Szabadon, hazugság nélkül – Szabados György-napot rendez az MMA

Nem titkolt cél, hogy Szabados György művészetét szélesebb körben is népszerűsítsék.

„A világ legnagyobb improvizatőre Liszt Ferenc volt, koncertjei fele rögtönzésekből állt. Ám a szabad zenének, a rögtönzésnek van egy szigorú feltétele: a gyakorlója, útkeresője nem hazudhat. Csak tiszta szándékkal és szívvel, szeretethajlammal, adni akarással lehet művelni” – nyilatkozta 2011-ben Kossuth-díja átvétele után, nem sokkal halála előtt példaképéről Szabados György. A zongoraművész, zeneszerző, művészeti író a hatvanas évek magyar free jazz mozgalmának koronázatlan királya, a honi etno jazz atyja, az improvizatív zene mestere volt. Iskolát teremtett azzal, hogy a ritmikájában, logikájában is teljesen különböző magyar népzenét ötvözte a jazzel – önálló, eredeti muzsikát teremtve. Tanítványa volt többek között Grencsó István és Dresch Mihály.

A rendszerváltás előtt a Magyar Rádióban rögzített felvételei nem adásba, hanem a tiltott anyagok archívumába kerültek. A tiltás és a tűrés határmezsgyéjén állt, miközben már az 1980-as évek közepén a világ vezető free jazz muzsikusai – mint például Anthony Braxton – adták egymásnak a kilincset, hogy akár egyetlen este vele muzsikálhassanak. 1983-as albuma, az Adyton lett névadója annak a művészeti alapítványnak, amely a zenei örökségét ápolja: télen Adyton karácsonyokat szervez Budapesten, nyáron pedig Adyton léteket Nagymaroson, ahol Szabados György több mint három évtizedig élt.

November 21-én a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szervez Szabados György-napot – jelentette be sajtótájékoztatón Bicskei Zoltán filmrendező, grafikus. Nem titkolt cél, hogy Szabados művészetét szélesebb körben is népszerűsítsék. Az MMA Andrássy úti rendezvénytermében délután magyar, német és szerb zenetörténészek elemzik Szabados György életművét, továbbá bemutatják az MMA Kiadó gondozásában, Fejérvári Gergely szerkesztésében megjelenő Szabados című könyvet. A kötetben Szabados két esszéje mellett magyar és külföldi zenetörténészek, muzsikusok írása olvasható, valamint egy tanulmány A kormányzó halála című Szabados-opera keletkezéstörténetéről, fogadtatásáról. Este héttől a Pesti Vigadóban mutatják be Medgyesi Gabriella portréfilmjét Szabados Györgyről, ugyanitt fél kilenctől a Grencsó Open Collective mutatja be Szabados szerzeményeit, Dresch Mihállyal és Mezei Szilárddal kiegészülve. „Konvenciómentes, szabad és őszinte gondolat- és zenei világot képviselt. Pontosan látta az összefüggéseket, ki tudta iktatni a jelentéktelen dolgokat – méltatta egykori mesterét a keddi sajtótájékoztatón Dresch Mihály.