A kínai táborok pokoli hétköznapjairól szóló újabb dokumentum szivárgott ki

Akit bezárnak, legkorábban egy év múlva szabadulhat ki, addig viszont még az illemhelyen is figyelik őt.

Újabb kiszivárgott kínai dokumentumok erősítik meg a tényt, amit már az egy hete nyilvánosságra került pekingi iratok is alátámasztanak: több mint egymillió, ujgur, kazah és más nemzetiségi kisebbséghez tartozó embert tartanak fogva Kínában önkéntesnek és szakmai képzést adónak mondott táborokban, amelyek azonban valójában szigorú büntetésekkel fegyelmező ideológiai átnevelő központok.

Az AP hírügynökség szerint az újabb dokumentumok feltárása oknyomozó újságírók nemzetközi szövetségéhez köthető. Az AP által megerősített valóságtartalmú információk szerint a táborokba erővel ragadja el a hatóság az embereket. Az "önkéntesség" további megcsúfolása, hogy az önkéntes távozást őrtornyok, kamera- és riasztórendszer, rendőrőrssel megerősített kapuk teszik lehetetlenné. A tábor lakóit napi 24 órás megfigyelés alatt tartják, még az illemhelyen eltölthető időt is szigorúan szabályozzák.

A táborokba igen könnyen bekerülhet bárki, ha - a hatóság megítélése szerint - gyanúsan viselkedik: egyebek közt külföldön járt, megkérdezi másoktól, hogy szoktak-e imádkozni - lévén muszlim vallású kisebbségekről van szó -, vagy használ olyan telefonos szolgáltatást, amelyet a kínai kormány nem tud ellenőrizni.

A foglyokat szigorúan pontozzák mindenért: mandarin nyelvtudásuk fejlődésétől kezdve tisztálkodásukon át vécéhasználatukig. Egy évnyi táborozás után a ponteredmény alapján eldől, hogy valaki távozhat végre, vagy még muszáj "fejlődnie" ideológiailag, magatartásból, vagy mindkét vonatkozásban. Az egy év egyébként meghaladja a kínai törvények szerint a vádemelés előtti előzetes fogva tartási időt is, márpedig a táborok lakói ellen nincs hivatalos vádemelés.

A mostani már a második dokumentumkiszivárgás. Egy hete a New York Times bő 400 oldalnyi kínai kormányzati dokumentum alapján közölt cikket a muszlim kisebbségek tömeges internálásáról. Ebből kiderült, hogy maga Hszi Csin-ping kínai elnök fektette le a táborok nyitásának alapjait, szerinte "kegyelem nélkül" kell lesújtani a "radikalizmusra". A táborok létéről ugyanakkor már évek óta tudni lehet, júliusban például 22 nyugati állam ENSZ-nagykövete írt az Emberi Jogi Tanácsnak Kína ujgur kisebbséggel szembeni fellépése miatt - ezt a dokumentumot Magyarország nem volt hajlandó szignálni. ENSZ-szakértők és aktivisták pedig már jóval régebb óta beszélnek arról - nagyrészt süket füleknek -, hogy legalább egymillió, de akár kétmillió embert tartanak fogva ezekben a táborokban, ahol menekültek beszámolói szerint - melyekről például a Business Insider vagy a CNN ír - mindennapos a kínzás, a gyilkosság és a szexuális erőszak.