"A gyerekekre azért adjunk maszkot, ha kiengedjük őket az utcára"

Publikálás dátuma
2019.11.20. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egyre gyanúsabb, hogy emberre mérgező gázok kerülhettek a levegőbe Mészáros Lőrinc mátrai erőműve és keményítőgyára körül.
– Engem nem érdekel, hány százmillió forintot tesz zsebre Mészáros Lőrinc vagy rajta keresztül Orbán Viktor, engem az érdekel, hogy ne haljon meg az unokám, ne legyen rákos a férjem, ne kelljen félelemmel kilépni az ajtón, hogy milyen színű füst szivárog az erőmű kéményéből, vagy milyen bűz lepi el épp a falut – mondja egy idős asszony, miközben a zsebkendőjébe szipog. Visontán, az új sportcsarnok előtt állunk, bentről özönlenek ki épp a gyerekek. A faluban ezerkétszázan laknak, a férfiak többsége az újraállamosítás előtt álló, de most még Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Opus Global Nyrt. tulajdonában lévő Mátrai Erőmű Zrt.-ben, vagy a szintén ehhez a cégcsoporthoz tartozó, búzafeldolgozással és keményítőgyártással foglalkozó Viresol Kft-ben dolgozik. A visontaiak szerint ez az utóbbi üzem okozta néhány nappal ezelőtt azt az elviselhetetlen bűzt és fojtogató szagot, ami miatt a helyszínen többen rosszul lettek, rosszullétre, hasmenésre, fejfájásra, hányingerre panaszkodtak, ahogy egy helyi fogalmazott: „taknyuk-nyáluk egybefolyt”. A faluban kedden többen arról is meséltek lapunknak, hogy az üzem környékén dolgozók zsebében még a fémpénzek is elszíneződtek – ezt egy, a 444.hu-hoz eljutott levél is megerősítette. – Tudja, milyen több mázsa rothadó tyúktoll és száz pöcegödör illata? Ilyet képzeljen el maga előtt! Milyen maró hatású gáznak kellett ott keletkeznie, hogy a fémmel ilyen kölcsönhatásba lépjen? És miért próbálja minden hivatalos szerv elmismásolni az ügyet, hogy nincs semmi baj, az emberre nem veszélyesek a gázok? Hát persze, csak hozzátették, hogy a gyerekekre azért adjunk maszkot, ha kiengedjük őket az utcára. Ettől nem nyugodtunk meg! – dohog egy férfi az idősek otthona előtt, ahonnan délidőben sokan az ebédet viszik haza. Köztük van a polgármester, Szarvas László is.
A falu vezetője kérdésünkre csak a hivatalos álláspontot közvetíti, vagyis azt, hogy a hatóságok szerint a légszennyezés mértéke nem haladta meg a határértéket. Szavai szerint az önkormányzat a katasztrófavédelem mobil laborját kérte fel a település belterületén a levegőminőség megvizsgálására. Hozzátette: a polgármesteri hivatalhoz nem érkezett az ügyben semmilyen hivatalos bejelentés vagy feljelentés.   Azt, hogy a Mészáros Lőrinc-féle keményítőgyár és a technológiai tározó lehetett a hibás, az Átlátszó keddi cikke is megerősíti. Információik szerint az egészségügyi határértéket meghaladó mértékű kénhidrogént és nitrogén-monoxidot, valamint foszfor-hidrogént mutattak ki a gázszivárgásokban, a szennyezés forrása pedig az Őzse-völgyi technológiai víztározóból kivett víz lehet. Február óta ide engedi az elvileg tisztított szennyvizét és csapadékvizét a Viresol Kft. búzafeldolgozója és keményítőgyára is. Hozzátették: a Heves megyei katasztrófavédelem közlésével ellentétben mindhárom gáz rendkívül mérgezőnek számít, a koncentrációtól függő mértékben súlyos egészségkárosodást vagy akár halált is okozhatnak. Ehhez képest sem a keményítőgyár, sem a Mátrai Erőmű honlapján egyetlen szó sem olvasható a légszennyezésről, az újságírói kérdésekre pedig eddig csak egy szűkszavú közleményben reagáltak. E szerint az Erőmű és az Ipari Park dolgozói az észlelés napján sem voltak veszélyben. A folyamatos légtérelemzési vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az Erőmű és az Ipari Park területén a bomlástermékek jelenléte mára már megszűnt, az Őzse-völgyi víztározó környékén pedig elenyésző mértékűre csökkent. A bomlástermékek keletkezésének kiváltó okairól a vizsgálat után nyilatkoznak. Nagy Csaba, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője kedd délután annyit mondott: nincs mit hozzátenniük a november 15-én kiadott közleményükhöz. Ebben azt írták, hogy két mobil laborral folyamatosan jelen vannak a Mátrai Erőmű visontai telephelyén és ha az egészségre ártalmas mennyiségű veszélyes anyagot mérnek, haladéktalanul intézkednek.

Jött Mészáros, ment a pénz

Feltűnően hallgatnak a Mátrai Erőmű térségében lévő önkormányzatok vezetői, a polgármesterek információhiányra hivatkozva hárítják a kérdéseket. A helyiek szerint azért, mert nem akarják magukra haragítani azt a cégcsoportot, amelyik százmilliókat fizet helyi iparűzési adó címen. Az ezerkétszáz fős Halmajugra például 2016-ban közel 1,3 milliárd forintot kapott ilyen címen, vagyis minden helyi lakosra majdnem egymillió forint „jutott”. Ennek nagyjából fele esett a szintén ezerkétszáz lelkes Visontán és Detken egy főre. Mészárosék érkezése óta ugyanezek a bevételek nagyjából megfeleződtek, mert a termelés visszaesett – tudtuk meg Visontán – de még így is a hozzá köthető cégek adják a falvakat életben tartó bevételek jelentős részét. (D. J.)

Szerző
Frissítve: 2019.11.20. 15:40

A Corvinus mintájára szabják át a győri egyetemet

Publikálás dátuma
2019.11.20. 06:00
Egyelőre nem tudni, miből fedezik az önálló működést
Fotó: Béres Márton / Népszava
A BCE után a Széchenyi István Egyetem kerülhet ki az állami fenntartásból. Pedig a mintául szolgáló átalakítás nem volt zökkenőmentes.
Már jövő nyáron a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) mintájára alakulna át a győri Széchenyi István Egyetem (SZE) – értesült lapunk. Pedig a Corvinuson sem zökkenőmentes az átállás. Információink mindez egy hétfői dékáni értekezleten került szóba. Úgy tudjuk, az intézmény vezetése akár már idén is készen állt volna az átalakítási folyamatok megindítására, ám „stratégiai okokból” a későbbi időpont mellett döntöttek. Korábban az SZE rektora, Földesi Péter sem rejtette véka alá, örömmel fogadná az átalakítást. A szeptemberi tanévnyitón arról beszélt: „A Corvinus-modell megy tovább, és potenciálisan ilyen irányba indulhat el a Széchenyi István Egyetem is”. A Népszava is megírta, hogy idén júliustól már nem az állam, hanem egy erre a célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány, a Maecenas Universitatis Corvini a Corvinus Egyetem fenntartója. A működéshez szükséges alaptőkét a MOL és a Richter 10-10 százalékos, összesen 380 milliárd forint értékű, állami tulajdonú részvénypakettje biztosította, amit átadtak az alapítványnak – melynek kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt MOL-vezér lett. Így a Corvinus kiszabadulhatott az állami fenntartás „béklyóiból”. 
A Corvinus-modell gyors átvétele meglepő, mert bár a kormány szerint siker az egyetem fenntartóváltása, az ott dolgozók közül többen vitatják ezt. Egyikük azt mondta lapunknak: továbbra is nagy a bizonytalanság, a vezetés nem vonja be az oktatókat és a hallgatókat sem az átalakítás folyamataiba, csak kész tények elé állítja őket. Egy másik BCE-munkatárs szerint aggasztó folyamatok kezdődtek, a fenntartó alapítvány kuratóriuma például egyoldalúan, a dékánokból, oktatókból álló szenátus bevonása nélkül módosított az intézmény működési szabályzatán, ami sérti az egyetemi autonómiát. A fenntartóváltás után az oktatók közalkalmazotti státuszukat is elveszítették, ennek következményeiről az egyetemi szakszervezettel továbbra sincs megegyezés. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter már augusztusban arról beszélt, hogy a Corvinus új fenntartói modelljének tapasztalatai pozitívak, ezért a tervek között szerepel további felsőoktatási intézmények esetében is e modell megvizsgálása. Potenciális jelöltként említette a Széchenyi István Egyetemet, a Kecskeméti Egyetemet és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet is. Nem véletlen, hogy a potenciális jelöltlistán épp a SZE áll az első helyen – háttérben a győri Audi-gyárral. Az Audi Hungaria Zrt. már több mint tíz éve együttműködik az egyetemmel, ahol saját kara is van (Audi Hungaria Járműmérnöki Kar), és a várható átalakításokból is kiveheti a részét. Az Audi Hungaria árbevétele tavaly mintegy 2400 milliárd forint volt. Érdeklődtünk a cégnél, szerepet vállalnak-e az egyetem várható fenntartói modellváltásában, de lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást. A SZE jövőjével kapcsolatban kerestük az intézmény rektorát, Földesi Pétert, valamint a kancellárt, Filep Bálintot is, de nem reagáltak. Hallgatásba burkolózott az Innovációs és Technológiai Minisztérium is.
Szerző

Mészáros egy lépéssel közelebb a mintagazdasághoz a nagyobb szabadságért

Publikálás dátuma
2019.11.19. 21:07

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A Talentis Agro Zrt. kizárólagos tulajdonába került a több agrárérdekeltséget, köztük a több mint fél évszázados szakmai múltra visszatekintő Gödöllői Tangazdaság Zrt.-t is magában foglaló Kartali Vagyonkezelő Zrt – tudatta kedden a Mészáros-csoport kommunikációs igazgatósága.
A visontai gazdaságtól hatvan kilométerre lévő tangazdaság az integrációval együtt több mint 4500 hektáros birtokon foglalkozik növénytermesztéssel Kartal és Hatvan térségében, de hozzájuk tartozik az északkelet-magyarországi régió egyik legfontosabb kalászos vetőmagüzeme, amelynek saját vizsgálati laboratóriuma is van. Övék az ország legnagyobb pálinkafőző üzeme. Lapunk szeptemberben arról írt, nem kell már sokáig várni arra, hogy Orbán Viktor kormányfő barátja, Mészáros Lőrinc mintagazdaságot alapítson a birtokaira építve – ezeket a törvény „puhábban” kezeli, s nagyobb szabadságot biztosít a termelésben, mint az "egyszerű" agárgazdaságoknak. Ennek egyik feltétele azonban egy kutatóbázis megléte, amely a gödöllői tangazdaság felvásárlásával ugyan még nem teljesült, de informátoraink szerint Mészáros most egy lépéssel közelebb került ehhez is. A tangazdaság több szálon köthető ugyanis a Gödöllői Szent István Egyetemhez – például közösen indítottak duális képzéseket. Az egyetem többségi tulajdonában lévő kutatóintézetnek pedig már most is egy olyan, a tudományokhoz nem köthető szolnoki férfi az ügyvezetője, akinek sokak szerint strómanként az a feladat jutott, hogy a valódi szereplőkről elterelje a figyelmet. 
Szerző
Frissítve: 2019.11.19. 21:26