A Lancet Countdown által végzet vizsgálatokon alapuló jelentés, amelyen orvosok, klímatudósok, közgazdászok dolgoztak 41 jellemzőt tekint át, az extrém szárazságoktól, az üzemanyag használaton át a mezőgazdaságig. A levont következtetések elrettentők: egy ma született gyermek négy fokkal magasabb környezetben fog élni, amikor felnő, mint az ipari forradalom előtti időkben. „Nem tudjuk ez milyen hatással lesz az egészségükre, de azt igen szörnyű lesz, ami alááshatja az elmúlt ötven év eredményeit” – mondta Nick Watts, a Lancet Countdown főigazgatója. A projekt az egészséggel és a klímaváltozással kapcsolatos mutatókat követi nyomon, ezek közül a Wired magazin a legfontosabbakat emeli ki áttekintésében. Még nem túl késő ezek közül néhány folyamatot visszafordítani vagy legalább megváltoztatni: a legfontosabb, hogy az emberek magukénak érezzék a problémákat, ezeket megértve jobban láthatók a megoldások.
A hatások sorában az egyik legfeltűnőbb jelenség az egyre intenzívebb és gyakoribb hőhullámok jelentkezése, leginkább Európában, mint ezt a tavalyi nyár is bizonyítja. A hőhullámok a legidősebbekre a legveszélyesebbek, akik olyan lakásokban élnek, ahol eddig nem volt szükség légkondicionálásra. 2018-ban 220 millió 65 éven felüli volt kitéve hőhullámnak a világon, a 2015-ös 209 millióval szemben. Ugyanakkor a légkondicionálás ördögi kört indít el, mert sok energiába kerül és a hulladékhő a városok utcáit fűti. A világ légkondicionálóinak száma 2000 és 2016 között több mint kétszeresére, 1,6 milliárdra nőtt. A felmelegedés egészségügyi veszélyt jelent a szabad térben dolgozókra, ezért csökkenteni kell munkaidejüket, 2018-ban 133,6 milliárd óra munkaidő kiesést okozott a hőség. Az egyik legdrámaibb hatással az emberek életére a tüzek vannak, 2018-ban a legtöbb napig a Közép-Afrikai és a Dél-Ázsiai régiókban élő emberek voltak kitéve tüzeknek. Sok betegség is egyre inkább terjed a felmelegedéssel a dengue lázat okozó vírusok, illetve az azokat hordozó szúnyogok több okból is mind több helyre eljutnak, ennek egyik oka a klímaváltozás. Az emelkedő hőmérséklet miatt csökkennek a terméshozamok is, minden 1 fok emelkedés a kukorica 7,4, a búza 6, a rizs 3,2 százalékos hozamcsökkenését eredményezi. A jelentés szerint nem eredményesek az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentésére hozott intézkedések, 201-2018 között 2,6 százalékkal nőtt a kibocsájtás a fosszilis üzemanyagok használata miatt.
Az üzemanyag felhasználás nagyrészt a közúti áruszállítás bővülése következtében nőtt meg, a bioüzemanyagok és az elektromos járművek használatának arány egyelőre kicsi. 2018-ban a világ 166 milliárd dollár veszteséget szenvedett az extrém éghajlati változások miatt, ha nem csökkentjük az üvegházhatású gázokat a légkörben, az további károkat okoz, emberek egészségének rosszabbodásához, életek elvesztéséhez vezet, gyengíti a Föld összekapcsolódott rendszereit.
Nick Watts főigazgató arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás által a gyermekkorban okozott egészségügyi károk az egész életre kihatnak, intézkedések nélkül egy egész generáció életét meghatározhatják.
