Definíció helyett

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke megkérdezte az igazságügyi minisztert, hogy jogállamnak tartja-e Finnországot. Ezt korábban a kormány több tagja is kétségbe vonta. Varga Judit helyett Völner Pál államtitkár válaszolt: „nincs objektív kritériumrendszer, ami szerint ezt meg lehetne ítélni”.

Javasoljuk a kormánynak a Wikipédia fellapozását. Az áll benne:

„A jogállam olyan állam, ahol a közhatalmat a nyilvános és írott jogszabályok tartalmának megfelelően és a jogszabályokban meghatározott eljárások keretében, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják. A jogállamiság a közhatalom jognak való alávetettségét jelenti. Az angolszász politikai rendszerben a joguralom (rule of law) kifejezés használatos, ami azt fejezi ki, hogy a hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett.

A jogállam legfontosabb ismérvei: önálló és független hatalmi ágak működnek egymás fékeiként és ellensúlyaként. Montesquieu szerint a hatalom elfajulásának csak hatalom vethet gátat, így a törvényhozó (országgyűlés), igazságszolgáltató (bíróságok) és a végrehajtó (kormány) hatalmi ágakat legalább szét kell választani. Senkinek nincs abszolút hatalma még informális utakon sem. Lord Acton szerint »A hatalom korrumpál, az abszolút hatalom abszolút korrumpál«. A jogalkotás, a jogalkalmazás és az igazságszolgáltatás szétválasztását először Massachusetts alkotmánya mondta ki 1780-ban a joguralommal összefüggésben: a hatalmi ágak képviselői nem vehetik át egymás hatalmát, és nem helyezkedhetnek a törvény uralma fölé.”

Ha a kormányban ezek után marad még homály a jogállamisággal kapcsolatban, bátran kérdezzék meg Orbán Viktor kormányfőt, aki a Soros alapítvány ösztöndíjának jóvoltából 1989 szeptemberétől 1990 januárjáig az oxfordi Pembroke College-ban politikatörténetet hallgatott.