Előfizetés

Szabad szemmel - Orbán példája annak, hogyan fordulhatnak visszájára a dolgok a politikában

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.11.24. 10:37

Nemzetközi sajtószemle, 2019. november 23.
Die Presse Madeleine Albright Orbán Viktor példáját teljesen tipikusnak tartja abból a szempontból, mennyire visszájukra fordulhatnak a dolgok a politikában, hiszen a magyar kormányfő a rendszerváltáskor ellenzékiként az egész Nyugat kedvence volt, aztán mi lett mára belőle. A volt amerikai külügyminiszter, egykori német kollégájával, Joschka Fischerrel együtt másfél órás előadást tartott a CEU új bécsi campusán, „Elkerülni a falakat, 1989 tanulságai” címmel. Úgy fogalmazta meg mondandóját, hogy a demokrácia nem mindig teljesítette, amit ígért. Fischer az időnként jelentkező visszaesésektől függetlenül derűlátó, de hozzátettei, hogy Európának az eddiginél több katonai és anyagi kötelezettséget kell vállalnia a NATO keretében, különben kopogtat az ajtón Kína. Szerinte Oroszországot az vezérli, nehogy a kijevi felkelés megismétlődjön a Vörös téren. Albright szomorúan figyeli, mi történik manapság az Egyesült Államokban. Úgy fogalmazott, hogy sír a Szabadságszobor. Merthogy falakat építeni nem felel meg az amerikai hagyományoknak, illetve értékeknek. Ezt Soros György is így látja, tette hozzá az újság.
Guardian Timothy Garton Ash azt sürgeti, hogy mondjon le Merkel – Németország és Európa érdekében, mert kormánya csak nyugodt időkben képes érdemi munkára, ám nem látszik rajta, hogy meg akarna birkózni a mostani óriási feladatokkal. A szerző, aki oxfordi egyetemi tanár és a földrész ügyeinek nagy szakértője azt kifogásolja, hogy Berlin jelenleg igen ráérősen viszonyul olyan kihívásokhoz, mint a Brexit, a populizmus, Trump, Putyin vagy a klímaváltozás. Pedig itt sürgősen lépne kellene, ám a kancellár nemigen tüsténkedik, mert országának jól megy a sora. Nem érzékeli, mekkora bajok vannak a földrész szinte minden más pontján. A szocializmus bukása, majd az új tagok EU-csatlakozása remek lehetőséghez juttatta a német gazdaságot, hogy áttelepítse a termelést az olcsó bérrel dolgozó visegrádi államokba. Azon kívül Németországnak kedvezett az euró külső árfolyama is, ez azután megdobta az ország kivitelét és kedvezően hatott a kereskedelmi mérlegre, amihez társult a kiegyensúlyozott költségvetés. Ám a felszín alatt egyre erősebb érezni a nyugtalanságot. Lehet, hogy az eredményeket lerombolja a bevándorlás, Trump vámháborúja, a populizmus, stb. A német társadalom azonban konzervatív és ragaszkodik a fennálló helyzethez. Macron forradalmasítani igyekszik Európát, de ehhez a németek nem partnerek. Hatalma 14 éve során Merkel 10 éven át nagykoalíció élén irányította az országot, ám ennek az az ára, hogy elmaradtak a nagy viták, amelyek pedig nélkülözhetetlenek egy liberális demokráciában. Így azután feljöttek a szélsőségesek. Ám közben úgy néz ki, hogy a kancellár ki akarja tölteni teljes mandátumát. Szerencsére van rá esély, hogy ez nem így lesz. Európa és Németország hosszú távú érdekei a mielőbbi változást indokolják.
Politico A leendő magyar biztos ugyan azt ígérte, hogy új tisztségében nem hagyja magát befolyásolni az Orbán-kormány részéről, ám ezt a miniszterelnök másként gondolja. Várhelyi Olivér azért kapta meg az EP-jóváhagyást a napokban, mert írásban szavatolta függetlenségét, ám szokásos pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor azt hangoztatta: régi balos trükk elhatárolódni a nemzeti politikától, nem is érdemes azt komolyan venni. Megjegyezte, hogy soha nem javasolna olyasvalakit nemzetközi posztra, aki nem jó hazafi, és aki nem tudja összeegyeztetni hazaszeretetét az éppen vállalt külhoni feladattal. Orbán egyúttal azzal vádolta az Európai Néppártot, hogy az balra tolódik. Ezért kilátásba helyezte, hogy a Fidesz ott hagyja a pártcsaládot, ha az tovább megy ezen az úton. Akkor ugyanis más politikai közösséget kell építeni. Olyat, amely nem migrációbarát, támogatja a határellenőrzést, a magyar kerítést. Megadja a kellő tiszteletet magyaroknak, és elismeri munkájukat a földrész védelmében. A jelentés megemlíti, hogy a bírálók szerint a magyar vezető beavatkozik a Balkánon és nyíltan szoros kapcsolatokat tart fenn Putyinnal.
Frankfurter Rundschau Németország és más uniós államok tárgyalni próbálnak Moszkvával, ám ezt Putyin saját, agresszív politikája igazolásának veszi. Erre figyelmeztet vendégkommentárjában a legnagyobb észt napilag szerkesztője. Bretty Sarapuu megjegyzi, hogy az észtek nem hisznek a fülüknek, amikor pl. Macron európai hatalomnak nevezi Oroszországot. Már elfelejtette volna a földrész a Krím megszállását, a kelet-ukrajnai háborút és a grúziai viszályt? Mire ez a nagy engedékenység? Nem látja a kontinens, mekkora veszélyt jelent Moszkva? Lehet, hogy erre az EU csak akkor jön rá, ha a Baltikum is áldozatul esik az orosz terjeszkedésnek? Keleten persze másként ítélik meg az orosz államot, mind nyugaton. Ebből azután vita támad az EU-n belül, de a Kreml éppen ezt akarja. De hát a német kormány pl. kettős játszmát űz: egyrészt megszavazza a szankciók meghosszabbítását, másrészt viszont tető alá hozza az erősen vitatott Északi Áramlat-2-őt. Azon kívül az orosz vezető a gyengeség jelének tekinti a párbeszéd és az együttműködés szándékát, hiába próbálja Európa visszaterelni a jogállam és a demokrácia útjára. Putyin a világban zavart kelt a dezinformációs kampányokkal, odahaza elnyomja az ellenzéket. Balti szemszögből nézve úgy látszik, mintha az unió közeledne Oroszországhoz, nem pedig fordítva. Nincs közös stratégia az együttes fellépésre. Magyarország úgy tekint Putyinra, mint barátjára, akinek tele a zsebe. Moszkva igyekszik kiaknázni az európai országok közti nézetkülönbségeket, kijátszani egymás ellen a kormányokat. Részéről nincs szándék a párbeszédre az EU-val vagy a NATO-val, mivel nagyon is tudja, hogy a Nyugat ereje ezekben a szervezetekben van. Ezért ha Európa erős akar lenni az oroszokkal szemben, akkor mindenek előtt egységet kell felmutatnia.
FT Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke úgy ítéli meg, hogy 30 évvel a Berlini fal leomlása után a földrész keleti részére, illetve a Kaukázusra kell vetni a vigyázó tekinteteket. Suma Chakrabarti ezt megtoldotta azzal az elemzésben, hogy az előrevezető utat a szabályokra épülő nemzetközi rend adja, amint azt az EU példája igazolja, bár az eltelt 3 évtized politikai mérlege nem annyira sikeres, mint a felszabadult országok gazdasági mérlege. A szakember ettől függetlenül azt ajánlja a befektetőknek, hogy az unió Keleti Partnerségéhez kapcsolódva vegyenek szemügyre olyan államokat, mint Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova és Ukrajna. Azok ugyanis igen jelentős reformokat hajtanak végre és ez minden bizonnyal csak a kezdet. Bőven lemásolhatják az unió új tagjainak sikertörténetét.
Guardian Úgy tudni, hogy Gulyás Gergely menlevelet küldött az ausztrál pénzügyminiszternek, aki ellen a saját választó körzetének egyik lakója hónapokkal ezelőtt keresetet nyújtott be a Legfelsőbb Bíróságon, mondván, hogy nem tölthetne be magas tisztséget, mert magyar származású édesanyja révén kettős állampolgár. A politikus ezek után fordult a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjéhez, aki hírek szerint most arról tájékoztatta, hogy teljesen megalapozatlanok az állítások. Nincs nyoma annak, hogy akár az édesanya, akár ő magyar állampolgárok lennének. A mama, Strausz Erika, 1943-ban, Budapesten született, ikergyermekként. A család hat évvel később vándorolt ki és Párizsban kiállított hontalan útlevéllel érkezett Ausztráliába. A tiltakozó választónak egyébként igazából az a baja Josh Frydenberggel, hogy az szerinte félvállról veszi a klímaváltozást.

Az erdélyi magyarokat nem nagyon érdekli, ki lesz a román elnök - de a románokat sem izgatja túlságosan

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.24. 09:55

Fotó: ANDREI PUNGOVSCHI / AFP or licensors
Zajlik az elnökválasztás második köre, most is alig mennek szavazni.
Alacsony a részvétel, a magyarlakta térségek sereghajtók - írja az MTI. A negatív részvételi rekordot hozó első fordulóhoz hasonló arányban járultak az urnákhoz Romániában a szavazópolgárok vasárnap az első órákban az elnökválasztás második fordulójában: délelőtt 10 óráig belföldön a jogosultak 6,87 százaléka adta le voksát.
Most is a magyar többségű székelyföldi megyék a sereghajtók: alig több mint fele annyian mentek eddig szavazni, mint a két héttel korábbi első fordulóban.

Hargita megyében a névjegyzékben szereplők 2,66 százaléka, Kovászna megyében 3 százalékuk járult az urnákhoz. A jelentős magyar lakossággal rendelkező Szatmár (5,2 százalék) és Maros megye is (5,5 százalék) az utolsók között található a részvételi rangsorban.  Országos szinten a legmagasabb részvételt a Duna-menti Teleorman (9,4 százalék) és Olt (9 százalék) megyében és a főváros metropoliszövezetének számító Ilfov megyében (8,9 százalék) regisztrálták délelőtt 10 óráig.
Más a helyzet azonban a külföldön leadott szavazatokkal: ott a két héttel korábbinál is magasabb a részvétel, és már péntek óta szavaznak.

November 10-én román idő szerint 10 óráig 315 ezren voksoltak a diaszpórában, vasárnap ugyaneddig az időpontig már 400 ezer külföldön élő román állampolgár adta le voksát. A bukaresti hírtelevíziók által megszólaltatott elemzők arra számítanak, hogy a diaszpóra vasárnap megdönti a két héttel korábbi rekordját is - amikor 675 ezer külföldön élő állampolgár járult az urnákhoz -, bebizonyítva, hogy jelentős politikai erőt képvisel, ha megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy éljen választójogával. A szavazólapokon a második fordulóban már csak két jelölt neve szerepel a szavazólapokon, közülük választja meg az ország több mint 18 millió szavazópolgára Románia elnökét a következő öt évre:
  • az újabb mandátumra pályázó jobboldali Klaus Iohannis jelenlegi államfő
  • és Viorica Dancila szociáldemokrata ex-miniszterelnök.
Mindkét versenyben maradt jelölt már a reggeli órákban leadta voksát, ezzel is arra figyelmeztetve polgártársait, hogy éljenek választójogukkal, mert most van alkalmuk beleszólni az ország jövőjébe.
Az első fordulóban 15 százalékpontos előnnyel végző Iohannis államfő azt mondta: egy modern, európai, "normális Romániára" szavazott. "Minden románt arra bíztatok, hogy jöjjön szavazni. Ma egy különösen fontos nap van, Románia jövőjéért szavazunk, arra, hogy milyen irányba kell haladnia Romániának" - hangoztatta Iohannis.
Dancila azt hangsúlyozta: Romániának nem szabad visszatérnie a jogfosztottság időszakába, amikor minden hatalom egyetlen ember kezében összpontosult. "Egy olyan elnöki mandátumra szavaztam, amely több odaadást, munkát, tiszteletet és elkötelezettséget tanúsít a román nép és a nemzeti érdekei iránt. Szívvel és szívből szavaztam Romániáért és a románokért" - mondta a szociáldemokrata államfőjelölt. Az elnökválasztáson a román állampolgárok nemcsak a lakcímük szerinti választókörben, hanem az ország bármelyik településén vagy a külföldi szavazókörökben is leadhatják voksukat. A szavazás mindenütt helyi idő szerint 21 (magyar idő szerint 20) órakor ér véget.

Boris Johnson a Brexitet tenné a britek karácsonyfája alá

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.24. 09:44

Fotó: NIKLAS HALLE'N / AFP or licensors
De a Brexmas előtt azért még meg kellene nyerni az előrehozott választásokat.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint még karácsony előtt ismét a parlament elé kerül a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit rögzítő megállapodás, ha a kormányzó Konzervatív Párt megnyeri a december 12-ére kiírt előre hozott választást - írja az MTI. A Konzervatív Párt hivatalosan vasárnap délután mutatja be választási programját, de szombat éjjel közzétett nyilatkozatában Johnson néhány részletet ismertetett a dokumentumból. A brit kormányfő közölte: a konzervatívok választási programja a Brexit végrehajtása, véget vetve a bizonytalanságnak és lehetővé téve az e bizonytalanság miatt visszafogott beruházások megvalósítását a brit gazdaságban. Johnson hozzátette: ha a konzervatívok a decemberi választáson többségbe kerülnének, az azt jelentené, hogy a Brexit-folyamat január végéig, vagyis a Brexit jelenleg érvényes határidejéig lezajlana. "Az én előzetes karácsonyi ajándékom a nemzetnek az lesz, hogy a Brexit-törvénytervezet még az ünnepi szünet előtt a parlament elé kerül, és akkor az emberek végre e látszólag soha véget nem érő Brexit-drámasorozattól megszabadulva élvezhetik az ünnepeket" - mondta a brit miniszterelnök. A választási kampány első mozzanataként feloszlatott előző parlament alsóházának képviselői október végén megszavazták ugyan a Brexit-megállapodás alapelveit, rögtön ezután azonban leszavazták a megállapodás törvénybe iktatására kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet, azzal az indokkal, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni a kormány által megszabott három ülésnap alatt. E második szavazás után Boris Johnson az alsóházban bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit további halasztását indítványozó brit kormányzati kezdeményezésről. Johnsont jogszabály kötelezte arra, hogy kezdeményezze az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását, mivel a törvényben foglalt határidőig, október 19-ig a parlament nem ratifikálta Brexit-megállapodást, és nem járult hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem. Az Egyesült Királyság október 31-én lépett volna ki az Európai Unióból, de az Európai Tanács 2020. január 31-ig meghosszabbította a kilépési határidőt. Johnson ezután kezdeményezte az előre hozott választások kiírását december 12-ére, és az indítványt a parlamenttel folytatott hosszas tusakodás után el is fogadtatta. A konzervatívok választási programjából szombat éjjel előzetesen közzétett részletek között szerepel a bevándorlás mérséklése és a bevándorlási kérelmek pontozásos rendszeren alapuló elbírálásának bevezetése. A program megerősíti azt a korábban is elhangzott ígéretet, hogy a konzervatív kormány 20 ezerrel növeli a rendőrség létszámát, a 75 éven felülieket mentesíti a televíziós előfizetési díj alól, a nyugdíjakat pedig vagy az aktuális éves inflációval, vagy a bérnövekedés ütemével azonos mértékben, vagy 2,5 százalékkal emeli, attól függően, hogy a három közül melyik a legmagasabb. Szerepel a programban, hogy a tanárok kezdő éves alapfizetése legalább 30 ezer font (csaknem 12 millió forint) lesz, és az állami egészségügyi szolgálat (NHS) finanszírozása a 2023-2024-es pénzügyi évig 33,9 milliárd fonttal (több mint 13 ezer milliárd forinttal) emelkedik.