szakaszban történt, kártérítést nem kellett fizetni, „csak” az előkészületekre fordított milliárdok vesztek kárba. Az októberi önkormányzati választásokig a tervezett olimpiai létesítmények építése folyamatosan zajlott, a folytatás egyelőre bizonytalan. Budapest mellett különböző okokból Boston, Hamburg és Róma is kiszállt menet közben a rendezési jogért folyó versenyből.

Jelenleg a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság sorsa lóg a levegőben. Kassai Dániel volt LMP-képviselő érte el, hogy ki lehet írni a népszavazást azzal a kérdéssel, egyetértenek-e az emberek azzal, hogy csak 2023. január 1. után kezdjen el épülni a vb-re tervezett stadion. Ha ezt megszavazza a lakosság, akkor nem lesz vb, mert fél év alatt nem készül el a stadion. A referendumhoz kiírásához kétszázezer támogató aláírás szükséges, ezek gyűjtése még nem kezdődött el, mert egyeztetések zajlanak a vb-ről.

A Magyar Atlétikai Szövetség több tízmilliárd forintos veszteséggel számol az esemény visszamondása esetén, ami úgy lehetséges, hogy 2014-ben a magyar állam 16,5 milliárd forintért vette meg azt a tizenöt hektáros területet a Wing ZRt-től a Rákóczi-híd pesti hídfőéjénél, ahova a stadiont tervezték és 4,7 milliárdba került az építési tervek elkészítése.