Előfizetés

Újratöltve az amerikai-török szövetség

László Dávid
Publikálás dátuma
2019.11.13. 20:46

Fotó: Mustafa Kamaci / AFP
Recep Tayyip Erdogan látogatása Donald Trumpnál új életet lehelt a fagyos amerikai-török kapcsolatokba.
Mikor Recep Tayyip Erdogan török elnök 2017-ben legutóbb Washingtonban járt, elég nagy felfordulást okozott. A nemzetközi protokollra fittyet hányva öltönyös testőrei méltóságukból kivetkőzve, pisztollyal az oldalukon estek neki tüntetők egy csoportjának, véresre verve, földön rugdosva néhány tiltakozót. Állítólag ámokfutásuk itt sem ért véget, később az amerikai hatóságokkal is összetűzésbe keveredtek, és még néhány pofon is elcsattant. Az ügy végül különösebb következmények nélkül elsimult, „bizonyíték hiányában” a vádakat ejtették az elszabadult testőrök ellen. A török elnök biztonsági embereinek egyébként nem ez volt az első balhéja: 2015-ben például belga kollégáikkal verekedtek össze, idén Szarajevóban pedig a határőröknek villogtatták fegyvereiket. Erdogant most washingtoni érkezésekor a hoteljánál a helyi török közösség örömmel köszöntette. A rendőrség viszont ezúttal inkább kettőzött erővel készült, miután Fehér Házi látogatására időzítve az Egyesült Államokban erős örmény és kurd közösség tüntetéseket szervezett. Igaz, az amerikai-török viszonyt elnézve még a testőrei miatt fájhat a legkevésbé a török elnök feje. Felsorolni is nehéz, hány sebtől vérzik a NATO-szövetségesek kapcsolata. Török szempontból fájó pont, hogy Washingtonnál süket fülekre találtak kérelmeik a 2016-os puccskísérlet kitervelésével vádolt Fethullah Gülen kiadatására. A törökök állítólag már több ládányi bizonyítékot nyújtottak át az amerikai hatóságoknak, mindhiába. Gülen máig nyugodtan élvezheti önkéntes pennsylvaniai száműzetését, és nincs is napirenden, hogy ez megváltozna. Nem csoda, hogy Törökországban tartja magát a feltételezés, hogy az amerikai titkosszolgálatnak is benne volt a keze a puccskísérlet kitervelésében. Washingtoni oldalról a legfőbb aggály, hogy Törökország orosz SZ-400-as légvédelmi rakétarendszert vásárolt. Egyrészt, mert így nem az amerikai fegyvergyártóknál landolt a 2,5 milliárd dolláros üzlet, másrészt, mert a NATO attól tart, hogy Moszkva érzékeny adatokhoz juthat a legmodernebb F-35-ös vadászgépekről. Hogy ez véletlenül se történhessen meg, a törököket ki is ebrudalták az F-35-ös programból. Ez duplán is érzékenyen érinti Törökországot: egyrészt, mert nem tudja modernizálni légi erejét, másrészt, mert a vadászgépek bizonyos alkatrészeit náluk gyártották, így a haszon egy részétől is elesnek. Mivel az SZ-400-asokat már le is szállították az oroszok, hadrendbe állításukat jövő tavaszra tervezik, az üzletből biztosan nem táncolnak ki. Erdogan azt azonban nem zárta ki, hogy amerikai Patriotokat is vásároljanak, pontosan tudva, hogy Donald Trump amerikai elnökhöz a zsebén át keresztül vezet az út. Ha valahogyan garantálni tudnák, hogy az SZ-400-asok nem férnek érzékeny adatokhoz – például „dobozban maradnának” - akkor ez a konfliktus megoldódna. A legújabb ellentét a szíriai kurdok miatt alakult ki. Törökország ugyanis terroristaként, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai ágaként tekint az észak-szíriai Demokratikus Egyesülés Pártjára és annak fegyveres szárnyára, a Kurd Népvédelmi Egységekre (YPG). Az Egyesült Államok számára viszont az Iszlám Állam elleni harc gerincét, a legmegbízhatóbb, mérsékelt katonai szövetségest jelentik. Az amerikaiak a kivonulással Szíriából – csak néhány száz főt hagytak az olajmezők védelmére – zöld utat adtak a török offenzívának, melynek célja egy 30 kilométer mély biztonsági zóna kialakítása volt a határ mentén. Az októberben meginduló hadművelet végül az oroszokkal kötött megegyezésnek hála a kurdok visszavonulásával már véget is ért, Ez azonban nem vetett véget az alapvető érdekellentétnek. A Törökország elleni szankciók kivetése továbbra is napirenden van az amerikai törvényhozásban, ami meglehetősen érzékenyen érintené a megtépázott amerikai gazdaságot. Végül azzal vertek szöget koporsóba, hogy múlt hónapban az amerikai képviselőház nagy többséggel megszavazta, hogy népirtásként ismerik el az I. világháborúban az örmények ellen elkövetett török cselekményeket. Volt, hogy az amerikai elnök a török gazdaság tönkretételével fenyegetőzött, máskor viszont „kemény fickónak” nevezte a török államfőt, aki „tiszteletet érdemel”. Ebben a hangulatban Trump és Erdogan – sokáig lebegtetett – találkozója már önmagában is a jeges viszony oldódását jelenti. A török elnök számára különösen jól jött a találkozó, hiszen ezzel is bizonyította, koránt sem számít páriának a nemzetközi közösségben, még a súlyos ellentétek sem kezdik ki a stratégiai szövetségeket.     

Trumpon a világ szeme

Az amerikai belpolitika – talán szerencséjére – ellopta a show-t a török elnök elől. Éppen szerdára időzítették ugyanis az első nyilvános, televízióban és az interneten is közvetített meghallgatásokat a Donald Trump ellen zajló úgynevezett impeachment, az elnök alkotmányos eltávolítását célzó eljárás ügyében. Három tanút, Bill Taylor ukrajnai ügyvivőt, George Kent helyettes külügyi államtitkárt és Marie Yovanovitch volt ukrajnai nagykövetet hallgatták meg. Ők már korábban is tettek vallomást, így a meghallgatás alapvetően csak annyiból volt érdekes, hogy ezúttal nem zárt ajtók mögött, hanem nyilvánosan történt. Az impeachment rövid történetében ez egyáltalán nem példa nélküli, már a Richard Nixon és a Bill Clinton elleni eljárás során is közvetítettek meghallgatásokat. A nagy médiafelhajtás miatt inkább az esemény politikai hatása az érdekes. A történéseknek magyar vonatkozása is van, a korábbi átiratok szerint ugyanis George Kent arról beszélt, hogy Donald Trump többek között Orbán Viktor befolyására változtatta meg a véleményét Ukrajnáról. A magyar külügy álhírnek minősítette ezt a véleményt, az amerikai ügyvivő nagykövetet is behívatta, hogy világossá tegye, éppen hogy nagy reményeket táplálnak az új ukrán elnökkel szemben. Azért indult vizsgálat Donald Trump ellen, mert a vádak szerint saját politikai haszna érdekében nyomást gyakorolt az ukrán elnökre, és segélyeket tartott vissza, hogy Ukrajna indítsa újra vizsgálatot legfőbb demokrata kihívójának, Joe Biden fiának az ügyében.  

"Pocsék lépés" - sebességkorlátozással küzd Hollandia az uniós kibocsátási határértékek tartásáért

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.11.13. 18:57
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kormányfő nem örül, más sem, de ez járul hozzá a legjobban a célok eléréséhez.
Nitrogénszennyezés csökkentése érdekében országosan legfeljebb óránként 100 kilométerre csökkenti a gépjárművek legnagyobb megengedett sebességét Hollandia - jelentette be Mark Rutte miniszterelnök szerdán. A holland kormányt májusban bírósági határozat kényszerítette építési munkák ezreinek leállítására, vagy szüneteltetésére, mivel
az ország évek óta túllépi az Európai Unió nitrogén-kibocsátási határértékeit.

A levegőben található nitrogén oxidok (NOx) formájában elsősorban az autókból, teherautókból és az építőiparban használt nehéz dízelüzemű haszongépjárművekből származik. 
Rutte nyilatkozata szerint a sebességkorlátozás "pocsék lépés", amely senkinek sem tetszik, de ez járul hozzá a legjobban a célok eléréséhez. Bejelentette továbbá, hogy az elkövetkező hónapokban további intézkedéseket tesznek az Európai Unió kibocsátási határértékeinek teljesítése érdekében.
A szerdai sürgősségi intézkedések magukban foglalják az állati takarmányok fehérjemennyiségének változásait is, amelyek elősegítik az nitrogéntartalmú ammónia csökkentését az állatok vizeletében.

A talajban vagy a talajvízben található, általában nitrátok formájában előforduló nitrogén ugyanis a mezőgazdasági műtrágyákból, vagy szennyvízből származik. Mezőgazdasági termelők az elmúlt hónapokban többször tartottak tiltakozásokat attól tartva, hogy a kilátásba helyezett korrekciós intézkedések súlyos következményeivel kell számolniuk.
Hollandiában az egy főre eső nitrogén-kibocsátás az EU átlagértékének négyszerese, ennek becslések szerint 61 százaléka származik a mezőgazdaságból. Felmérések szerint Hollandiában az építőipari termelés 2021-re várhatóan mintegy 8 százalékkal esik vissza, ami közel 40 ezer munkahelyre lehet hatással.

Tragédia Szlovákiában - Legalább 12-en meghaltak, sokan súlyosan sérültek egy buszbalesetben Nyitragerencsérnél (fotók)

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.11.13. 16:06

Fotó: @Policia SR / Twitter
Egy túlterhel kamion megcsúszása vezethetett a balesethez.
Tucatnyi áldozatot követelő buszbaleset történt a szlovákiai Nyitragerencsér közelében szerdán. A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség legkevesebb 12 halottról és sok sebesültről, köztük tíz súlyos állapotban lévő személyről tud, a Sita szlovák kereskedelmi hírügynökség már 13 halottról és közel 20 sebesültről, számolt be. Végül este hat körül azt írta a Bumm.sk:
nem találtak több áldozatot a baleset helyszínén a tűzoltók, tehát 12 ember vesztette életét és összesen 20-an sérültek meg.

A tragikus kimenetelű baleset során egy kamionnal ütközött össze az autóbusz, amely az árokba szaladt és felborult. A buszban főleg középiskolás fiatalok utaztak, írja a szlovák Markiza kereskedelmi televízió nyomán a Reuters. Ugyan a baleset oka hivatalosan még nem ismert, de a Markiza értesülései szerint a teherjármű volt az, ami a másik oldalába rohant:
a kamion meginogott, áttért a szemközti sávba, majd oldalával elsodorta a buszt, ami hiába próbálta elkerülni az ütközést.

A belügyminiszter elmondása szerint a balesetben érintett kamion valószínűleg túlterhelt volt.
A tűzoltóság arról tájékoztatott, hogy 15.30 órakor már egy sérült személy sem volt a helyszínen, közülük mindet kórházba szállítottak. A Bumm.sk szerint két személyhez riasztották a légimentőket, egy 15 és egy 61 éves sérültet szállítottak helikopterrel kórházba.
A Cipruson munkalátogatáson lévő Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök a baleset hírére reagálva bejelentette: megszakítja külföldi útját és azonnal hazarepül. Martina Lubyová, oktatásügyi miniszter őszinte részvétét fejezte ki a családtagoknak a szerdai tragédia után, egyúttal arról tájékoztatott, hogy meglátogatja a sérülteket és a balesetben érintett középiskolások iskoláit is.
A mostanihoz hasonló súlyú baleset utoljára 2009-ben történt az országban: akkor egy vonat ütközött egy busznak, 12 embert megölve.